A Gellért-hegy tetején álló Citadella régóta a szabadság egyik jelképe – állapota azonban sokáig méltatlan volt ehhez a szerephez. Most azonban új fejezet kezdődik: a város fölé magasodó erőd megújul, megnyílik és közösségi térré válik. A hétfői sajtóbejáráson bemutatott fejlesztések nemcsak építészeti, hanem szemléleti váltást is tükröznek – a cél, hogy a Citadella végre valóban betölthesse méltó helyét Budapest életében és emlékezetében.
Több évtizedes adósságot törleszt a Citadella átfogó felújítása, amelynek részleteit a Várkapitányság által szervezett sajtóbejáráson mutatta be a tervező Taraczky Dániel és Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár.
A Gellért-hegy csúcsán magasodó erőd már régóta megérett a megújulásra – nemcsak fizikai állapota, de városi szerepe is újragondolásért kiáltott.
Most végre kinyílik: zöldebb, átjárhatóbb és közösségibb térként kapcsolódik vissza a város életébe.
Egy történet, melyet érdemes újra elmesélni
A Citadella 1854-ben készült el osztrák parancsra, az 1849-es szabadságharc leverése után. A város fölé magasodó erőd sokak szemében az elnyomás szimbóluma lett – nem véletlenül nevezték a „magyar Bastille-nak”.
Az évtizedek során funkciói folyamatosan változtak: volt katonai objektum, laktanya, éjszakai szórakozóhely és természetesen turisztikai attrakció is.
Közben azonban állapota egyre romlott, a falak mögé kevesen juthattak be, és a környezet is elhanyagolt képet mutatott. A világörökségi státuszhoz méltatlan helyzete végül állami beavatkozást igényelt – ennek köszönhetően indulhatott el 2020 őszén a régészeti feltárással kísért átfogó rekonstrukció.
Több mint felújítás: koncepcióváltás
A projekt nemcsak építészeti, hanem szemléletbeli megújulást is jelent. Az erőd az elzárt, távolságtartó objektum helyett egy élő, közösségi térként működő városi park szerepét kapja.
A 6000 négyzetméteres belső udvar közparkká alakul kávézóval, sétányokkal és kilátóteraszokkal.
A zöldfelület nagysága másfélszeresére nő, összesen 20 000 négyzetmétert ölel majd fel, az ültetett növények között több évtizedes, daruval telepített díszfák is lesznek.
Taraczky Dániel vezető tervező elmondása szerint az egyik legkomolyabb mérnöki kihívást az jelentette, hogy az erőd falait több ponton is megnyissák:
„Az erődök logikája éppen az, hogy ne lehessen őket megnyitni. Itt azonban pontosan ez volt a célunk. A falak átvágását úgy kellett megoldani, hogy közben a szerkezet biztonságban maradjon. Robbantásra szerencsére nem volt szükség, az érintett szakaszokat kőről kőre bontottuk vissza, miközben folyamatosan megtámasztottuk az állékonyság érdekében.”
A keleti oldalon kialakított új lépcsősor közvetlen összeköttetést biztosít a Szabadság-szobor és a belső udvar között, így az erőd valóban átjárhatóvá válik.
Az új gyalogos megközelítési lehetőségek és a modern lépcsősorok tervezésekor a letisztult formavilág fontos szempont volt.
Egy hely, ahol érdemes időt tölteni
„Korábban ide feljöttek az emberek, megnézték a panorámát, és mentek is tovább. Mostantól minőségi időt is eltölthetnek itt, amitől megváltozik a hely hangulata és a város életében betöltött szerepe is” – fogalmazott Lánszki Regő, majd hozzátette: „a Citadella végre méltó lesz ahhoz a pozícióhoz, amit Budapest látképében elfoglal.”
Az északi és déli bástyák, valamint az ágyútorony új kilátóteraszairól különböző irányokban nyílik lenyűgöző kilátás: a pesti oldal, a Budavári Palota, a Margit-sziget és Kelenföld panorámája egyaránt feltárul a látogató előtt.
A belső terekben új, látványos állandó kiállítás készül „Szabadság Bástyája” címmel, amely a magyarság szabadságküzdelmeit mutatja be.
A az érkezők számára ezeken túl üvegcsarnok, akadálymentes felvonók és egy különleges, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd is épül, amely építészeti kuriózumnak számít.
A szabadság és a kereszténység szimbólumai együtt
A Citadella megújulásának szimbolikus eleme Kisfaludi Strobl Zsigmond világhírű alkotásának, a Szabadság-szobornak a restaurálása is, amelyet korszerű és környezetbarát módszerrel tisztítottak meg.
A főszobor talapzatára kereszt került, amely bár vitákat is indított, mindenképpen új jelentésréteget ad a város egyik legismertebb emlékművének. Erről Lánszki Regő így fogalmazott:
„A magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól. A kereszt egyszerre utal az államalapítás ezeréves hagyományára és az európai kultúrkörhöz való tartozásunkra is.”
Mi várható még?
A munkák jelenlegi állása szerint 2026 márciusában nyílhat meg teljes egészében a megújult Citadella. Addig is folytatódik a belső parkosítás, a vendéglátóegységek kialakítása és a kiállítás berendezése. Az erőd kinyitása nemcsak fizikai értelemben jelent áttörést, hanem szimbolikus értelemben is: egy korszak lezárul, és egy új, közösségi térként értelmezett örökségi helyszín születik.
