„BME”
címkéjű cikkek

Amiket a BME könyvtárában őrzött könyv gerinckötése alatt fedeztek fel.

A frissen megjelent kötet – személyes írások, fotók és épületek válogatása – ugyanerről a lényeglátásról tanúskodik, hogy az építészet nem stílusok, szabályok vagy szerepek összege, hanem egylényegű, emberi magatartás, amely a tájtól az ajtószegig mindenben jelen van.

Budapesten nyílt meg az a különleges kiállítás, amely száz év távlatából idézi fel a Sanghaj arculatát meghatározó magyar építészek munkásságát.

Vajon hogyan találkozik az úgynevezett hurkolt 3D vasalás, a cementkötésű szénszálas betét és a 3D betonnyomtatás egy közös hídprojektben, amely a laboratóriumi innovációt ipari alkalmazássá emeli.

A „Mérnöknők” című kötet kapcsán Szabó Eszterrel beszélgettünk a vasi mérnöknők életútjairól, a női mérnöki pálya múltjáról és jelenéről, a láthatatlan terhekről és arról, miért nem nemi kérdés, hanem társadalmi hatású alkotás a mérnökség.

Hittel, szorgalommal, következetesen – vallja Varga Tamás DLA Ybl-díjas építész, a BME Építészmérnöki Karának dékánja, aki szerint a fejlődést nem követni, hanem előidézni kell.

Magyar és török partnerek bevonásával elkezdődött egy, a 20. század során magyar mesterek által épített helyi ház felmérése és kutatása.

Az egyetem első hetében a BME építész- és építőmérnökhallgatóit kérdeztük arról, miért választották a hivatásukat, mi inspirálja őket, és mit üzennének azoknak, akik most először lépték át az épület küszöbét.

Hogyan válik a laboratóriumi kutatásból valóság? A BME legújabb fejlesztései elértek az ipari alkalmazás küszöbére.

A két féléves képzésre építészmérnökök, településmérnökök és tájépítészek jelentkezését várják.

A Green Future Conference 2025 megmutatta, hogy az építőipar szereplői készen állnak arra, hogy kis lépésekkel, de határozottan haladjanak a karbonsemlegesség felé.

A jövő autópálya-pihenőhelyeinek megtervezésére írt ki hallgatói ötletpályázatot az Építési és Közlekedési Minisztérium.