Mintegy 67 milliárd forintot fordítanak a Homokhátság megmentésére: szivattyútelep, nyomócsőhálózat, duzzasztóépítés is a projektsorozat része.
Lassan lezárul Magyarországon az árvízvédelmi rendszer kiépítése, létrehozva ezzel Európa legkiterjedtebb, legnagyobb biztonságot adó rendszerét is. V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára A víz útja a Homokhátságig témában tartott tájékoztatón arról beszélt:
a Vizet a tájba! korszaka nem most kezdődött el, az elmúlt tíz évben már 170 milliárd forint összegű, a vízkészletek pótlását célzó beruházás történt az országban.
Ezek között van a Mosoni-Duna, az Ős-Dráva vagy éppen a debreceni Civaqua-program első fázisa.
A befejezett programok közül azonban a Homokhátság szempontjából a legfontosabb a Kvassay-zsilip, ennek a műtárgyegyüttesnek a felújítása, a szivattyútelep megépítése.
Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos ez eseményen többek között arról beszélt: a Kvassay-zsilip átadása az első lépés, hogy a Duna vize biztonságosan a Homokhátság lábához kerüljön. Hangsúlyozta, hogy
a térség már nagyon régóta szenved az aszálytól, ráadásuk az elmúlt öt évben felgyorsult a felmelegedés,
az elpárolgási index megduplázódott, az aszályos, forró napok száma többszöröse a korábban megszokottakhoz képest.
A következő lépés tehát ennek ellensúlyozására a víz feljuttatása a Dunát a Tiszától elválasztó, magasan elhelyezkedő térségekbe. A beruházás Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny, továbbá Kiskunhalas térségében valósul meg a vízpótlás helyreállítása, különösen az ökológiai vízigények kielégítése érdekében. A hajósi vízkivétel által megvalósulhat a régi törekvés, hogy a Duna vízrendszerét összekössék a Tisza vízhálózatával, ezáltal pótolva a csökkenő felszín alatti vízkészleteket.
A kormánybiztos bízik benne, hogy a kormánydöntéssel és a rendelkezésre álló forrással
megvalósulhat az érintett 11 ezer négyzetkilométer megmentése a kiszáradástól, és nem lesz sivatag a Homokhátság.
Font Sándor, térségbeli országgyűlési képviselő a Duna-Tisza köze legnagyobb problémájának nevezte a Homokhátság tartós vízszintcsökkenését. Elmondása szerint a döntés megszületett, a forrás biztosítva van, és már a környezetvédelmi, illetve vízjogi engedélyek is rendelkezésre állnak. Kiemelte, hogy első ütemben a Homokhátság vízutánpótlásának megfékezésére mintegy 67 milliárd forintot fordítanak.
Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója felidézte, hogy
már negyven évvel ezelőtt észlelték a szakemberek, hogy csökken a talajvíz szintje a Homokhátságon,
és azóta dolgoznak ennek kezelésén. A Duna-völgyi-főcsatorna hajósi duzzasztójától egy kilométerre kiépítenek egy szivattyútelepet, ahonnan nyomócsöveken keresztül tíz kilométeren át a 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomra jut a víz egy egymillió köbméter kapacitású tározóba. Onnan már kisebb átemelésekkel el lehet osztani a vizet egyebek mellett Kiskunhalas irányába.
A tervek szerint a projekt keretében a hajósi duzzasztótól mintegy tíz kilométerre északra egy másik duzzasztó is épül majd. Ennek feladata a Duna-völgyi-főcsatornán folyó víz szintjének megemelése lesz.
Forrás: MTI
Fotó: Pixabay
