Salát Gergely

A legtekintélyesebb építészeti díjat gyakran olyan alkotók kapják, akik ikonikus épületeket terveznek. Olyanok, akik víziójukkal városok arculatát határozzák meg, akiknek saját stílusuk van, s akiknek épületeivel évente milliók szelfiznek. Az idei Pritzker-díjas azonban nem ilyen. De akkor mit tud a most elismert kínai Liu Jiakun?

Az 1920–30-as évek „gründolásából” a kis sanghaji magyar kolónia is aktívan kivette a részét. Hudec László és Gonda Károly komoly nyomot hagytak Sanghaj modern arculatán.

Kína a 19. században nem önszántából találkozott először a nyugati modernizációval, a nyugati kereskedők előtt erőszakkal megnyitott városokban az európaiak a saját ízlésüknek megfelelő épületeket emeltek. Ma Kína a világ legnagyobb építési piaca, ahol az 1920-as évektől kezdve ötvözik a nyugati és a kínai megoldásokat.

A több ezer éves Kínában nincsenek néhány száz évesnél idősebb épületek. A Nagy Fal – aminek létéről is csak az északi periféria népei tudtak – legtöbb szakasza döngölt földből épült, amit aztán az időjárás tett a földdel egyenlővé. A kínaiakat nem az anyagi, hanem a szellemi örökkévalóság hajtja.