Már 2025-ben elindul az az ünnepi programsorozat, amely a világ egyik legismertebb templomát a következő években újra a figyelem középpontjába állítja. Az egyik első nagy esemény november 30-a, a Barnabás-torony 100 éves jubileuma. Ez a nap egy olyan építészeti mérföldkő, amely jól mutatja, hogyan vált a Sagrada Família Gaudí látomásából Barcelona jelképévé és a világ leghíresebb templomává.
2026 különleges év lesz a barcelonai Sagrada Família sorsát szemlélve, hiszen úgy tűnik Antoni Gaudí halálának 100. évfordulójára teljesen befejeződhetnek a templom külső munkálatai és várhatóan 10 éven belül a teljes katedrális is elkészül.
A jeles esemény apropóján már idén októberben elkezdődtek azok az ünnepi programok, amelyek az épület születésének, alakulásának és befejezésének fontos pillanatait állítják reflektorfénybe. A sorozat november 30-i nyitánya, a Barnabás-torony 100 éves évfordulója ezáltal egy olyan alkalom, amely egyszerre szól a múlt tiszteletéről és a közelgő befejezés izgalmáról.
A Sagrada Família a modern építészet egyik legnagyobb vállalkozása. Egy több mint 140 éve formálódó, élő építészeti gondolat. Ez az elképzelés pedig annak ellenére, hogy az építkezés története sokszor kanyargós volt, ma már minden korábbinál közelebb áll az eredetileg megálmodott grandiózus végkifejlethez.
Egy életmű központi magja
Antoni Gaudí 1883-ban vette át a Sagrada Família tervezését, és a következő évtizedekben teljesen átértelmezte a templom korábbi, neogótikus koncepcióját. A természetből vett formák, az organikus geometriák, a fényre épülő terek és a rendkívüli statikai megoldások egyaránt azt mutatják, hogy
Gaudí nem egyszerűen egy templomot akart építeni, hanem egy olyan szimbolikus világot, amely a teremtés egészét kívánja megidézni.
A Sagrada Família ezért lett több, mint egy átlagos épület vagy Gaudí „egy projektje”. A katedrális az építész saját szellemi örökségének lenyomataként tekinthető még akkor is, ha megvalósulásából fogalmazzunk úgy, hogy egészen keveset láthatott.
Gaudí életének utolsó másfél évtizedét teljes mértékben a templomnak szentelte, olyannyira, hogy szinte bent élt a műhelyében, a katedrálist pedig egyfajta imádságként, „kőből épült evangéliumként” fogta fel. Az építész ráadásul szinte mindenét eladta és sokszor szó szerint koldult, hogy adományt gyűjtsön a műhöz. Nem véletlenül indult meg a közelmúltban a szenté avatásának folyamata is.
Minden erőfeszítés ellenére azonban Gaudí 1926-os halálakor az épületnek csupán töredéke állt. A részletes tervek, modellek és építészeti logikák mégis olyan stabil alapot teremtettek, amelyre később több generációnyi építész folyamatosan támaszkodhatott.
A főszereplő: a Barnabás-torony
A Barnabás-torony (Torre de Bernabé) a Jézus Krisztus születését bemutató homlokzat négy tornyának egyike, a Nativity-façade társ-tornyai között a keleti oldalon helyezkedik el. 1925-ben fejezték be, így vált a Sagrada Família legelső teljes magasságú tornyává. Különlegességét ez is adja: ez volt az első olyan elem, amely megmutatta a templom későbbi vertikális karakterét és ritmusát, és amelynek formavilága a Gaudí által is meghatározott kőszerű csipkézet, a kereszttel záródó csúcselem és a gazdag ornamentika mintául szolgált az összes további torony számára.
A Barnabás-torony misztikumát tovább emeli, hogy ez volt az első és egyetlen torony, amelyet még a mester is láthatott.
A 2025-ös centenárium részeként Barcelonában többnapos ünnepség, tematikus fényinstalláció és egy Gaudínak szentelt emlékprogram is fut majd El Despertar de la Torre de Bernabé („A Barnabás-torony ébredése”) címmel.
Az első toronytól a legmagasabbig: mérföldkövek
A Sagrada Família több mint egy évszázados története különösen rétegzett és kanyargós, mégis jól kirajzolódnak benne azok a korszakok, amelyek a templom alakulását a ma ismert formájáig vezették. A kezdet 1882-re nyúlik vissza, amikor Francisco de Paula del Villar tervezésével megkezdődött a Sagrada Família története. A korai neogótikus terv klasszikus katedrális formára épült, ám mindez hamar háttérbe szorult, amikor a következő évben a projektet fiatal építészként átvevő Antoni Gaudí teljesen új gondolatvilágot hozott a munkába.
Gaudí először finoman módosította a korábbi elképzeléseket, majd fokozatosan átalakította a templom egész struktúráját: a függőleges formák, a parabolaívre épülő tartószerkezetek és a természetből vett szimbolikus motívumok egy teljesen új építészeti nyelvet teremtettek.
1914-től haláláig Gaudí kizárólag a Sagrada Famíliával foglalkozott.
Ebben az időszakban készült el a Nativity façade nagy része, köztük a Barnabás-torony is, ami az első olyan torony lett, amely a végleges magasságában mutatta meg a templom jövőbeli arányait.
Gaudí 1926-ban bekövetkezett halálával azonban az építkezés sorsa bizonytalanná vált. A következő évtizedeket a polgárháború és az azt követő gazdasági nehézségek határozták meg,
sőt a műhely egy részét is elpusztította egy tűzvész, amely számos modellt és eredeti dokumentumot tett használhatatlanná.
Ennek ellenére a Gaudí által meghatározott építészeti logika biztos alapot adott a folytatáshoz.
A 20. század második felében, különösen az 1970-es évektől kezdve a modern technológiák új lendületet adtak az építkezésnek. A számítógépes tervezés és a digitális kőfaragási módszerek révén olyan bonyolult geometriák is megvalósíthatóvá váltak, amelyeket Gaudí idejében még csak agyag- és gipszmodelleken lehetett megjeleníteni. A templom belső tereinek megnyitása 2010-ben újabb mérföldkő volt, amikor a Sagrada Famíliát pápai misével szentelték fel, és immár liturgikus térként is teljes értékűen használhatóvá vált.
Az elmúlt években a négy evangélista tornyának befejezése ismét látványosan megváltoztatta Barcelona városképét. Ezek a tornyok, Lukács, Máté, Márk és János jelképeivel a csúcsukon átmenetet képeznek a korábbi, kisebb tornyok és a monumentális központi torony között.
Mindeközben megkezdődött a Jézus-torony végső formálása is, amely 2026-ra a tervek szerint eléri a 172,5 méteres magasságot. Ezzel a templom Gaudí eredeti víziójának megfelelően elkészül.
A Sagrada Família több mint száz év után végre közel jár ahhoz, hogy elnyerje azt a formát, amelyet a mester „papírra vetett”.
Hogyan lett a Sagrada Família a világ legmagasabb temploma?
A már említett Jézus Krisztusnak szentelt központi torony végeleges formája eléri a 172,5 métert, amellyel a Sagrada Família minden más templomnál magasabbá válik. A korábbi csúcstartó az Ulmi nagytemplom volt 161,5 méteres tornyával.
Gaudí azonban tudatosan úgy tervezte, hogy a templom sehol se haladja meg a Montjuïc-hegy magasságát, mivel szerinte egy építmény nem érhet magasabbra, mint a „természet Isten alkotta műve”.
A különleges statikai megoldások, többek között a hiperboloid formák, a döntött oszlopok rendszere és a könnyített, kőből készült héjszerkezetek tették lehetővé a hihetetlen magasságot. A függőleges ritmus, a tornyok spirális csavartsága és a csúcsdíszek fénnyel játszó mozaikjai mind azt a hatást keltik, mintha a templom nem is épített, hanem egyfajta növekedő struktúra lenne.
2025 októberében, amikor az épülő torony egy újabb részlete készült el és ezzel elérte a 162,91 méteres magasságot, hivatalosan is megelőzte a csúcstartó Ulm Minstert a Sagrada Família a világ legmagasabb temploma lett ezzel beteljesítve Gaudí egyik legmerészebb tervét.
