Az Európai Unió legfrissebb adatai szerint minden hatodik ember túlzsúfolt lakásban él, a helyzet azonban országonként jelentősen eltér. Miközben egyes országokban minden harmadik lakó küzd a szűkös térrel, másutt a túlzsúfoltság gyakorlatilag alig fordul elő.
Az Európai Unió legfrissebb adatai szerint az EU lakosságának 16,9%-a él túlzsúfolt háztartásban. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik embernek otthona nem biztosít elegendő helyet a normális, kényelmes élethez.
Bár a szám elsőre riasztónak tűnik, az előző évekhez képest javulás tapasztalható: 2014-ben az arány még 18,1% volt.
Mi számít túlzsúfolt háztartásnak?
A túlzsúfoltság mérésére az Eurostat egy egyszerű, de informatív szabályt alkalmaz, egy háztartás akkor túlzsúfolt, ha a lakóterület vagy a szobák száma nem elegendő a benne élő emberek számához képest.
Vagyis, ha egy család több gyerekkel egy kis lakásban él, ahol nem mindenkinek van saját szobája, vagy nincs elég fürdőszoba és közös tér, akkor az statisztikailag túlzsúfoltnak számít.
Hol a legrosszabb a helyzet?
A túlzsúfoltság mértéke országonként jelentősen eltér. Románia, Lettország és Bulgária vezetik a listát:
a lakosság 30-40%-a él olyan környezetben, ahol szűkös az élettér. Például Romániában az emberek közel 41%-a érintett.
Ezzel szemben Ciprus, Málta és Hollandia az EU legkevésbé érintett országai, ahol a túlzsúfoltság csupán 2-5%-ot érint. Ez jól mutatja, hogy az infrastruktúra, a lakásállomány minősége és az ország gazdasági helyzete alapvetően befolyásolja, mennyire kényelmes az otthon.
Miért fontos ez?
A túlzsúfoltság nemcsak kényelmi kérdés. Kutatások szerint a túlzsúfolt lakásokban élők gyakrabban küzdenek stresszel, alvászavarokkal, és a gyermekek fejlődését is hátráltathatja a szűkös tér.
Emellett a túlzsúfolt környezet növeli a fertőző betegségek terjedésének kockázatát, ahogy azt a COVID-19 világjárvány idején is láthattuk.
Trendek és változások
Bár a helyzet még mindig aggasztó, az EU adatai szerint az elmúlt évtizedben javult a helyzet.
Ez részben annak köszönhető, hogy több országban nőtt az új lakások építése, és javult a lakhatási szabályozás.
A fiatalabb generációk számára különösen fontos, hogy legyen lehetőségük tágasabb, kényelmesebb otthonokhoz jutni, hiszen a családalapítás és a munkahelyi mobilitás is szoros kapcsolatban áll a lakhatási körülményekkel.
Mit tehet az EU és a tagállamok?
Az Eurostat kimutatása rávilágít arra, hogy a lakhatási helyzet továbbra is komoly kihívás. Az EU országai többféle programmal igyekszenek enyhíteni a túlzsúfoltságot, például:
- Támogatások a szociális és megfizethető lakások építésére.
- Lakásbérleti és hitelprogramok a fiatalok és alacsony jövedelmű családok számára.
- Városfejlesztési és területrendezési programok, amelyek a lakóterek bővítését és a közösségi infrastruktúra fejlesztését célozzák.
- A turisztikai szálláshelyek korlátozása.
Az adatok azt mutatják, hogy ezek a kezdeményezések lassan, de érezhetően javítják az emberek életminőségét.
Megfizethető lakhatás vs. turizmus: szigorodnak a szabályok az európai városokban
Európa nagyvárosai egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a rövid távú lakáskiadásokkal szemben.
Három hónapja él az Otthon Start Program – A fiatalok vették át a vezetést a lakáspiacon
Három hónap alatt látványos mozgás indult el a lakáspiacon: tízezrek igényelték a fix 3 százalékos Otthon Start hitelt.
Magyar intézkedések
Magyarországon is érezhetők a lakhatási problémák, éppen ezért a kormány az Otthon Start Programmal támogatja a fiatalok lakáshoz jutását. A kedvező kamatozású hitel már az indulás utáni első három hónapban több ezer szerződés megkötését eredményezte, jelentősen élénkítve a lakáspiacot.
A program célja, hogy a fiatalok számára könnyebben elérhető legyen az első saját otthon, miközben ösztönzi az új lakások építését is.
Nyitókép: Pickpik
