Az épített környezetünk nem csupán a múlt öröksége, hanem a jövő alakításának alapja is. 2024-ben indult el az Országos építészeti topográfia program, amelynek célja a hazai építészeti értékek átfogó feltérképezése, tudományos vizsgálata és dokumentálása. A kezdeményezés mögött az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ áll. Az első eredményekről a Pesti Vigadóban szakmai konferencián számoltak be a program résztvevői. Az eseményen a szerkesztőségünk is részt vett.
Egyedülálló építészeti kutatás
Magyarország műemléki topográfiájának elkészítése hosszú évtizedek óta beszédtéma a szakmai körökben. Jelentősége mindig egyértelmű volt, ám az ügynek sosem volt igazán gazdája. A 2000 óta elkészült két kötet (Székesfehérvár, 2009 és Veszprém, 2022) is különböző forrásokból, több projekt végeredményeként valósult meg.
2024-ben azonban az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) felkarolta az ügyet és a munka jelentőségéhez méltón állami forrást biztosított a megvalósításra.
Az új program célja nem csupán az egyes műemlékek katalogizálása, hanem az egész épített környezet átfogó elemzése, települési szinten történő vizsgálata. A kutatók az urbanisztikai összefüggések feltárására is törekednek, így a történelmi, társadalmi és térhasználati tényezők együttes értékelésével készítenek átfogó tudományos adatbázist. A tervek szerint a munka eredményei 90-100 kötetből álló sorozat formájában jelennek meg, amelyek a különböző járások építészeti értékeit dolgozzák fel.
Az első évben Veszprém vármegyében (Balatonfüredi, Balatonalmádi, Ajkai és Devecseri járások), Komárom-Esztergom vármegyében (Esztergomi és Tatabányai járás), Heves vármegyében (Egri járás) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (Szerencsi járás) végeztek felméréseket. A kutatásba nemcsak műemlékeket vették be, hanem a helyi védett épületeket és a települések egészének építészeti sajátosságait is.
Nemzetközi kapcsolódások és jövőbeli tervek
A magyar program illeszkedik azokhoz a nemzetközi kezdeményezésekhez, amelyek Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában már évtizedek óta zajlanak. Ezzel Magyarország bekapcsolódhat a regionális építészeti kutatások hálózatába, lehetőséget teremtve a nemzetközi együttműködésre és a tapasztalatcserére. Ez azért is különösen szerencsés, mert a jelenlegi határainkon belül eső tájegységek nem azonosak a történelmi és kulturális tájegységekkel, ám kutatásukban a nyitott határok mellett a műemléki topográfia is nagy segítséget nyújt majd.
A projekt a minisztérium és a múzeum szoros együttműködésében valósul meg, a kutatást irányító Topográfiai Módszertani és Szerkesztő Bizottság vezetője Entz Géza, tagjai között olyan elismert szakemberek szerepelnek, mint Fejérdy Tamás, Bognár Gábor (ÉKM), Galamb Zsuzsanna (MÉM MDK), Herczegh Renáta (ÉKM), Jankovics Norbert (MÉM MDK), Koppány András (MÉM MDK) és Velladics Márta (ÉKM). Az operatív munkát Galamb Zsuzsanna és Jankovics Norbert irányítja.
A munka igazán sokszínű, a program négy fő munkafázisra osztható:
- előkészítés (könyvtári és irattári kutatás, védett épületek kijelölése),
- terepmunka (helyszínbejárás, objektumok felkeresése és dokumentálása),
- feldolgozás (fotóanyag és adatok rendszerezése),
- korrekció (adatbázis frissítése új javaslatok alapján).
A kutatócsoport célja, hogy a magyar építészeti örökséget minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegye a szakma és a nagyközönség számára egyaránt, így a kutatóktól kezdve a helyi lakosokon vagy ingatlanvásárlókon keresztül a turistákig mindenki hasznát veheti az elkészült anyagnak.
Miért fontos ez a munka?
Az építészeti topográfia nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem hozzájárul a helyi közösségek identitásának erősítéséhez is. Az épített örökségünk ismerete és megőrzése kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen
a történelmi városszövet és a modern építészet közötti egyensúly megteremtése a jövő kihívásai közé tartozik.
A 2025-ös tervek szerint újabb járások bekapcsolásával folytatódik a munka, amely remélhetőleg a következő években teljes Magyarországot lefedő, részletes építészeti topográfiává bővül.
Borító: MÉM MDK
