2026. szeptember 22-én számos halasztás után végre megnyílik a Lucas Narratív Művészetek Múzeuma, George Lucas világhíres filmrendező „szenvedélyprojektje”. Bár a kiállítás konkrét tartalma egyelőre nem ismert, az alapelvek nagyjából felvázolják, hogyan álmodja meg ezt a teljesen újnak számító múzeumi műfajt a filmtörténelem egyik legnagyobb alakja.
Bár manapság egyre kevésbé igaz ez a sztereotípia, sokak szemében a múzeumok még mindig egyfajta elefántcsonttorony-szerepet töltenek be a városokban. Falaik között annak a „magas művészetnek” a produktumai láthatók, többségében festmények és szobrok, amikkel az átlagember a mindennapjaiban csak elvétve lép interakcióba – és minden bizonnyal akkor sem tudatosan. Ha pedig történeti múzeumokról van szó, a legtöbbek szemei előtt megsárgult tablókon mutatkozó szövegtengerek, és antik vitrinekbe zárt unalmas tárgyak képei jelennek meg.
Ha azonban a művészet azon ágaival szeretnénk kurált környezetben találkozni – ha ezek egyáltalán a művészet ágainak nevezhetők – amelyekkel napi szinten érintkezünk, tehát a például könyvekkel és azok illusztrációival, képregényekkel, vagy esetleg filmekkel és sorozatokkal, akkor csak ritkán vesszük a legközelebbi múzeum felé az irányt.
De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Ezeknek a művészeti ágaknak a legitimálása és reflektorfénybe helyezése célja George Lucasnak és feleségének, Mellody Hobsonnak, akik a 2010-es évek elején egy ilyen témájú múzeum megalapítása mellett döntöttek. Lucasnál keresve sem találhattak volna jobb szószólót a „narratív művészetek”: a filmrendező, producer és szövegíró a 60-70-80-as évek hollywoody-i reneszánsza során olyan világhírű alkotásokkal forradalmasította a filmkészítést, mint az eredeti Csillagok Háborúja-trilógia, az Indiana Jones-filmek vagy épp első nagy sikere, az American Graffiti. Mindezekhez elengedhetetlenek voltak az alkotások művészeti irányát meghatározó grafikusok és illusztrátorok.
Ezen láthatatlan hősök tiszteletére jött létre a Lucas Museum of Narrative Arts is, ám hosszú időbe telt, amíg megtalálták a legalkalmasabb helyszínt. Amikor Lucas és Hobson 2013-ban összeházasodtak, úgy tűnt, az intézményt a rendező „főhadiszállása” közvetlen közelében, San Franciscóban sikerült megvalósítani,
ám a városban sok ellenzője akadt, és végül nem adtak zöld utat a projektnek.
Felesége ekkor azt mondta, irány az ő szülővárosa, Chicago, ahol széles és befolyásos kapcsolati hálóval rendelkezett. Ám ez sem bizonyult elégnek. Bár már konkrét tervek is születtek a chicagói komplexummal kapcsolatban, elsősorban a Friend of the Parks nevű civil szervezet nyomán ismét a térkép felé görnyedhettek: hova tovább?
Irány az Angyalok városa
A választás 2017 elején végül Los Angelesre, az amerikai film otthonára esett, ahol már szívesebben látták őket. A költözés Lucas részéről nagy áldozatokkal is járt, hiszen a közismerten introvertált férfi szeret távolmaradni Hollywood nyüzsgésétől, sok más választása azonban nem volt; mint kiderült, csak kevés város képes egy ekkora épület befogadására. A múzeum ugyanis a MAD Architects kötelékébe tartozó Ma Yansong terveinek megfelelően egy jó 45 ezer négyzetméteres telken valósul meg, amit korábban felszíni parkolónak használtak.
Az épület megtervezését Lucas teljes mértékben az építészre hagyta. Bár Yansong állítása szerint a tervezési folyamat során elsősorban a fák lombkoronái és titokzatos felhők adták az ihletet,
a legtöbben természetesen rögtön űrhajókra gondolnak – mégiscsak a Csillagok Háborúja megálmodójának múzeumáról beszélünk.
A falak 30-35 galériát, két mozitermet, könyvtárat, közösségi és oktatási tereket, valamint ajándékboltot, kávézót és éttermet is rejtenek, tehát gyakorlatilag mindent, amit egy modern múzeumtól elvárna az ember. A barlangszerű bejáraton belépve hatalmas terek, katedrálisszerű ívboltozatok fogadnak.
A belső kialakításánál azonban már teljes mértékben a „szülőatya” elképzelései valósulnak meg. „Amikor belép az ember az épületbe, belép George agyába” – fogalmazott a Wall Street Journalnak Hobson, aki a Los Angeles-i városvezetők lekenyerezésével vette ki a részét a projekt létrejöttéből. A múzeum tényleges tartalmáról egyelőre keveset tudni, de a kiállítás kurátorának szerepét is betöltő Lucas művészetről alkotott elkpzeléseit pontosan demonstrálja az a történet, amit Hobson ugyanebben a cikkben mesélt el a WSJ újságírójának.
Lucas kapcsolatuk legelején ugyanis egy őskori teknősfosszíliát ajándékozott a nőnek, később pedig, már az esküvőjük után, egy eredeti Banksyt
– azzal a betonfalszakasszal együtt, amire az anonim eredetileg művész felfújta a művét. A chicagói lakásukban aztán ezeket egy szoba két végébe állította, hogy ezáltal egyfajta korszakokon átívelő történetet mesélhessenek el. „Azt mondta: »Régi fosszília, új fosszília«, mert a Banksy-t a jelenkor fosszíliájának tekintette” – mesélte a hamarosan 57 éves nő.
A gyűjtemény lassan az űrből is látszik
A múzeumi gyűjtemény mintegy 40 ezer darabos: ebben a tradicionális képzőművészeti tárgyak, tehát festmények és szobrok mellett gyerekkönyveket, képregényeket, képeket, illetve természetesen filmes kellékeket is találunk. Gerincét a Lucas Archívum tételei adják, amik a Csillagok Háborúja-, valamint az Indiana Jones-szériához kapcsolódnak – ezeket Lucas egytől egyig saját gyűjteményéből „ajándékozta” a múzeumnak.
Ezen kívül az intézmény a műkereskedelmi piacon sem rest. Az elmúlt 5-6 évben számos cikkben olvashattunk arról, hogy a gyűjtemény milyen borsos áron megszerzett művekkel bővült. 2020-ban például megvásárolták az afrikai amerikaiak filmes reprezentációja szempontjából kiemelkedő jelentőségű, 37 ezer tételes Separate Cinema Archívumot, a következő évben pedig az eredetileg a Rockefeller Center falára tervezett, de Lenin ábrázolása miatt részlegesen elpusztított A nácizmus ellensége című falfestmény egyik fennmaradó paneljét. Az 1933-ban festett, Diego Rivera-féle alkotás 21 eleméből mára már csak 8 létezik, a Lucas Múzeum gyűjteményében lévő egy fiatal munkásembert ábrázol.
Szintén említésre méltó a Judith. F. Baca nevéhez köthető, mintegy 0,8 kilométer hosszú falfestmény, a „California története” létrejöttét dokumentáló archívum megszerzése is.
A festmény Baca vezetésével és jó 400 helyi fiatal közreműködésével valósult meg 1976 és 1983 között a San Fernando-völgyben, és California történetét az elnyomott kisebbségekkel fókuszban dolgozza fel. 15,3 millió amerikai dollárt pedig a Robert Colescott-féle George Washington Carver átkel a Delaware-folyón című 1975-ös festményt vásárolták meg, melynek karaktereit a festő az amerikai történelem során használatos, feketékre vonatkozó gúnysztereotípiák alapján formázta meg. „Ez a kép egyszerre kortárs és történelmi. Összeköti a popkultúrát a történelemmel” – nyilatkozta a műalkotásról 2021-ben a múzeum akkori igazgatója és vezérigazgatója, Sandra Jackson-Dumont, akit a múlt év során elbocsátottak, s a múzeum feltöltésével kapcsolatos tevékenységek területén helyét maga Lucas vette át.
Több mint a Csillagok Háborúja
A 2025-ös év azonban további változásokat is hozott: egy komplett belső átszervezés részeként az alkalmazottak 14%-ától váltak meg, a vezérigazgatói székben azóta is az ideiglenes kinevezett, Jim Gianopulos ül. Bár a múzeum az elmúlt bő tíz év során több akadályba is ütközött – először a helyszínválasztással, később pedig a tervezett megnyitó dátumának folyamatos kitolásával – múlt novemberben végre bejelentették: a Lucas Narratív Művészetek Múzeuma 2026. szeptember 22-én végre megnyílik.
„Abban reménykedünk, hogy a galériákban sétálva a látogatók magukat és az emberségüket látják majd visszatükröződni a műalkotásokban” – fogalmazott a hivatalos közleményben Mellody Hobson. Az intézmény céljával kapcsolatban Lucas hozzátette: „A történetek illusztrált formában segítenek az embereknek megérteni az élet rejtélyeit”.
Korábban a rendező úgy nyilatkozott, hogy csak az egyik galéria Csillagok Háborúja-tematikájú, és ezt is vonakodva rendezte be így. „Nem akarom azt, hogy az emberek eljöjjenek a múzeumba és rögtön azt kérdezzék, hogy „»Na és hol a Csillagok Háborúja?«” – nyilatkozta korábban.
Hát, mi azért megnéznénk, milyen arcot vág majd szeptember 22-én, amikor a hivatalos megnyitón az első 500 látogató kivétel nélkül Jabba- és C-3PO-jelmezbe bújva várja, hogy kitáruljanak előtte a Lucas Múzeum „barlangszerű” kapui.
Nyitókép: Facebook / Lucas Museum of Narrative Art