11 építészeti projekt 2025-ben, amely átformálja a világot

Csepely-Sulyok Georgina

Egy rekorder híd, halpiac, történelmi egyetem modern épülettel, tornyok és metró, egy repülőtér vagy egy állomás felújítása. Óriás projektek és rendhagyó struktúrák, amelyek új színt hozhatnak az építészetbe. 11 építmény, amik „mindent megváltoztathatnak" 2025-ben!

Az elmúlt évben több építészeti szempontból is jelentős esemény történt a világban, amely érezhető hatással volt az iparágra. Csak néhányat említve ezek közül például megépült a világ második legmagasabb felhőkarcolója és újranyitották a Notre-Dame-ot. Eközben számtalan futurisztikus, városi megaprojektet jelentettek be, de az építész szféra egyre inkább elkezdte felismerni a szerényebb törekvések értékét is.

Az említett paradigma változást jól példázza, hogy márciusban az iparág egyik legrangosabb elismerését, a Pritzker-díjat váraltalnul a japán lakásépítés úttörőjének számító Riken Yamamotónak ítélték oda, majd később pedig egy kis ausztráliai külvárosi iskolát választottak a legjobb új épületnek az Építészeti Világfesztiválon.

Ezek alapján bár 2025-ben is, mint mindig a nagyobb infrastrukturális fejlesztések és mérnöki teljesítmények, illetve a globális szinten, például környezetvédelmi szempontból is jelentős projektek kerülnek reflektorfénybe,

a kisebb léptékű tervek is jól látható helyet kaphatnak az építészeti világtérképen.

A CNN cikkében 11 olyan projekt szerepel, amely meghatározó lehet 2025-ben és a tervek szerint idén megnyithat.

Új Sydney-i halpiac, Sydney

A világ harmadik legnagyobb halpiaca még nagyobb lesz. Több mint nyolc évvel azután, hogy az új-dél-walesi kormány bejelentette Sydney történelmi halpiacának – amely az 1870-es évekből származik, de 1966 óta áll a jelenlegi helyén – áthelyezését, a szomszédos 3,6 hektáros területen megnyílik a csillogó, négyemeletes új épület.

Az új sydneyi halpiac a Blackwattle-öbölben
Fotó: INSW

A 3XN Architects és a BVN ausztrál cég által tervezett, a látogatóknak „multiszenzoros halpiaci élményt” ígérő, újragondolt létesítmény egyensúlyt teremt a turisztikai infrastruktúra és a működő nagybani piac funkcionális realitásai között. A logisztika az alagsorban van elrejtve, míg a felső szinteken egy piaccsarnok, illetve egy aukciós csarnok várja a látogatókat, ahol a vendéglősök és kiskereskedők a friss portékára licitálhatnak.

A projekt a kikötő egy ipari részének a rehabilitációjához is hozzájárul,

ahol üzletek, éttermek, sétány és városi park létesül, míg a jellegzetes hullámos tetőn 350 háromszög alakú napelemet helyeznek el.

Grand Ring, Oszaka

Áprilistól októberig Japán második városa, Oszaka a becslések szerint 28 millió látogatót fogad majd a 2025-ös világkiállításra, amelynek keretében mintegy 40 ország épít egyedi pavilonokat a helyszínen.

A központi elem azonban maga a helyszín.

A „Nagy Gyűrű” (Grand Ring), egy több mint 1,2 mérföldes kör alakú, összefüggő faszerkezet, amely körbevezeti a látogatókat a hatalmas területen.

Az expó helyszínei a házigazda tervezési filozófiájának kifejező eszközei lehetnek. Amikor 1970-ben Oszaka először adott otthont az kiállításnak, hatalmas fémvázas tetőt emelt, amelyet az akkori leghíresebb japán építészek terveztek. Így egy olyan korban, amikor a faépületek alternatívát kínálnak a beton helyett, helyénvalónak tűnik, hogy a Grand Ring tervezője, Sou Fujimoto egy kifejezetten japán megközelítést mutat be a globális trendhez kapcsolódva.

A Grand Ring, a közelgő Expo 2025 világkiállítás központi elemeként szolgál majd
Fotó: Expo 25

A helyi cédrus és ciprusfa (valamint skót fenyő) felhasználásával az építész elképzelése a modern építési módszereket a japán templomokban és szentélyekben hagyományosan használt fakötésekkel ötvözni. A Grand Ring a több mint 60 000 négyzetméternyi területével a világ legnagyobb faépületei közé tartozik majd. Bár ideiglenesnek tervezik, folyamatos vita folyik arról, hogy a szerkezetet meg lehet-e valamilyen formában őrizni.

Life and Mind Building, Oxford

Az Egyesült Királyság Oxfordi Egyeteméről talán elsőre inkább a gótikus építészet jut eszünkbe, de a városban szétszórtan azért találkozhatunk kortárs építményekkel is, amelyek a folyamatosan fejlődő intézményhez tartoznak. Ezek közül a legújabb a több mint 25 000 négyzetméteres élettudományi épület, ami

az egyetem évszázados történetének valaha volt legnagyobb építkezése.

A Life and Mind Building tervezési elvét egy fontos akadémiai célkitűzés határozta meg. A cél, hogy a kísérleti pszichológia és a biológia tanszékeinek egy fedél alatt történő egyesítése ösztönözze a két tanszék közötti intenzívebb együttműködést és elkötelezettséget. Az épületben rugalmasan alakítható laboratóriumi terek szolgálják a különböző tudományágak igényeit, míg a nyilvános tér lehetőséget ad a kötetlenebb kapcsolódásra is.

A Life and Mind Building az Oxfordi Egyetem történetének legnagyobb építési projektje
Fotó: NBBJ

A projekt mögött álló amerikai építésziroda, az NBBJ a rengeteg modern struktúra ellenére az egyetem építészeti örökségét idéző elemeket is használt, például a kőhomlokzatok, amelyek „időtlen, de felismerhető megjelenést” eredményeznek. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a tervezők a mai dizájn mellett sem rejtik el az egyetem múltjára tisztelettel reflektáló jellegzetességeket.

Kanadai iskola, Cholula

Az organikus építészetet gyakran ünneplik azért, mert beleolvad (vagy akár teljesen eltűnik) a tájba, a lehető legkevesebb nyomot hagyva a környezetén. Az idei év újdonságai között talán nincs is jobb példa erre, mint a Sordo Madaleno építésziroda kanadai iskolája, a mexikói Cholulában.

A Popocatépetl vulkán látható lesz a Kanadai Iskola lépcsős tetejéről
Fotó: Sordo Madaleno
A nyugodt campus a régió domborzati adottságaiból merít ihletet

– nevezetesen egy közeli piramisból és a Popocatépetl vulkánból, amely drámai háttérként szolgál. Az iskola hét kör alakú építmény között helyezkedik el, amelyek egymást fedő dombok hatását keltik és teraszos felszínükkel zöld területeket biztosítanak a diákok számára.

Fernando Sordo Madaleno mexikói építész, a cég néhai alapítójának, Juan Sordo Madalenónak az unokája egy nyilatkozatában elmondta, hogy amellett, hogy beleolvad a környezetbe, „maga az épület is a játszótér részévé válik”.

Techo nemzetközi repülőtér, Phnom Penh

Kambodzsa a fővárosa, Phnom Penh nemzetközi repülőterét egy olyanra cseréli, amely hatszor annyi látogatót képes fogadni. Az új Techo nemzetközi repülőtér kezdeti 13 milliós éves utasforgalmának kapacitása a tervek szerint 30 millióra emelkedik. A projekt része az ország aktuális törekvéseinek a turizmus fellendítésére és a regionális légiközlekedési csomóponttá válásra.

Techo nemzetközi repülőtér Phnom Penhben, Kambodzsában
Fotó: Foster + Partners

A városközponttól 19 kilométerre, délre található terminálépület Délkelet-Ázsia egyik legnagyobbja lesz. A Foster + Partners építésziroda tervei szerint a repülőtér a világ legzöldebb épületei közé fog tartozni, mivel az energiatermelést egy helyszíni napelemfarmon keresztül szeretnék megvalósítani. A hagyományos kambodzsai formatervezés által ihletett formájú terminál fő tetőszerkezetét egy sor „fa” tartja. A látványtervek alapján a szerkezet rácsos acélhéja megszűri majd a napfényt és megvilágítja a trópusi zöld növényzettel teli belső teret, míg az utasok két szárnyon keresztül jutnak el a kapukhoz.

South Station átépítése, Boston

Idén befejeződik a bostoni South Station, New England legforgalmasabb földi közlekedési csomópontjának bővítése. Az átépítési projekt végeztével az állomás buszkapacitása 50 százalékkal nő, míg a vasúti kapacitás nem változik.

Építészeti szempontból a Pelli Clarke & Partners amerikai cég feladata nemcsak az volt, hogy újragondolja a csomópont csarnokát és egy 51 emeletes felhőkarcolót építsen fölé, hanem az is, hogy tiszteletben tartsa az eredeti, klasszicista stílusú épületet. Az állomás 1899 óta szerepel az Egyesült Államok nemzeti műemléki jegyzékében.

A South Station Tower a történelmi közlekedési csomópont fölé emelkedik
Hines/Pelli Clarke & Partners
Fotó: DBOX

Az így létrejövő kontraszt – a csillogó üveg és az évek során megkopott kő között – mindig is erős volt. A torony lágy, szoborszerű formája azonban igyekszik kiegészíteni történelmi párját. A kibővített, boltíves előcsarnok eközben egy jóval grandiózusabb élményt ad a városba lépéshez a látogatóknak.

Goethe Intézet, Dakar

Az építészet Nobel-díjának is nevezett Pritzker-díj első afrikai nyertese, Francis Kéré arra használja globális ismertségét, hogy átalakítsa az épített környezetet saját kontinensén.

A burkinabéi építész régóta a hagyományos építőanyagokat és építési technikákat alkalmazó „népi” tervezés mestere.

A Goethe-Institut, a német kulturális csereközpont új szenegáli épületére megálmodott elképzelése is jól példázza ezt.

A szenegáli fővárosban, Dakarban található új Goethe Intézet
Fotó: Kéré Architecture

Az 1700 négyzetméteres épület lágy íveit úgy tervezték, hogy tükrözze a környező előtetők körvonalait. Elsősorban helyben beszerzett téglákból épült, amelyek tömörített földből készültek és rácsos elrendezésben helyezkednek el, hogy segítsék a természetes szellőzést. A CNN-nek 2022-ben adott interjújában Kéré a helyi anyagok fontosságát a következőkkel magyarázta: „Minél többet... használsz, annál jobban tudod támogatni a helyi gazdaságot és (építeni) a helyi tudást, ami büszkévé teszi az embereket is”.

Urban Glen, Hangzhou

Több mint egy évtizeddel azután, hogy a CCTV pekingi székháza megnyílt és vitathatatlanul Kína legismertebb kortárs épületévé vált, társtervezője, Ole Scheeren egy új projekttel ismét látványos nyomot hagy a térségben. A német építész irodája, a Büro Ole Scheeren egyébként jelenleg több kínai városban, Sencsentől Nanjingig számos nagyobb volumenű munkát valósít meg, ám a leglátványosabb ezek közül az Urban Glen.

Az Urban Glen két tornya egy mesterséges völgyet fog közre
Fotó: Ole Scheeren iroda

Az Urban Glen egy lépcsőzetes toronypár, amely közel 84 000 négyzetméternyi irodát, szállodát és szabadidős területnek ad otthont a keleti Hangzhou városában. A Hangzhou-t három oldalról körülvevő dombokhoz hasonlóan a két épület olyan érzést kelt, mintha a tetőteraszok, üzletek és köztéri művészeti alkotások mesterséges völgyébe „zuhanna”.

Riyadh metró, Riyadh

A 2020-as években Szaúd-Arábia egy sor gigantikus – és gyakran lélegzetelállító – építészeti projektet jelentett be, például a kocka alakú felhőkarcolót, amely a világ egyik legnagyobb építménye lesz. Ám egy rendkívül szükséges, már több mint egy évtizede a „fiók mélyén heverő terv”, hogy a fővárosban kialakítsák a metrórendszert csak tavaly érett meg a tényleges megvalósításra.

A hamarosan megnyíló Qasr Al Hokm metróállomás
Fotó: MIR
A hat vonalból álló, hatalmas hálózat, amely napi 3,6 millió utas befogadására képes, átalakítja a város működését.

A földfelszín felett a metróállomások vizuális látványosságokká válnak, a Zaha Hadid Architects és a német Gerber Architekten a 85 állomás egy részének megtervezésére felkért magas rangú külföldi irodák között van.

Bár a projektet novemberben avatták fel, és a múlt hónapban számos vonal már üzembe is állt, a beruházás csak 2025-ben fejeződik be. Talán az egyik legizgalmasabb állomás, amely megnyit majd, a népszerű norvég Snøhetta és a Qasr Al Hokm állomása, amelynek lenyűgöző rozsdamentes acélból készült előtetője árnyékot ad, és természetes fényt vezet az üreges belső térbe.

Skypark Business Center, Luxemburg

Európa továbbra is folyamatosan bővíti a fa alapanyag használatát,

Franciaországban például már minden új középületnek legalább 50 százalékban fából kell épülnie.

A szomszédos Luxemburgban pedig hamarosan elkészül a kontinens eddigi egyik legnagyobb hibrid faépülete, a Skypark Business Center.

A Skypark Business Center a luxemburgi repülőtér szomszédságában nyílik meg
Fotó: BIG

A több mint 78 000 négyzetméter alapterületű épülethez annyi faanyagot használtak fel, ami hat olimpiai méretű medence megtöltéséhez is elegendő lenne, míg a rézhomlokzat 80 százalékban újrahasznosított fémből készült. Lágyan lekerekített éleivel a szerkezet egyedi formája két váltakozó, cikk-cakkos sávként értelmezhető.

Az épületben, amelynek első fázisa februárban készült el, nagyrészt irodahelyiségek kapnak helyet, emellett üzletek és egy szálloda is kialakításra kerül. A földszinti udvarok azonban nyitva állnak majd a járókelők előtt, illetve a repülőgépek szerelmesei előtt, akik a szomszédos luxemburgi repülőtérre nyíló kilátásban gyönyörködhetnek.

Danjiang-híd, Tajpej

Közel kilenc év után, a néhai Zaha Hadid cége méltó módon folytatva az építész örökségét, továbbra is új tervekkel bővítik az iroda portfólióját, amelyek a „Queen of the Curve” eszmeiségét közvetítik. A tajvani Danjiang-hidat azonban 2015-ben – egy évvel Hadid halála előtt – jelentették be, ami azt jelenti, hogy ez lesz az egyik utolsó olyan projekt, amelyet Hadid még személyesen felügyelt.

Így fog kinézni a Danjiang-híd az idei év végi megnyitásakor
negative.com
Fotó: Zaha Hadid Architects

A közel 920 méter hosszú építmény négy főútvonalat fog összekötni a Tajvan fővárosán, Tajpejen átfolyó Tamsui folyó felett. A híd profilja meglehetősen karcsú, az egész szerkezetet egyetlen betonoszlop tartja. A cég projektleírása szerint ez „minimalizálja” a híd „vizuális hatását” a környezetére. Ennek ellenére ez lesz a világ leghosszabb egyárbocos, aszimmetrikus kábeles hídja.

Forrás

Nyitókép: Urban Glen / Büro Ole Scheeren