Előzetes piaci konzultációt indított a BKK a budapesti M1 vonal, vagyis a kisföldalatti korszerűsítésére és meghosszabbítására.
A Budapesti Közlekedési Központja emlékeztet: az M1-es Metróvonal Budapest első metróvonala, 1896-os megnyitásával a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala. Az 1973-as meghosszabbítása és az 1987-es felújítását követően 2014-ben készült el a fejlesztési, meghosszabbítási terve.
A Millenniumi Földalatti Vasút vonalának hossza a főváros többi metró- és villamosvonalához képest rövidebb, ráadásul átszállási kapcsolatai is hiányosak. Noha az M2-es és az M3-as metróra közvetlenül át lehet róla szállni, de nem érhető el vele sem az 1-es, sem a 2-es villamos, valamint a vasút sem.
A metró környezetében nincs elegendő hely nagy P+R parkoló kialakítására, a vonal nem akadálymentesített, a rajta közlekedő szerelvények elavultak.
A BKK által tervezett beruházás céljai között szerepel az új, korszerű járművek beszerzése, a vonal meghosszabbítása mindkét irányban,
az átszállási lehetőségek fejlesztése, valamint a vonal akadálymentesítése. A hosszabbítással kapcsolatban a BKK több változatot is megvizsgáltatott, közülük az M3-as autópálya bevezető szakasza menti meghosszabbítás bizonyult a legjobbnak.
A meghosszabbított vonal első ütemben az autópálya szervizútja mentén haladhat majd a Kassai térig, a második ütemben a felszínen folytatódhat. Az M1-es metró eléri majd a külső körvasutat. A tervezett új végállomás környezetében nagy befogadóképességű P+R parkoló is kialakítható, amely versenyképes alternatívát kínál az M3-as autópályáról gépkocsival a városközpont felé igyekvőknek.
A belvárosi meghosszabbításnál, akár kis anyagi ráfordítással is meghosszabbítható a Vigadó térig, mivel az alagút annak a sarkáig nyúlik.
A BKK azt is közölte: az elképzelések alapján 6 új megálló létesülne a hosszabbítással,
5 az északi irányba, 1 a belváros felé; 4 méterrel hosszabb új járművek érkezhetnek; és 200 főre nőne az új járművek belső terének a befogadóképessége a jelenlegi 161-ről.
Fotó: Wikipedia
