Szeretjük vagy utáljuk? A ronda az új trend? Íme Budapest tíz épülete, ami így vagy úgy, de rendesen felborzolta a közvéleményt. Mondd el róluk te is a véleményedet!
„A szépség egy ideához kötődik a rútság, viszont mindig valami ismerős” – fogalmaz Umberto Eco A rútság története című könyvében. Az író szerint a rútságot nem elég pusztán a szépség ellentéteként felfogni, hiszen a rút megnyilvánulásai váratlanabbak és gazdagabbak lehetnek a századok során, mint gondolnánk. Talán igaz lehet ez az épületek megítélésénél is, amelyek sorsa olykor már az első benyomásoknál megpecsételődött.
A közízlés ugyan lassan, de folyamatosan változik, viszont az újításokhoz való alkalmazkodás, az innovációkra való nyitottság általában igen lomha.
A városszövetbe ékelődő új formákat, amik sértik a megszokott látképet, kritikusan fogadjuk.
De vajon minden esetben jogos a felháborodás? Cikkünkben tíz olyan épületet mutatunk be, amelyek erősen megosztják a városlakók és a szakmabeliek véleményét. Volt, amelyik átadásakor kapott dühös kritikát, néhányat pedig a mai napig sem sikerült igazán megkedvelnie a helyieknek.
Egy város arca mindig változik, és ez van, amikor szinte fájdalmas. Fontos azonban, hogy amit ma esetleg otromba monstrumnak vagy ízléstelen kőrakásnak érzünk lehet, hogy holnap már védett értékké válik. Umberto Eco nyomán mondhatjuk:
nem a szépség, hanem a rútság az, ami igazán provokál és ezzel esetleg vitára, gondolkodásra végső soron változásra késztet.
A Hely.hu csapatával most mi is ezt a közös gondolkodást szeretnénk elindítani és meghallgatni olvasóink gondolatait is a városformálásról és a listán szereplő épületekről. Ezt szolgálják a cikkben elhelyezett szavazások is.
Lehel Csarnok
2002-ben épült fel a XIII. kerületben a régi, lebontott Lehel téri piac helyén a Lehel Csarnokként ismert vásárcsarnok. Az ifj. Rajk László tervei alapján elkészült épületet sok kritika érte leginkább színei és formavilága miatt. A köznyelvben „kofahajónak” keresztelt csarnokot túldíszítettnek, giccsesnek, kontextusidegennek tartották, amely egyáltalán nem illeszkedik a környezetéhez.
Egyesek egyszerűen úgy fogalmaztak, hogy „túl sokat akar”. A Népszabadság az építés évében így írt a csarnokról: „Mintha egy gyerekrajz alapján készült volna az egész.” A posztmodern építészet és az expresszionizmus egy kiemelkedő példájaként emlegetett, kétségtelenül feltűnő épületnek mostanra azonban akadnak rajongói is és a környék lakói gyakran a védelmükbe veszik.
Lehel Csarnok
Vörösmarty téri bevásárlóközpont
A Vörösmarty tér 1-es szám alatt korábban az ORI (Országos Riasztási Iroda) székháza állt. A székház helyére a ma ismert hatalmas, üveges épületet Fazekas György építész és Jean Paul Viguier francia építész, konzulensként tervezték.
Az épület megjelenését a rombusz forma rácsszerkezetre applikált üvegek határozzák meg, amelyek mögött rögtön látható az üzletek, irodák üvegportálja. Rondának talán nem nevezhető, de az biztos, hogy domináns eleme a térnek, és ez a dominancia minden esetben provokatívan hat a járókelőkre. Van akinek tetszik, másoknak nem.
Vörösmarty téri bevásárlóközpont
Bálna
Mára már megszokott eleme a pesti oldal dunai látképének, ám építésekor egyértelműen a partszakasz egyik legszokatlanabb és legmegosztóbb beavatkozásának számított. Az üveg-acél struktúra egyszerre illeszkedik a horizonthoz, közben mégis elüt a környezetétől. Éppen emiatt sokan a Bálna formavilágát idegennek érzik a történelmi hangulatú rakparton.
A tervezési fázisban még CET-ként nevezett épület 2013-ban nyitott meg a már ismert Bálna néven, Kas Oosterhuis építész tervei szerint. A legnagyobb port talán az akkori Magyarországon formabontónak számító megjelenésével kavarta a Bálna, mégis a legtöbb korabeli kritika inkább az ígért funkciók hiányáról számolt be. Az Artmagazin egy évvel a nyitás után azt írta: „Az épület sajnos nem lett olyan sokrétű kulturális központ, amilyennek eredetileg indult.”
Bálna
Déli pályaudvar
A sokak szerint koszos, büdös, szürke, unalmas tömb, ami lássuk be, elkerülhetetlen része Budapestnek. Egy csomópont, ami akarva akaratlanul emblematikus része a fővárosi életnek. A vasbeton szerkezetet ridegnek, idegennek tartják és nem egyszer került fel „legcsúnyább” listákra sem, sőt egy időben a részleges bontás is ott lebegett az ikonikus építmény felett tervként.
A 70-es évek modernizációs hullámának egyik emblematikus épülete mára azonban többeknek belopta magát a szívébe és az Ybl-díjas Kővári György pályaudvara építészeti értékei miatt helyi védettséget is kapott.
Déli pályaudvar
MOL Campus
A MOL Campus 143 méteres magasságával Budapest első felhőkarcolója – még akkor is, ha hivatalosan nem az – és ezzel a fogalommal már meg is érkeztünk az első kritikus ponthoz az épülettel kapcsolatban. Mivel a felhőkarcoló tipológiája új a fővárosban, ezért heves érzelmeket váltott ki már a tervezési fázisban is az épület, nem beszélve arról, hogy az addigi városrendezési szabályoktól is el kellett térni a budapesti viszonylatban extrém magas torony megépítésével.
Vitathatatlan azonban az előremutatóság az építészeti teljesítmény, a fenntartható technológiák vagy a dél-budai fejlesztések szempontjából.
MOL Campus
Anker-palota
„Na de Ignác! Nem szégyelli magát?” Állítólag így kiáltott fel Alpár Ignác építész felesége, amikor meglátta a férje tervezte, frissen elkészült Anker-palotát.
Akkoriban ezt a házat tartották a legízléstelenebb budapesti épületnek.
Az eredetileg az Anker Biztosító Társaság székházaként működő palotán az Anker Biztosító Társaság felirat halványan még ma is látható, de azóta az épület lakóházként funkcionál.
Az elmúlt 20 évben az Anker-ház állapota rohamosan romlott, viszont a felújítás költségei az épület egyedisége miatt olyan magasak lennének, amit a társasház önerőből nem képes előteremteni.
Anker-palota
Nyugati téri Skála Metro
Szögletes formáival és fényes homlokzatával a Skála a késő szocialista korszak kereskedelmi építészetének lenyomata. Egyes vélemények szerint nyitásakor modern volt ugyan, de lelketlen. Később az épület esztétikáján túl a gyors elavulás miatt kapott több kritikát.
1984-es építése után a Skála Budapest legmodernebb áruházaként volt számontartva, majd a sorra nyílók plázák a 2000-es évekre megpecsételték a sorsát és a kihasználtsága folyamatosan csökkent. Változást a 2007-es év hozott, amikor az épület a Libri-csoport tulajdonába került. A Kővári György tervezte, barna füstüveg borítású, szögletes tömb az éles bírálatok ellenére a mai napig a Nyugati tér meghatározó eleme.
Nyugati téri Skála Metro
InterContinental Budapest
A part melletti sötét tömb sokáig viselte a „leggyűlöltebb épület” címet a közbeszédben. Ennek az egyik legfőbb oka az volt, hogy akkoriban úgy gondolták, rombolja a dunai látképet. A szálloda állítólag Finta József építész első „nagy mutatványa” volt és ehhez köthető Finta első komolyabb szakmai sikere is.
Itt működött a szintén Finta tervei alapján elkészült Bécsi Kávéház is a 2000-es évekig. A nagy presztízsű szálloda és a neves vendégek ellenére azonban sokan továbbra sem kedvelték meg az épületet.
InterContinental Budapest
Budapest Mariott Hotel
Szintén Finta József nevéhez köthető a listánkon szereplő következő szálloda épülete is, amely hasonló okokból nem aratott osztatlan sikert, mint az előzőekben említett InterContinental.
A dunai látképet meghatározó szállodasor folyamatos kiépülése nem mindenkinek tetszett, és ugyanígy az akkori szemnek esztétikájában túl modernnek ható épületek sem voltak különösebben kedveltek. Mostanra már kevésbé tűnik kiugrónak a hotel megjelenése, és például az épület falát díszítő dombormű népszerű fotóhelyszín is lett az elmúlt években.
Budapest Mariott Hotel
Teve utcai Rendőrpalota
Zártsága és tömbszerű kialakítása miatt a helyiek egyfajta „erődemonstrációnak” érezték az épület küllemét. Viszont másoknak pont ez az elrettentő karakter és a posztmodern formanyelv teszi emblematikussá a rendőrpalotát. A rendőrségi székház tervezője szintén Finta József volt, az épületet 1997-ben adták át.
Számos kritika érte a már említett barátságtalan megjelenése miatt, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Finta terveinek fontos feladata volt a funkcióknak való megfelelés is, ami ebben az esetben olyan megoldásokat is indokolttá tett, amik a külső szemlélők számára talán nem túl esztétikusak.
Teve utcai Rendőrpalota
Nyitókép: Kaiser Ákos, Hely.hu
