Rozsdadémon zabálja Donatello világhírű mesterművét

Alattomos „kórság” támadta meg az itáliai reneszánsz egyik ikonikus alkotását. A padovai Gattamelata-szobrot az érempestis pusztítja, miközben szerkezeti repedések is veszélyeztetik fennmaradását. A restaurátorok versenyt futnak az idővel, hogy megmentsék Donatello több mint ötszáz éves mesterművét.

Súlyos állapotba került a reneszánsz szobrászat egyik legismertebb alkotása, Donatello padovai lovas szobra, a Gattamelata-emlékmű. A szakemberek szerint a bronzfelületet alattomos folyamat pusztítja, az úgynevezett bronzbetegség – más néven érempestis –, amely lassan, de folyamatosan roncsolja a fém szerkezetét. A restaurálás már megkezdődött, a munka egyszerre műszaki kihívás, tudományos feladat és komoly kulturális felelősség.

A padovai Piazza del Santón található szobor Erasmo da Narninak, vagyis Gattamelata zsoldosvezérnek állít emléket.

Donatello az 1440-es években készítette a monumentális bronz lovasszobrot, amely korszakos újításnak számított. Az alkotás az antik római hagyományokat idézi meg, és az ókor óta az első ilyen méretű, szabadon álló lovas szobor volt. Jelentősége túlmutat a technikai bravúron, a reneszánsz humanista szemléletének egyik fontos megnyilvánulása, hiszen a világi hős ábrázolása központi szerepet kap benne.

Gattamelata lovasszobra Padova egyik leghíresebb látványossága
Fotó: Wikipédia

Az évszázadok nyomot hagytak a művön. A legnagyobb veszélyt jelenleg a bronzbetegség jelenti. Ez a korróziós folyamat kloridionok jelenlétében alakul ki, és képes önmagát fenntartva továbbterjedni a fém belsejében. A felületen világoszöld, porszerű lerakódások jelennek meg, miközben a bronz szerkezete fokozatosan gyengül.

Az érempestis elnevezés is erre a „fertőzésszerű” viselkedésre utal, amely különösen veszélyes történeti bronztárgyak esetében.

A helyzetet tovább súlyosbítják a szerkezeti problémák. A vizsgálatok repedéseket tártak fel, főként a ló és a lovas összeillesztésénél, melyek valószínűleg a második világháború utáni helytelen visszaállítás miatt alakultak ki. Emellett a szobor súlyelosztása sem ideális, ami hosszabb távon statikai kockázatot hordoz. A restaurátorok ezért a felületi károsodások kezelése mellett a belső stabilitás megerősítésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

A restaurálás miatt szétszerelték Donatello remekművét, vagyis leválasztották a lovast a lóról
Fotó: 7GoldTelePadova, Youtube

A most zajló helyreállítás különlegessége, hogy úgynevezett „nyitott műhelyként” működik. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a folyamat egyes szakaszaiba, ami közelebb hozza a nagyközönséghez a restaurátori munka összetettségét. A szakemberek korszerű diagnosztikai eszközöket alkalmaznak, például röntgenvizsgálatokat és anyagösszetétel-elemzést, hogy pontos képet kapjanak a károsodás mértékéről.

A beavatkozás első lépéseként eltávolítják a káros korróziós rétegeket, majd stabilizálják a bronz felületét, hogy megállítsák a bronzbetegség terjedését.

Ezután védőréteget visznek fel, amely ellenállóbbá teszi a szobrot a környezeti hatásokkal, különösen a nedvességgel és a légszennyezéssel szemben.

A szobor helyreállítását úgy végzik, hogy a járókelők is beleláthassanak az izgalmas folyatba
Fotó: ArchaeoReporter, Youtube

A Gattamelata-szobor helyreállítása túlmutat egyetlen műtárgy megmentésén. Donatello alkotása mérföldkő a nyugati szobrászat történetében, hatása évszázadokon átívelve érezhető a későbbi lovas szobrokon.

A mostani restaurálás lehetőséget ad arra, hogy ez az ötszáz éves mestermű a jövőben is hitelesen közvetítse a reneszánsz művészet szellemiségét.

A „rozsdadémon”, vagyis az érempestis elleni küzdelem így egyszerre szakmai kihívás és kulturális küldetés, a cél, hogy a szobor megőrizze egyetemes értékeit, és még sokáig tanúskodhasson alkotója zsenialitásáról.

Forrás: Múlt-Kor Történelmi Magazin, Corriera della Sera

Nyitókép: Wikipédia

Érdekel, mi a helyzet nálunk? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Adatvédelmi nyilatkozat