Legtöbbünkkel ritkán esik meg, hogy grófi kastély közelében tölthetjük az éjszakát, Füzérradványban viszont bármikor nyílik erre lehetőségünk. Sőt, ez már a 30-as években is így volt, amikor a kastélyszállóvá alakított épületben Karády Katalin és állítólag még Henry Ford is megfordult. A kastély fordulatokkal teli történetéről Dankó Alízzal, a kastély létesítményvezetőjével beszélgettünk.
A kastély a XVII. század végén került a Károlyiak kezére. Hogyan alakult a továbbiakban az épület sorsa?
Dankó Aliz: Három olyan Károlyi volt, akik jelentősen átalakították a kastélyt, illetve annak parkját. Károlyi Ede a '48-as emigráció után hazatérve kezdett neki az épület átépítésének, amelynek tervezésével Ybl Miklóst bízta meg. Egy kivétellel: a kastélytornyot saját elképzelései szerint valósította meg, de ezzel még családi körben sem aratott osztatlan sikert. A legtöbben azt nehezményezték, hogy nem illeszkedik a koncepcióba – piszkafának is csúfolták –, de mai szemmel már tudjuk értékelni az ötletet, ugyanis az angolpark jellegzetességei csak innen láthatók át igazán.
Fia, László országgyűlési képviselő volt, így a Budapesthez közeli fóti kastélyukat részesítette előnyben, ám szerencsére erről sem feledkezett meg. Feleségével, Apponyi Franciskával beszerzőkörútra indultak Olaszországba, ahol különböző reneszánsz faragványokat, műkincseket vásároltak, és a kastélyt ezekkel rendezték be. De nemcsak bútorokra, festményekre kell gondolni; egész épületrészeket, például ajtókereteket, faragott kőelemeket is beépítettek, romantikus hangulatot kölcsönözve a kastély déli szárnyának.
Mikor László már visszavonultan, magányosan élte utolsó éveit, fia, István és menye, Windischgrätz Mária Magdolna
felvetették, hogy alakítsák kastélyszállóvá az épületet.
László ezt nagyon ellenezte, mert nem volt ínyére, hogy a parkban idegen látogatók bolyongjanak, így a munkálatok csak halála után kezdődhettek meg. A helyi legenda szerint azonban még halálát követően is kifejezésre akarta juttatni a nemtetszését, és a mai napig fekete macska képében kísért a kastély körül.
Mi tette olyan különlegessé szállásként ezt a kastélyt?
D. A.: Károlyi Istvánnak és feleségének világlátott, tanult emberekként konkrét elképzeléseik voltak arról, mitől lesz jó egy szálló. Korszerűsítették például az épületgépészetet: kialakították az elektromos hálózatot, illetve megújították a vízrendszert. Utóbbihoz emeltek egy új szivattyúházat is, ami a tóból és a patakokból felpumpálta a vizet az épület északi részen a magasba, így biztosítva az emeleten is a megfelelő víznyomást a fürdőszobákban. A rendszer annyira hatékony volt, hogy a golfpálya öntözését is ellátta.
A kastélytól pár száz méterre fekvő tavacskát eredetileg halak lakták, de ebben a korszakban építettek mellé egy strandházat is, és fürdőmedenceként üzemelt, míg a nagyobbik tavon csónakázásra nyílt lehetőség. A festői parkba gyakran kihajtottak a vendégek, télen a lovak szánt húztak maguk mögött. Az északi lejtők tetején napozóteraszokat alakítottak ki, volt sípálya, teniszpálya és gyakran rendeztek itt vadászatokat is –
a füzérradványi kastélyban tehát gyakorlatilag bármilyen szabadidős tevékenységet végezhettek a vendégek.
A szobakínálattal is minél szélesebb réteget szerettek volna megszólítani, így a luxuskategóriától a szerényebb felszereltségig minden megtalálható volt a kastélyban, illetve a ma is apartmanként berendezett melléképületekben. A megnyitás után nem sok idő telt el a második világháború kitöréséig, és bár egy kisebb megszakítással a szálló 1948-ig várta a vendégeket, az 1949-es államosítás során végleg megfosztották a Károlyiakat a birtokaiktól. A kastélyban gyermekotthont rendeztek be, később pedig szanatóriumként működött.
De manapság már ismét szabadon járhatnak „idegenek” a parkban, sőt az épületben is. Hogyan viszik tovább a kastéllyal Károlyi Lászlóék örökségét a XXI. században?
D. A.: A kiállítással szeretnénk átadni azt a szociális érzékenységet, ami a Károlyiakat jellemezte. Ez kifelé megmutatkozott például abban, hány környékbeli ember kenyérkeresete függött tőlük, befelé pedig úgy, hogy a kastély szállóvá történő átalakításával gondoltak az elkövetkezendő generációkra is, akikre egy fenntartható épületet szerettek volna hagyni.
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. helyszínei között mi az egyik legnagyobbnak, mondhatni zászlóshajónak számítunk, és ennek megfelelően mindenkinek próbálunk a kedvére tenni. Az angolparkban, ami ingyenesen látogatható, három túravonalat jelöltünk ki, míg az épületen belül a kiállítás tekinthető meg, amiben folyamatosan tartunk tárlatvezetéseket is. Rengeteg interaktív tartalmon található a kiállítóterekben; itt a látogatók egy nyomozós játékban is kipróbálhatják magukat, sőt, szabadulószoba is várja őket.
Mindezek mellett ajándékbolttal, kávézóval és szállással is várjuk a vendégeinket, utóbbi a kastélytól mindössze pár percre található.
Programjaink emellett méltók a kastélymiliőhöz, a családi örökséghez. Fontosnak tartjuk, hogy rendezvényeink, múzeumpedagógiai foglalkozásaink kapcsolódjanak a családtörténethez, hiszen elsődleges célunk az, hogy bemutassuk a kastély, a park és a család múltját, megőrizzük és továbbadjuk az örökségüket.
Az a beszélgetésünkből és a kiállításból is kiderül, hogy a Károlyiak fontos szerepet töltöttek be a helyiek életében. Ma milyen a kapcsolat a környékbeliekkel? Egyáltalán kik látogatnak a kastélyba általánosságban?
D. A.: Bevezettük, hogy a radványiak lakcímkártya bemutatásával kedvezményes áron látogathatják a kastélyt, de jó kapcsolatot ápolunk az önkormányzattal és a Füzérradványért Alapítvánnyal is, akik minden évben itt rendezik az óévbúcsúztató koncertjüket. Elsősorban a zempléniek látogatják a programjainkat, és törekszünk arra, hogy még tovább erősítsük a helyi kapcsolatainkat; ha például tartunk valami múzeumpedagógiai foglalkozást, felhívjuk az óvodapedagógusokat, ők pedig továbbadják a hírt a szülőknek.
Az elmúlt időszakban az állam jelentős forrásokat mozgósított annak érdekében, hogy fellendítsék az észak-magyarországi turizmust, és ezáltal – annak ellenére, hogy a „végeken” vagyunk – hozzánk is egyre többen érkeznek távolabbról, gyakran akár külföldről is. A természeti környezet egyébként is a javunkat szolgálja, hiszen a Zemplén az ország egyik leggyönyörűbb szeglete – nem véletlenül döntenek sokan úgy, hogy nálunk tartják az esküvőjüket. A füzérradványi kastély egyik nagy erőssége, hogy évszaktól és időjárástól függetlenül egész évben színes programokkal várja a látogatókat, mind a családosokat, mind az egyedül érkezőket.
Egy romantikus világ nyomában
Látogatás a füzérradványi Károlyi-kastélyban
