Éjjel-nappal dolgoznak majd a Dunán, hogy a fenékküszöb megépítésével emeljék a folyó vízszintjét a Paksi Atomerőműnél. A beruházáshoz mintegy 145 ezer köbméter követ használhatnak fel, miközben két, egyenként 80 méter hosszú bárka is készenlétben áll arra az esetre, ha még a műtárgy elkészülte előtt kritikussá válna a helyzet.
Nem mindennapi építkezés kezdődik a Dunán. Augusztus 13-án megkezdik egy fenékküszöb kialakítását a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek között. A cél egyszerű, a feladat azonban mérnöki szempontból nagy kihívást jelent:
a folyó vizét úgy kell megemelni, hogy az atomerőmű tartósan extrém alacsony vízállás mellett is elegendő hűtővízhez jusson.
Egy mesterséges küszöb kerül a Duna fenekére
A fenékküszöb elnevezés elsőre talán nem hangzik túl látványosan, azonban hatalmas vízépítési munkáról van szó.
A folyómederben egy kőből kialakított, alacsony keresztirányú műtárgyat építenek. Ez nem zárja el a folyót, hanem megváltoztatja annak hidraulikai viszonyait: a küszöb felett magasabban tartható a vízszint, így a paksi hidegvízcsatorna térségében is több víz állhat rendelkezésre.
A beruházáshoz összesen mintegy 145 ezer köbméter követ használhatnak fel.
Először kőpaplant terítenek a folyófenékre
A köveket nem egyszerűen a Dunába szórják. Az építkezés első szakaszában úgynevezett kőpaplant alakítanak ki a meder alján. Ennek az a feladata, hogy megvédje a folyófeneket a kimosódástól, és stabil alapot biztosítson a fölé kerülő szerkezetnek.
Erre épül majd fel rétegenként maga a fenékküszöb, többtonnás kövek felhasználásával.
A munka jelentős része a vízfelszín alatt történik, vagyis a kivitelezőknek olyan szerkezetet kell centiméteres-méteres pontossággal kialakítaniuk, amelyet munka közben jórészt nem is lehet hagyományos módon látni.
A tervezésbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereit is bevonták, a munkát pedig vízügyi és nukleáris szakértők közreműködésével végzik.
Akár egy méterrel magasabb lehet a víz
A műtárgy legfontosabb eredménye természetesen nem maga a kőépítmény lesz, hanem az, amit a vízzel csinál.
A tervek szerint a fenékküszöb nagyságrendileg egy méterrel emelheti meg a Duna vízszintjét az érintett térségben. A konstrukciót ugyanakkor úgy kell kialakítani, hogy magas vízállásnál és árhullámok idején se váljon veszélyes akadállyá. Nem klasszikus gátról vagy vízlépcsőről van tehát szó, hanem egy alacsony, a folyómederbe illesztett műtárgyról.
A beruházás azért vált sürgőssé, mert az elmúlt hónapok szárazsága és hőhullámai rendkívül alacsony vízállást okoztak a Dunán. A Paksi Atomerőmű működéséhez folyamatosan nagy mennyiségű folyóvízre van szükség: négy blokk névleges üzeménél az MVM tájékoztatása szerint körülbelül 100 köbméter hűtővizet használnak másodpercenként.
És ha nem készül el időben? Jön a két 80 méteres bárka
A beruházás talán legszokatlanabb része azonban nem is maga a fenékküszöb.
A kormány egy ideiglenes vészforgatókönyvet is előkészít:
két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát vezényelnek Paks térségébe.
Ha a Duna vízszintje még a fenékküszöb elkészülte előtt kritikusan alacsonyra esne, a bárkákat keresztirányba állíthatják, rögzíthetik, majd ellenőrzött körülmények között elsüllyeszthetik.
A két hajó ebben az esetben körülbelül 20 centiméterrel növelhetné a vízszintet.
Hatmilliárdos beavatkozással védenék ki a leállást
A fenékküszöb és az ideiglenes intézkedések együttes költségét mintegy 6 milliárd forintra becsülik.
Ez jelentős összeg, de eltörpülhet egy tartós paksi kiesés gazdasági következményei mellett. A Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének egyik legfontosabb szereplője, így az alacsony vízállás már nem pusztán vízügyi vagy építőmérnöki kérdés, hanem közvetlen energiabiztonsági probléma is.
Borítókép: MVM Paksi Atomerőmű Zrt. / fb / Sitkei Gábor
