„Hely&Szellem”
témájú cikkek

175 évvel ezelőtt, 1849. november 20-án átadták a Lánchidat, Budapest első, állandó dunai hídját. Az elmúlt 175 évben a híd egy impozáns átkelőhelyből a főváros szimbólumává vált.

Kéttornyú sárga templom, előtte tó, mellette a tőle elválaszthatatlan gimnázium. A látvány minimum a XI. kerületben élőknek emblematikus. Még akkor is, ha a Wälder Gyula által megálmodott budai ciszterci épületegyüttes valójában torzóban marad. Mi nem épült fel az eredeti elképzelésből, és miért hallani olyan keveset a tervezőről?

Vajon hogyan jelenik meg Hamvas Béla öt géniusza a magyar építészetben? Mi a hatása a magyar tájnak a népi gondolkodásra és a hazai tervezők munkájára? Mi a hely szellemének jelentősége ma?

A közelmúltban mutatták be a 2025-ös oszakai világkiállítás magyar pavilonját. Ennek apropóján nézzük, hazánk hogyan mutatkozott be a különböző expókon az elmúlt 150 évben!

Aligha a vízesés az első dolog, ami eszünkbe jut Budapestről, mégis van két Magyar Niagaránk: egy Pesten és egy Budán.

Ő volt az egyetlen olyan sportoló, aki atlétikai és szellemi teljesítményével is nyert olimpiát – és az egyetlen, aki győztesként ezüstérmet kapott. Hajós Alfrédra győzelmének 100., halálának 69. évfordulóján emlékezünk.

El sem tudjuk képzelni, Magyarországon hány kastély áll. Ahogy azt sem, hány van, ami már alig áll. Cikkünkben a magyar kastélyépítészet nagy korszakait és annak pusztuló példáit mutatjuk be.

25 éve adták át a hatalmas belvárosi bevásárlóközpontot a Nyugati-pályaudvarnál. Máig Magyarország legnagyobb plázája, aminek évekig nem működő vízesése, a Niagara igazi találkozóponttá vált. Izgalmas Westend-sztorik a feledés homályából.

Hogyan lehetnek izgalmasak a hétköznapok útvonalai, milyen titkokat rejtenek a százszor bejárt utcák és terek? Cikksorozatunk első részében a VII. kerületi Rottenbiller utcába kalauzoljuk el az olvasókat.

Petőfi Sándor úti jegyzetei szerint felvéste a nevét az aggteleki Baradla-barlang falára. A szignóról eddig mégis csak legendák keringtek, illetve egy szűk szakmai kör tudott. Most a Petőfi felvidéki útját végigjáró Szálinger Balázs igazolja: „létezik, nagyon is létezik, és jelen pillanatban is odalent van a vaksötétben.”

Grandiózus. Súlyos. Erős. A brutalista filmnek hasonlóan monumentális, mint építészeti stílusnak.

Helyes megnyitni a temetők kapuit más jellegű tevékenységekhez? Érdemes ezeket a területeket más fókuszpontból szemlélni?