Több mint nyolcezer budapesti véleménye alapján készült el a BP Index 2026, amely átfogó képet ad a főváros állapotáról és lakóinak közérzetéről. A kutatás eredményeit a Budapest Műhely rendezvényén mutatták be, ahol a szakértők részletesen elemezték a város működésének legnagyobb kihívásait a közlekedéstől a lakhatásig.
A budapesti Radisson Blu Béke Hotelben tartott eseményen a szakmai közönség első kézből ismerhette meg a BP Index legfrissebb eredményeit.
A rendezvényen elhangzott előadások és kerekasztal-beszélgetések betekintést adtak abba, hogyan látják a főváros helyzetét maguk a budapestiek, és mely területeken érzékelnek romló vagy éppen javuló tendenciákat.
A bemutató célja az volt, hogy az adatok mögött meghúzódó összefüggések is láthatóvá váljanak, és ezzel irányt mutassanak Budapest jövőbeli fejlődéséhez.
Budapest Műhely
A Budapest Műhely egy hosszú távú városfejlesztési gondolkodásra építő szakmai közösségként jött létre. Kiindulópontja az a felismerés, hogy Budapest hatalmas szellemi és szakmai erőforrásokkal rendelkezik, ezek azonban sokáig nem álltak össze egységes, a város egészét szolgáló rendszerré. A műhely célja, hogy ezt a tudást összekapcsolja, és gyakorlati, megvalósítható városfejlesztési javaslatokká formálja.
A közlekedéstől az építészeten át a fenntarthatóságig több szakterület együttműködésére épít, és olyan hosszú távú perspektívában gondolkodik, amely akár 50–100 évre előre tekint.
A szervezet rendszeresen publikál kutatásokat és szakmai anyagokat, valamint eseményeken és kerekasztal-beszélgetéseken keresztül is teret ad a közös gondolkodásnak.
Több mint 8000 válaszadó, komplex mérési rendszer
A BP Index 2026 kutatás több mint nyolcezer budapesti személyes megkérdezésén alapul. A kérdőív kitöltése átlagosan 20 percet vett igénybe, és kerületi szinten is reprezentatív eredményeket biztosít. A kutatás egyik legfontosabb sajátossága, hogy objektív indikátorokat és szubjektív lakossági értékeléseket egyaránt tartalmaz. Ezekből áll össze az a -100 és +100 közötti skálán mozgó mutató, amely alkalmas a város állapotának folyamatos nyomon követésére.
A vizsgált területek között szerepelt a lakhatás, a közlekedés, a közterületek állapota, a biztonságérzet, valamint az egészségügyi, oktatási és digitális infrastruktúra.
Az index lehetőséget ad a kerületek összehasonlítására, az elégedettség időbeli változásának vizsgálatára, és a városi intézkedések hatásainak követésére is.
„A fővárosnak nincs gazdája”
A rendezvényt megnyitó stratégiai igazgató, Losonci Gergely hangsúlyozta, hogy a kutatás kizárólag budapesti lakcímmel rendelkező válaszadók véleményét tükrözi. „A budapesti lakosok szerint a fővárosnak nincs gazdája” – fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy az általános hangulat inkább negatív, és több kulcsterület is kiemelten problémásként jelenik meg, köztük a közlekedés, a közbiztonság, a közterületek állapota és a városvezetés működése.
A válaszadók egy része a költségvetés átláthatóbb kezelését várja, és azt szeretné, ha a városvezetés nagyobb felelősséget vállalna a döntésekért.
Ellentmondásos politikai hangulat
A kerekasztal-beszélgetésen Wintermantel Zsolt vezető szakértő elmondta:
A városvezetéssel szembeni bizalmatlanságot erősíti, hogy a lakosok nem látják a főváros gazdálkodását.
A kutatás szerint a legnagyobb elégedetlenséget az utcák és utak állapota váltja ki. Ezzel szemben a túlzsúfoltság vagy túlnépesedés kérdése kevésbé jelenik meg problémaként a lakosság szemében.
Közterületek: széttagolt felelősség, romló állapot
A közterületek állapota több megszólaló szerint is kulcskérdés. A szervezet kutatási és elemzési vezetője, Almássy Kornél arra mutatott rá, hogy az aluljárók és más közterületekek fenntartását sok esetben több szervezet végzi párhuzamosan.
„Egy-egy területnek, különösen az aluljáróknak akár három-négy gazdája is lehet, és a feladatok is megoszlanak, ami megnehezíti az összehangolt működést”
– fogalmazott. Wintermantel Zsolt szerint a rossz állapot önmagát erősítő folyamatot indít el. Ha egy közterület eleve leromlott, az emberek kevésbé vigyáznak rá, és a vandalizmus is gyakoribbá válik.
Közlekedés: működő rendszer, kapacitásproblémák
A közlekedésről szólva Almássy Kornél kiemelte, hogy Budapest tömegközlekedési hálózata alapvetően jól kiépített, ugyanakkor az állapota jelentős kihívásokat okoz. Sokan ezért kevésbé szívesen használják, ráadásul az infrastruktúra jelenlegi állapotában nehezen viselne el egy hirtelen utasszám-növekedést, amely akár egy benzinár növekedés miatt is kialakulhatna.
Egyes vonalakon még lehetséges a járatsűrítés, több frekventált szakaszon viszont már elérték a kapacitás határait.
A beszélgetés során az is elhangzott, hogy a környezetvédelmi célok miatt egyre intenzívebb az ösztönzés a közösségi közlekedés használatára, ami helyes, ugyanakkor a rendszer jelenlegi terhelhetősége korlátozott.
Parkolás és autóhasználat
Heil Kristóf operatív igazgató jelezte, hogy a parkolóhelyek kérdése is hangsúlyosan megjelent a kutatásban. Kőrösi Koppány alapító, kutatási és elemzési igazgató szerint az autóhasználat erősödése szorosan összefügg a lakhatási folyamatokkal. „Dominánssá vált az autózás, mert sokan költöztek ki az agglomerációba” – mondta.
Ennek hátterében a magas belvárosi lakásárak, a kisebb lakásméretek, valamint a parkolási nehézségek állnak.
A belvárosban a parkolóhelyek ára sokak számára megfizethetetlen, míg a külsőbb területeken ez jóval könnyebben megoldható. Egy család életében az autó gyakran elengedhetetlen, például nagybevásárlás vagy családi utazások esetén, így gyakran a lakásárak mellett az autó egyszerűbb fentartása miatt is a külvárosba szorulnak.
Lakhatás: kiköltözés és piaci torzulások
A lakhatási alindex eredményei szerint erős tendencia a belvárosból kifelé költözés.
Ebben szerepet játszik az is, hogy a belső kerületekben egyre több szórakozóhely működik, ami rontja az ott élők életminőségét.
Az így kiürülő lakások jelentős része rövid távú kiadásban jelenik meg, ami torzítja a bérleti piacot és tovább növeli az árakat. Erre a problémára részben megoldást jelentene az újabb szórakozóhelyek nyitásának megnehezítése, a szabályozás átgondolása.
Útfelújítások és városüzemeltetés
Almássy Kornél egy konkrét összehasonlítást is említett a beszélgetés során.
Elmondása szerint a Tarlós István vezette városvezetés időszakában több forrás jutott útfelújításokra, mint az azt követő, Karácsony Gergely nevéhez kötődő években.
Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban szinte alig történt jelentős útjavítás, ami hozzájárul a lakossági elégedetlenség növekedéséhez.
10-12 ezer kátyú keletkezhet Budapesten a téli időjárás hatására
Akad pár bökkenő.
Az adatalapú városfejlesztés irányába
Heil Kristóf hangsúlyozta, hogy a BP Index kifejezetten szakpolitikai fókuszú kutatásként készült. Az eredmények célja, hogy konkrét kapaszkodót adjanak a döntéshozóknak, és visszajelzést nyújtsanak a város működéséről.
A BP Index így egyfajta iránytűként szolgálhat a jövőben, amely segít azonosítani a legfontosabb problémákat és kijelölni a fejlesztési irányokat.
A bemutató alapján világosan kirajzolódik, hogy Budapest számos területen komoly kihívásokkal néz szembe. A kutatás ugyanakkor részletes és mérhető alapot ad ahhoz, hogy ezekre a problémákra célzott válaszok szülessenek a következő években.
