Tanulás, kutatás, közösség: A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem feladja a leckét

Haitzmann Ágnes

Iskolák és fenntarthatóság – napjaink legaktuálisabb témái találkoznak a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemén.

Vannak témák, amelyek aktualitásuk révén helyet kapnak egy tudományos program összeállításakor, és vannak, amelyekhez ragaszkodunk, csak úgy. Kész szerencse, ha ezek úgy képesek egymásba fonódni, mint a fenntarthatóság és az iskolák. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idei (2025. június 16–18.) tematikájában mindkettő helyet kapott, és az ember mindent rögtön megért, ha kiderül az is: a házigazda az ország egyik legrégebbi civil szervezete.

Hat évtizednyi ismeret és gyakorlat

Közel hatvan éve minden nyáron tető alá hozza a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő (TIT) Egyesület azt a rangos eseményt Szombathelyen, amely a térség érdeklődő lakóit éppúgy vonzza, mint az építészszakma képviselőit, ráadásul utóbbiak számára fix találkozóhely és fórum is a nyári egyetem.

„Nincs még egy ilyen régóta folyamatosan megszervezett építész-urbanista szakmai rendezvény az országban, mint ez. Idén 58. alkalommal rendezzük meg a Magyar Építész Kamaránál akkreditált, tehát kreditpontszerzésre alkalmas szakmai konferenciát és továbbképzést, amelynek töretlen a sikere” – mondta el a Hely.hu-nak Bakó Béla, a vasi TIT igazgatója. Mint rámutatott, bár a közfelfogás szerint elsősorban építészekhez szól a program, az urbanisztika tág szempontrendszere révén sokkal szélesebb kört várnak.

Történész, közgazdász, egyházi tisztségviselő és irodalmár is előad a június közepére tervezett nyári egyetemen.

Tudásközpontok és települések – Az iskolavárosok urbanisztikai kihívásai

Ezt a címet viseli az idei program. „Manapság az oktatás gyakran negatív felhanggal jelenik meg a közbeszédben, és elfelejtjük, hogy mind társadalmi, mind pedig települési szinten meghatározó az oktatási intézmények jelenléte, működése, fejlődése, sőt a nehézségei is természetesen” – fogalmazott Bakó Béla. Szerinte egy város karakterét, szerkezetét nagyban befolyásolják az iskolái, ha van, akkor az egyeteme, de még a felnőttoktatásban szerepet játszó szervezetei is. Ezt a témát járják körül az előadók. Ugyanakkor

terítékre kerülnek a fenntarthatósági gyakorlatok, az innovációk, a közösségi terek és az a fajta urbanizáció, amelyet a tudásközpontok kényszerítenek ki egy-egy településen.

Hogyan épülnek a jövő városai a tanulás, a kutatás és a közösség hármas pillérére? Választ kaphatunk rá többek között dr. Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát vagy dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök előadásából, akik a katolikus iskolafejlesztések hatásairól beszélnek majd. Prof. dr. Tóth Gergelyt Keszthely polgármestereként is ismerhetjük, de alternatív közgazdász minőségében is megszólal. Dr. Fűzfa Balázs irodalmi megközelítésből vizsgálja majd a témát, Barta Balázs pedig a Pannon Gazdasági Hálózat vezetőjeként ismerteti meglátásait.

Találkozási pont építészeknek, civileknek

„Nemcsak előadások, hanem sokszor helyszínbejárások, táborok, kirándulások is kapcsolódnak a nyári egyetem programjához. Idén egy városismereti sétával egészülhet ki a rendezvény, ezen várhatóan szervezett formában keressük fel Szombathely ikonikus oktatási intézményeit, és a résztvevők megismerhetik az épületek múltját is. Sokan tudhatják, hogy a Savaria Egyetemi Központ helyén korábban középiskola működött, a Nagy Lajos Gimnázium épületét pedig az első magyar olimpiai bajnokként is hírnevet szerzett Hajós Alfréd tervezte a vakok intézete számára. De szó lesz a premontreiek gimnáziumáról is, az épület korábbi funkcióiról és még sok minden másról” – tudtuk meg a TIT-igazgatótól.

Az előadásokon elhangzó információk több módon hasznosulnak. „A kreditpontszerzésen túl találkozásokra is lehetőség van.

Az építészek számára egyfajta fórum, komoly eszmecserék helyszíne a nyári egyetem, ahol az építészszakmai változásokat megvitatják.

Az ELTE Savaria Egyetemi Központtal együttműködési megállapodást kötöttünk egy választható kurzusról, amelynek keretében a hallgatók megismerkedhetnek az urbanisztika tudományterületeivel, ez is fontos hozadéka a munkánknak. Mindemellett az előadóink is úgy készülnek, hogy ne csak a szakmának, hanem civil érdeklődők számára is érthető és befogadható kulturális programot biztosítsanak” – részletezte Bakó Béla, aki hozzátette: nemzetközi kitekintésű a rendezvény, hiszen szinte minden évben érkeznek oktatók és közönség a határon túlról is.