Új tagokkal folytatja munkáját az Országos Építészeti Tervtanács

Megújult az Országos Építészeti tervtanács: öt építész távozott az Országos Építészeti Tervtanácsból, helyükre új tagok érkeztek. A rendszeres megújulás célja, hogy a testület egyszerre őrizze a szakmai folytonosságot és biztosítson friss nézőpontokat a magyar építészet számára.

Öt új taggal bővült, ugyanakkor öt kiváló építész távozott az Országos Építészeti Tervtanácsból (OÉT). A rendszeres tagcsere a szervezet szakmai frissességét és sokszínűségét hivatott biztosítani – hangsúlyozta Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.

Az OÉT 2022 szeptemberében alakult újjá, és azóta a hazai építészeti beruházások egyik legfontosabb minőségi kontrollszerve. Feladata, hogy a nagyobb léptékű beruházások, valamint az örökségvédelmi fejlesztések terveit szakmai szempontból értékelje, figyelembe véve a településképi, fenntarthatósági és műemlékvédelmi elvárásokat.

Az elmúlt három évben több mint háromezer ügyet bírált el, tapasztalatai pedig beépültek A magyar építészetről szóló törvény és annak végrehajtási rendeleteinek előírásaiba.

A tervtanács az építészeti minőség őreként nemcsak döntéseket hoz, hanem egyre inkább fórumként is működik, ahol az építészek szakmai konzultációk révén kaphatnak visszajelzést és támogatást.

Az Országos Építészeti Tervtanács időnként tagcserével biztosítja a szakmai frissességet és az új nézőpontok előtérbe kerülését
Fotó: Kaiser Ákos

Akik távoznak az Országos Építészeti Tervtanácsból

Krähling János

Ybl Miklós-díjas építész, építészettörténész, aki több mint három évtizede kutat és oktat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A történeti épületkutatás hazai bevezetésének meghatározó alakja, számos műemlék épület feltárását vezette és iskolát teremtett. Az OÉT munkáját tudományos alapossággal és hitelességgel gazdagította.

Krähling János ismert munkája a budaörsi evangélikus templom, ám életművének fontos része az egyetemi oktatás is
Fotó: eptort.bme.hu és Wikipédia

Szabó Levente

A Hetedik Műterem alapítója, Ybl Miklós-díjas építész és a BME Középülettervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Munkái – többek között a Móricz Zsigmond körtéri Gomba rekonstrukciója, a soproni Várkerület és a régi budai Városháza megújítása – a kortárs magyar építészet emblematikus alkotásai. Oktatói és tervezői tevékenysége egyaránt fontos értéket képviselt a tervtanácsban.

Szabó Levente részt vett a Normafa Síház nagyívű felújításban is
Fotó: kozep.bme.hu és Hetedik Műterem, Facebook

Gutowski Robert

Nemzetközi színtéren is elismert, Ybl Miklós-díjas alkotó. Saját irodájával olyan meghatározó épületeket tervezett, mint a pátyi Szent II. János Pál pápa-templom, a pannonhalmi sportcsarnok és koncertterem, vagy a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpont. Jelenleg a Budavári Palota rekonstrukciójának tervezését vezeti. Épületei és pályázati sikerei révén a magyar kortárs építészet egyik legismertebb képviselője lett, az OÉT-ben végzett munkáját nemzetközi tapasztalata és érzékeny szemlélete tette értékessé.

Gutowski Robert munkája többek között az alsószentiváni Fátimai Szűzanya zarándokhely
Fotó: MTI és Kaiser Ákos

id. Benczúr László

Europa Nostra-, Károli Gáspár- és Ybl Miklós-díjas építész, a kortárs evangélikus templomépítészet meghatározó alakja. Nevéhez számos szakrális épület, valamint középület és városképi léptékű projekt fűződik. Gondolkodását a visszafogott nagyvonalúság és a használhatóság elsődlegessége jellemzi, amely az OÉT szakmai munkájában is érvényesült.

Benczúr László nevéhez fűződik Balatonfüred evangélikus temploma
Fotó: evangelikus.hu

Molnár Csaba

A BME Rajzi és Formaismereti Tanszékének meghatározó oktatója, szintén Ybl Miklós-díjas építész. A fertődi Esterházy-kastély felújításáért Kós Károly-díjban részesült, emellett számos középület és lakóház tervezője. Szakmai igényessége, racionalitása és hagyománytisztelete az OÉT munkájában is példaértékű volt.

Somogyváron található Magyarország egyik legfontosabb középkori templomromja, az ehhez kapcsolódó Szent László Emlékhelyet Molnár Csaba és kollégái tervezték
Fotó: bme.hu és nof.hu

Az új tagok

A testületben munkájukat a következő építészek kezdik meg:

  • Varga Tamás építész, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási dékánhelyettese, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke
  • Noll Tamás Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke
  • Perényi Tamás Ybl Miklós-díjas és Pro Architectura díjas építész, egyetemi docens, az MTA Építészeti Tudományos Bizottság tagja
  • Medvegy Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dékánja, Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje
  • Lázár Antal Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész
Az Építési és Közlekedési Minisztériumba belépőket Fessler Leó Jungfer Gyulát, a híres kovácsmestert ábrázoló szobra fogadja, mely az Iparművészeti Múzeum tulajdona
Fotó: Kaiser Ákos

Folytonosság és megújulás

Az új tagok személye, valamint a továbbra is szolgálatot teljesítő tagok garanciát jelentenek arra, hogy az OÉT megőrizze eddig kialakított magas szakmai nívóját, miközben új nézőpontokkal is gazdagodik a magyar építészet.

Herczeg Ágnes, Turi Attila, Dévényi Sándor, Fejérdy Tamás, Salamin Ferenc, Balázs Mihály, Ferencz István, Mohácsi Sándor, Vadász Bence, Bordás Péter, Dénes Eszter, Erhardt Gábor, Gyürki-Kiss Pál, Paulinyi Gergely, Vasáros Zsolt és Vikár András továbbra is tagja az Országos Építészeti tervtanácsnak.

Nyitókép: Lánszki Regő és Perényi Lóránt az OÉT egyik ülésén. Fotó: Kaiser Ákos