Nagyszombat a csend és az elmélkedés napja – a húsvéti várakozás idején különös jelentőséget kapnak azok a terek, ahol a lélek is megpihenhet. Cikkünkben három olyan kortárs magyar kápolnát és zarándokhelyet mutatunk be, ahol a természet, az építészet és a hit harmóniája különleges élményt nyújt – nem csak húsvétkor.
A zarándokhelyekről és kápolnákról legtöbbször barokk vagy középkori templomok, festett kegyszobrok és patinás búcsújáró helyek jutnak eszünkbe. Pedig az elmúlt évtizedekben Magyarországon is egyre több kortárs szakrális tér született, ahol az építészet nyelve a csendről, a letisztultságról és a spirituális elmélyülésről szól.
Nagyszombat, a húsvéti ünnepkör legcsendesebb napja különösen alkalmas arra, hogy ezekkel a modern szent helyekkel ismerkedjünk.
Három kivételes kortárs magyar kápolnát mutatunk be, amelyek nemcsak építészeti teljesítményként kiemelkedőek, hanem a mai ember lelki igényeire is érzékenyen válaszolnak.
Kápolna a bazaltkő és a fény találkozásánál
A Badacsony tomaji oldalán, a hajdani bazaltbánya munkáslakásainak romjai helyén épült fel a Szent László király-kápolna, amelyet 2014-ben adtak át.
Az új szakrális tér az elbontott bányászházak bazaltköveiből készült, megidézve a badacsonyi tájra jellemző, szárazon rakott támfalak világát.
A kápolna építését a Kossuth-díjas festőművész, Udvardi Erzsébet (†2013) kezdeményezte, aki Badacsonytomajon élt, és az oltárképet is ő adományozta. A Jankovics Tibor által tervezett kápolnát szemlélve azonnal szembetűnik Fábián Gáspár 1932-ben emelt badacsonytomaji Szent Imre-templomának hatása, mely szintén helyi anyagból, helyi technológiával épült, és a környék legszebb épületei közé tartozik.
Mint láthatjuk, a kápolna építészeti kialakítása szorosan kapcsolódik a hely szelleméhez. A láncgörbére szerkesztett, meszelt téglaboltozatú tér a tájolásának és a természetes fénynek köszönhetően kiemeli az északi bejárat felől megvilágított, mandorla alakú oltárképet, amely Szent István király Szűz Máriának tett koronafelajánlását ábrázolja.
A szakrális hely energiavonalainak kereszteződési pontján felépített kápolna belső tere az egyszerűség és az elmélyülés atmoszféráját hordozza.
A természetes anyaghasználat, a parasztbútorokat idéző tölgyfa berendezés, valamint Szent István napfény által megvilágított pecsétje egyaránt a transzcendens jelenlét érzékeltetését szolgálják ebben a különleges kis hegyi kápolnában.
A Fátimai Szűzanya egy Fejér vármegyei faluban
Az alsószentiváni Fátimai Szűz Mária-kegyhely az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb, békét sugárzó szakrális tere hazánkban. A Fejér vármegyei kis falu, amely alig ötszáz lakost számlál, a híres fátimai Mária-szobor másolatának köszönhetően már az 1950-es években is fontos vallási központ volt.
A portugál szobor másolata 1950-ben érkezett Alsószentivánra, a számára kialakított kápolna az évek óta üresen álló klasszicista Szluha-kúriában kapott helyet.
A kúria – bár igen visszafogott – késő klasszicista stílusával, portikuszával és korintoszi pilasztereivel méltó környezetet biztosít a szobornak. Az idő múlásával azonban az épület állapota leromlott, így 2017-ben – a fátimai jelenések századik évfordulóján – került sor a teljes felújítására, melyet a Robert Gutowski Architects tervezett.
A megújult kúria legnagyobb ékessége a benne található meghitt kápolna, ahol különös harmóniában jelenik meg a kortárs építészet letisztultsága és a katolikus képzőművészet gazdag, expresszív világa.
A központi elem a Fátimai Szűzanya-szobor, amelyet aranyozott, sugárkoszorús keret emel ki és melyet liliomot tartó angyalokat ábrázoló freskók vesznek körül.
Ezt a díszítettséget finoman ellensúlyozza a kelheimi mészkőből készült, visszafogott padlóburkolat, a dísztelen, szögletes oltár és a minimalista tölgyfa padok sora. A tér legmeghatóbb részlete mégis az oltár, amely egy ledöntött sztálinista emlékmű talapzatából készült – szimbolikus gesztus ez, mely a kommunizmus felett aratott erkölcsi győzelemként is értelmezhető. A belső tér így nemcsak a hitélet elmélyülését szolgálja, hanem történelmi emlékezetet is hordoz.
Az épülethez tartozó kültéri misézőhely – mely szintén Gutowski Robert tervei szerint készült el 2019-re – szervesen illeszkedik ehhez a szellemiséghez: a kortárs építészeti nyelvet beszélő, mégis a természeti környezetbe szervesen illeszkedő együttes a nagy nemzetközi zarándokhelyek – például Fátima vagy Međjugorje – mintáját követi, ám azok „nagyüzemi” hangulatával szemben intimebb, emberközelibb élményt nyújt.
A misézőhelyet jellemző faanyaghasználat, a fák közé helyezett padok és a letisztult formavilág harmonikus párbeszédet folytatnak a kúria történeti karakterével.
A kegyhely építészeti minősége és spirituális ereje révén napjainkban is egyre több zarándokot vonz, miközben emléket állít azoknak, akik a kommunista évtizedek elnyomása alatt is őrizték a hitet és a közösség erejét.
Az erdő visszhangja egy letisztult térben
A Normafa erdei ölelésében, a Szent Anna-réten 2023-ban nyitotta meg kapuit a Világ Győzelmes Királynője engesztelő kápolna, amely egyszerre válaszol több évtizedes hitéleti és közösségi igényekre, miközben tisztelettel illeszkedik a természet rendjébe. Az épületet Márkus Péter, Lenzsér Péter és Lenzsér Mezei Kata tervezte, a kivitelezés pedig a hívők adományaiból valósult meg.
A kápolna alapkoncepciója az alkalmazkodásra és átalakíthatóságra épül:
zárt állapotban intimebb szertartásoknak ad helyet, de ünnepi alkalmakkor szárnyas ajtói kitárulnak a rét felé, így akár több száz hívő is részesévé válhat a liturgiának.
Az apró épülettest szinte észrevétlenül simul bele a juharfák közé, és az egyszerűséget hirdető, fehér belső tér a természetre irányítja a figyelmet, nem önmagára.
A kápolna nemcsak egy kortárs szakrális épület, hanem mélyen gyökerezik a hely történelmében is. A 19. század óta kedvelt zarándok- és kirándulóhelynek számító Anna-réten már a 19. században is állt egy kápolna, amelyet a környéken élő sváb közösség épített, és amely a II. világháború után a kommunista hatalom nyomására elpusztult.
A most felépült kápolna részben annak az 1944-es, be nem fejezett kezdeményezésnek állít emléket, amely Kovacsics Natália nővér látomása nyomán a béke és engesztelés helyszínéül szolgált volna.
A mai épület kortárs válasz egy régi álomra: úgy képes betölteni egy közösségi és spirituális funkciót, hogy közben megerősít egyfajta helyszellemet, amelyben az ima, a természet és az emlékezet szorosan összefonódik.
E három szakrális tér nemcsak azt bizonyítja, hogy a kortárs építészet képes mély spirituális tartalmak hordozására, hanem azt is, hogy a hit útja mindig képes új formákat találni.
Legyen szó elhagyott bányaterületről, klasszicista kúriáról vagy egy erdei rétről, a lényeg ugyanaz: a szakrális terek nemcsak kövekből, hanem közösségi vágyból, emlékezetből és reményből épülnek. Nagyszombat csendjében különösen érdemes figyelnünk ezekre a helyekre – mert itt nemcsak Isten, de önmagunk hangját is könnyebb meghallani.
