Januárjától nyilvánosan elérhető az Építési és Közlekedési Minisztérium barnamezős katasztere, a BarKA, amely országos szinten mutatja meg, hol vannak ma Magyarországon azok a területek, ahol a városfejlődés a meglévő szövet megújításával folytatódhat. A térképes, adatvezérelt rendszer irányokat és döntési helyzeteket teremt építészek, önkormányzatok, fejlesztők és a városok jövője iránt érdeklődők számára egyaránt.
Mihez kezdünk a városaink múltjával? A kiürült gyártelepekkel, az elhagyott vasúti területekkel, a félárván maradt ipari zónákkal, amelyek egyszerre hordozzák a leépülés és az újrakezdés ígéretét?
A 21. század városfejlesztésének egyik kulcskérdése éppen ez, hogyan tudunk úgy fejlődni, hogy közben ne faljuk fel a zöldterületeinket, és ne terjeszkedjünk megállás nélkül kifelé?
A magyar építészetről szóló törvény preambuluma egyértelmű irányt jelöl ki: az épített környezet védelme megelőzi annak további alakítását, a zöldterületek megóvása pedig nem opció, hanem alapelv. Ennek a szemléletváltásnak az egyik legkézzelfoghatóbb, gyakorlati eszköze a Barnamezős területek Katasztere, rövid nevén BarKA, amely 2026 elejétől nyilvánosan elérhető formában mutatja meg, hol vannak ma Magyarországon azok a területek, ahol a városfejlődés valóban „belülről” történhet.
Mi az a BarKA – és miért most?
A BarKA egy országos, térképes, folyamatosan frissülő online nyilvántartás, amely a Lechner Tudásközpont fejlesztésében készült el, és az Építési és Közlekedési Minisztérium által validált barnamezős területeket jeleníti meg. Nem egy statikus adatbázisról van szó, hanem egy felmenő rendszerben bővülő, rendszeresen felülvizsgált kataszterről, amely a települési önkormányzatok adatszolgáltatására épül, de a végső szakmai döntést minden esetben az ÉKM hozza meg. Ez a különbség nem pusztán technikai, a BarKA közhiteles nyilvántartás. Vagyis jogi értelemben csak azok a területek minősülnek barnamezősnek, amelyek itt szerepelnek –
és csak ezekre érvényesíthetők a barnamezős fejlesztésekhez kapcsolódó kedvezmények is.
Az időzítés sem véletlen. Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a zöldmezős beruházások térnyerése hosszú távon fenntarthatatlan: nemcsak környezeti, hanem infrastrukturális és társadalmi szempontból is. A BarKA erre ad egy átlátható, közös referenciapontot.
Mit nevezünk egyáltalán barnamezőnek?
A „barnamezős terület” nem pusztán egy üres telek. A jogszabályi definíció szerint olyan földrészletről van szó, amely korábban jellemzően ipari, kereskedelmi, közlekedési, honvédelmi vagy településközponti funkciót töltött be, mára azonban felhagyottá vagy alulhasznosítottá vált. Gyakran – bár nem minden esetben – környezeti terheléssel, szennyezéssel vagy kármentesítési igénnyel is érintett.
Fontos, hogy a barnamezős kijelölés nem érinthet zöldterületet, erdőt, természetközeli vagy mezőgazdasági területet.
A cél nem az átminősítés, hanem a meglévő, leromlott városszövet újraértelmezése. A BarKA-ba való bekerüléshez nem elég az, hogy egy terület „rossz állapotú”. A minisztérium több szempontot is vizsgál, például a településszerkezeti illeszkedést, a településképi hatást, az infrastruktúra meglétét vagy biztosíthatóságát. A kérdés mindig ugyanaz: van-e valódi esély arra, hogy a terület megújulása a település egészének javára váljon?
Mit látunk a térképen?
A BarKA felülete első pillantásra egy letisztult, jól kezelhető térképes alkalmazás. A háttérben azonban kifejezetten adatgazdag rendszer működik.
A barnamezős területek lehatárolása az ingatlan-nyilvántartási alaptérképre épül,
de többféle alaptérkép és ortofotó is választható, akár egészen a 2000-es évek elejéig visszamenőleg.
A térképi rétegek között megjeleníthetők többek között:
- természetvédelmi és örökségvédelmi érintettségek,
- bányászati és vízvédelmi adatok,
- műszaki infrastruktúra-hálózatok,
- a helyi építési szabályzat szerinti övezeti besorolások,
- valamint települési szintű társadalmi-gazdasági mutatók (népesség, lakásállomány, vállalkozások).
Egy-egy barnamezős telekre kattintva adatlap nyílik meg, amelyből kiderül a terület mérete, tulajdoni jellege (állami, önkormányzati, magán), korábbi hasznosítása, beépítettsége, és az is, milyen építési paraméterek vonatkoznak rá jelenleg.
Az 5 kilométeres kör – egy láthatatlan határ
A BarKA egyik legérdekesebb, térben is jól érzékelhető eleme az a 5 kilométeres kör, amelyet a rendszer automatikusan megjelenít a kiválasztott barnamezős terület körül. Ez nem pusztán vizuális játék. A magyar építészetről szóló törvény kimondja, hogy barnamezős területek 5 km-es környezetében csak korlátozottan jelölhetők ki új beépítésre szánt területek.
Vagyis, ha van a közelben fejleszthető barnamező, akkor a város nem terjeszkedhet gondolkodás nélkül kifelé.
Ez a szabály érzékeny egyensúlyt teremt, nem tilt, de irányt mutat. A BarKA ezt az elvet teszi láthatóvá, nemcsak a döntéshozók, hanem bárki számára.
Kinek szól mindez?
Elsőre könnyű lenne azt mondani, hogy a BarKA elsősorban az önkormányzatoknak és a befektetőknek készült.
Ez részben igaz, de messze nem teljes a kép.
- Tervezők és építészek számára a BarKA egy olyan háttérinformációs eszköz, amely segít megérteni egy terület múltját, adottságait és szabályozási környezetét.
- Önkormányzatok számára kapaszkodót ad a településfejlesztési döntésekhez, és erősíti a szabályozás szakmai megalapozottságát.
- Ingatlanfejlesztőknek egyértelműbbé teszi, hol számíthatnak kedvezőbb beépítési paraméterekre, hosszabb távon akár adókedvezményekre is.
- Állampolgároknak pedig ritka lehetőséget kínál arra, hogy előre lássák: hol változhat meg a környezetük, milyen területek válhatnak a jövőben fejlesztési célponttá.
Egy nyitott rendszer
A BarKA jelenleg több mint 3600 barnamezős ingatlant tartalmaz, de a rendszer tudatosan nyitott, hónapról hónapra bővül, új adatokkal, új településekkel. A cél hosszabb távon az, hogy a barnamezős kataszter váltsa fel a korábbi, külön kezelt rozsdaövezeti akcióterületek rendszerét, és egységes, kiszámítható szabályozási és kedvezményrendszer jöjjön létre. Ez nem látványos ikonikus épületekről szól, legalábbis nem első körben. Hanem arról a lassú, adatvezérelt, de szemléletformáló munkáról, amely nélkül a fenntartható városfejlődés csak üres szólam maradna.
A BarKA nem mondja meg, mi épüljön egy adott helyen. De segít abban, hogy jobb kérdéseket tegyünk fel:
hol van valódi tér a megújulásra, és hol kellene inkább megállni. És talán ez az egyik legfontosabb vársofejlesztési eszköz, amellyel ma dolgozhatunk.
Nyitókép: Csepel Művek, MTI/Róka László
