A „szívecske", mint a szerelem jelképe és a gyengéd érzelmeket kifejező gesztusok fő motívuma nem is annyira új keletű dolog. Cikkünkben Budapest utcáit járva kerestük a szerelmet és megörökítettünk minden „szív-ügyet". Íme Budapest legszerelmesebb részletei!
Nem készülhet szívekről és romantikus motívumokról gyűjtés a Wekerletelep nélkül. Az egyedi hangulatú városrész építése 1908-ban kezdődött. Az ipar gyors fejlődésével a városba érkező tömegek potenciális munkaerőn túl komoly problémát is jelentettek. Egyre kevesebb volt a lakás és a bérleti díjak ezzel együtt megugrottak. A főváros munkáslakások építésébe kezdett és törvénybe foglalták 10 000 lakás megépítését, amely életre hívta a Wekerletelep terveit is.
1908-ban a Pénzügyminisztérium nyilvános pályázatot hirdetett a háztípusok tervezésére és a terület szabályozására, de a beérkezett pályaművek közül egyik sem tetszett Wekerle Sándornak. A kertvárosi jellegű telep „mézeskalács házait" végül olyan neves építészek álmodták meg, mint Fleischl Róbert, Zrumeczky Dezső, Schodits Lajos, Eberling Béla, Wälder Gyula, valamint a később épült házak tervezői között szerepelt Györgyi Dénes és Heintz Béla neve is.
— Kaiser Ákos
A szív, mint a szerelem szimbóluma először az ókorban jelent meg. Szapphó görög költő gyakran kötötte a gyengéd, szenvedélyes érzéseket az emberi szívhez. Az első szív ábrázolás egy 1344-es, Nagy Sándor életét bemutató kötethez fűződik. A könyv egyik oldalának alsó részén található díszítésen egy női alak emeli fel a szívét, amelyet a szemben álló férfitól kapott. Ezt követően a XV. századtól a szívek elindultak megfékezhetetlen hódító útjukra és rövidesen luxuscikkek, édességek, tárgyak, épületek tömegeire kerültek fel a különböző szerelmes motívumok.
A budapesti szívek listájáról nem hiányozhat a terézvárosi Szív utca sem, amely nevében már egészen biztosan hordozza a romantikát. Kreatív módon a Szív utca 6-os szám alatt található óvoda névtáblája is szív alakot kapott.
Még januárban mutattuk be Budapest egyik legújabb luxusszállóját, a Kimpton BEM Hotelt. A komplexum az egykori Radetzky-laktanya helyén épült. A tervező 3H Építésziroda és a belső terek extravagáns, mégis a helyi kulturális elemeket jól megragadó dizájnját jegyző, világhírű Marcel Wanders munkájában a magyar hagyományok és a luxus találkoznak. Wanders kifejezetten kedveli a hagyományos népi motívumok használatát. Ezt a szemléletet tükrözik a holland designer stílusához illeszkedő egyedi berendezési tárgyak és bútorok is a népi ornamentikával, szívekkel, “szerelemmel”.
Különleges látvány tárulhat elénk, ha Budán a Kiss János altábornagy utcában sétálunk. Medgyaszay István épületei sajátosak, ezért itt is könnyen felismerhetjük az 59-es szám alatti házon a tervező munkáját. Medgyaszay egyfajta előfutára volt az organikus építészetnek. Az 59-es ház falán például olyan vonalvezetések láthatók, amelyek leginkább a fák kérgeire hasonlítanak, de az erkélyek korlátai is tulipánokat formáznak.
Az építész szívesen inspirálódott a népi életképek és motívumok formavilágából. Ebben az esetben épületenként más témát választott, így az 55-ös számnál a paraszti élet pillanatait, az 57-es ház falán Vörösmarty Szép Ilonkáját, az 59-esen pedig a falusi párválasztás szokását ábrázolják.
— Kaiser Ákos
A Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervezte Gresham-palota az egyik legszebb példája a hazai szecessziós épületeknek és a világörökség része. Viszont a szívek gyakori megjelenésének a palota dijáznját tekintve nincs sok köze a szecesszióhoz és az ornamentika motívumainak kedveléséhez.
— Kaiser Ákos
Egy romantikus história szerint Quittner Zsigmond beleszeretett a ház egyik lakójába az építkezés közben, szerelme jeléül pedig a legkülönfélébb helyeken rejtette el a szíveket a palotában.
Nyitókép: Kaiser Ákos
