Az aszály nagyon komoly hatással van az altalajra és az épületszerkezetek stabilitására, bár még kevéssé foglalkozunk vele.
Az agrárium és az egészségügy már tudja, a turizmus sejti, az építőipar meg talán mostanában eszmél rá, hogy az elmúlt években egyre gyakoribbá váló szélsőségesen száraz időszakok a környezetünk, sőt az életünk minden szegmensén nyomot hagynak. Kiderült, hogy a lakóépület-állomány állékonyságára is közvetlen hatást gyakorolnak. A jelenség egyelőre nehezen észlelhető, sőt a laikusoknak fogalmuk sincs róla, hiszen sok esetben rejtve marad, mivel az épületszerkezeti károsodások kezdetben csak finom, esztétikai hibának tűnő jelek formájában jelentkeznek, miközben hátterükben komplex geotechnikai folyamatok zajlanak. „Sok esetben egy teljes élet munkája testesül meg egy családi házban, és
a tulajdonosok csak akkor érzékelik a probléma súlyát, amikor a falszerkezeten megjelenik egy markáns repedés”
– fogalmaz Kocsis Gábor, aki már több mint tíz éve foglalkozik megsüllyedt és megrepedt épületek szerkezeti stabilizálásával.
Süllyed a talajvízszint, csoda, ha süllyed a ház is?
Ahogy tűnik el a víz a talajból, és szárad ki a föld, úgy bukkan fel a probléma mind több helyen. Az épületkárosodások egyik leggyakoribb kiváltó tényezője ugyanis a talajvízszint tartós és jelentős csökkenése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Tudományos Akadémia vonatkozó vizsgálatai szerint az elmúlt három–négy évben egyes alföldi térségekben a talajvízszint helyenként 1,5–2,0 méteres süllyedést mutatott. Ez borzalmasan sok, és
a gond valószínűleg kisebb-nagyobb mértékben az országnak szinte minden szegletét érinti.
Tény azonban, hogy egyes térségekben, ahol vízérzékeny a talaj, a tulajdonosok hamarabb és nagyobb volumenben számíthatnak a jelenségre.
A finomszemcsés, agyagos vagy homokos altalaj víztartalmának csökkenése zsugorodáshoz, térfogatváltozáshoz és teherbírás-vesztéshez vezethet, ami az alapozások alatti feszültségeloszlás megváltozását eredményezi. Ennek következménye az egyenetlen süllyedés, amely jellemzően nem az egész épületet, hanem annak bizonyos szerkezeti egységeit érinti. „Az épület ilyenkor nem egészben mozdul el, hanem differenciáltan.
Ez a falakon ferde, gyakran közel 45 fokos irányú repedések formájában válik láthatóvá”
– magyarázza Kocsis. A problémát tovább súlyosbíthatják az épület környezetében fennálló kedvezőtlen körülmények: nem megfelelő csapadékvíz-elvezetés, lokális csőtörések, illetve közlekedési vagy ipari eredetű dinamikus terhelések.
Egy repedés nem repedés? Dehogynem!
A lakossági megkeresések tapasztalatai alapján az első észlelhető jelek gyakran már hónapokkal vagy évekkel a tényleges beavatkozás előtt megjelennek. Ezek azonban sokszor elsikkadnak a mindennapi használat során. „A legtöbb hívás úgy indul, hogy a tulajdonos egyetlen repedést említ. A részletes kikérdezés során derül ki, hogy az elváltozások több helyiségben, több falszakaszon is jelen vannak” – mondja Anita, a speciális injektálási technikákkal foglalkozó vállalkozás lakossági kapcsolattartója. Az épületdiagnosztikai szakirodalom egyértelműen különbséget tesz ártalmatlan zsugorodási hajszálrepedések és aktív, szerkezeti mozgásra utaló repedések között. Utóbbiak jellemzője a ferde lefutás, az ismételt megnyílás, illetve a repedésszélesség időbeli növekedése.
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a tulajdonosok a repedéseket kizárólag esztétikai problémaként kezelik, és felületi javítással próbálják elfedni azokat.
„A fal újrafestése vagy glettelése rövid távon megnyugtató lehet, de ha a repedés néhány héten belül újra megjelenik, az már egyértelműen szerkezeti eredetre utal” – emeli ki Anita. A Magyar Mérnöki Kamara ajánlásai szerint ismétlődő vagy több helyen jelentkező repedések esetén mindenképpen indokolt statikus vagy geotechnikai szakember bevonása, mielőtt a károsodás visszafordíthatatlanná válik.
Sanyarú sorsú Alföld
A kockázat földrajzilag nem egyenletes. Különösen érintettek az Alföld és a Duna–Tisza köze települései, ahol a laza szerkezetű, vízérzékeny talajok dominálnak. Ugyanakkor a jelenség nem kizárólag régi épületeknél fordul elő. „Újabb építésű családi házaknál is tapasztalunk károsodásokat. Az épület beállási mozgása természetes, de
ha a repedések évek múltán is aktívak maradnak, az már nem tekinthető normális jelenségnek”
– teszi hozzá Kocsis.
A modern alapmegerősítési és talajinjektálási technológiák lehetővé teszik, hogy a süllyedési folyamat megállítható legyen jelentős bontás vagy hosszadalmas kivitelezés nélkül. Az eljárások célja az altalaj teherbírásának javítása és az épület–talaj kapcsolat helyreállítása, nem pusztán a látható károk elfedése. „A legtöbb esetben a kivitelezés egy–három nap alatt elvégezhető, és a lakófunkció fenntartható marad” – hangsúlyozza Anita.
Amikor a szerkezeti biztonság társadalmi kérdés
A probléma túlmutat a magántulajdonon. Közösségi, oktatási vagy szociális intézmények esetében az épületszerkezeti állapot közvetlenül befolyásolja az ott tartózkodók biztonságát. Ennek példája a Baráthegyi Manufaktúra épülete, ahol a szakemberek önkéntes munkában végeztek alapinjektálást és falmegerősítést. A meggyengült falszakaszokat rozsdamentes acél spirálkapcsokkal stabilizálták, közel száz ponton, belső és külső oldalon egyaránt. „Vannak helyzetek, amikor az építészet nem üzleti, hanem társadalmi felelősségvállalási kérdés” – fogalmaz Kocsis.
A klímaváltozás hatására a szélsőségesen száraz időszakok gyakorisága várhatóan tovább nő, ami az épületállomány szempontjából fokozott kockázatot jelent.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a legfontosabb tényező a megelőzés és a korai felismerés. „Minél korábban történik meg a diagnózis, annál nagyobb az esély arra, hogy az épület hosszú távon megmenthető” – foglalja össze a szakember.
Források: Inject Solutions Kft. (a Helló Sajtó! közreműködésével), help.geostru.eu, hess.copernicus.org, geotechnikaitagozat.hu, durham-repository.worktribe.com. Fotók: Inject Solutions Kft.
