Nemcsak kitűnő és korszakalkotó építészeket, hanem boldoggá avatott vértanú papot is adtak a nemzetnek a Brennerek. Boldog Brenner János vére nyomán a föld szentté lett, ahol most templom épül.
Boldog Brenner János éppen 70 évvel ezelőtt, 1955-ben került Szentgotthárdra káplánnak, oda, ahol ezután a sorsa is megpecsételődött. Két évvel később ugyanis hitéért kellett meghalnia, és bár emlékét, kultuszát – hol titokban, hol már szabadon és nyíltan – mindvégig megőrizték a Vas vármegyeiek, most végre templom is épülhet pontosan ott, hol egykor 32 késszúrással meggyilkolták.
A hitéért üldözött pap
Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen, mélyen vallásos családban, ahol mindhárom fiú pap lett. Gyermekkorának meghatározó helyszíne épp az a villa volt, amelynek méltó felújításáról nemrég a Hely.hu is beszámolt.
Tanulmányait Szombathelyen, Pécsen és Zircen végezte, a rendek feloszlatása után pedig a budapesti Hittudományi Akadémián, majd a szombathelyi és győri szemináriumban folytatta tanulmányait. 1955. június 19-én szentelték pappá, és ekkor kapta első szolgálati helyét Rábakethelyen, Szentgotthárd II. kerületében. A kerek évforduló alkalmából nemrég nagyszabású rendezvénysorozat zajlott a városban.
János atya fiatalos hitével és lelkes közösségszervező munkájával gyorsan népszerűvé vált, különösen a fiatalok körében. Ez azonban az egyházellenes hatóságok rosszallását váltotta ki. Fivére, Brenner József atya 2021-ben így idézte fel az üldöztetés időszakát e sorok írójának: „a testvérem nagy hatással volt a fiatalokra, akiket a rendszer féltett az egyháztól. Ők inkább a KISZ-től és az úttörőmozgalomtól várták volna, hogy 'rendes kommunista ifjakat' neveljenek, nem akarták, hogy más hatás érje őket. Megszüntették a cserkészetet, ezért a fiatalok a plébániára mentek, mert azon a környéken nagyon vallásos emberek éltek. János foglalkozott velük, ez volt a bűne.”
Vértanúság és emlékezet
1957. december 15-én éjjel sürgős betegellátás ürügyén hívták ki a plébániáról Jánost. Az Oltáriszentséget magához véve gyalog indult Zsida felé, de a két település között megtámadták, és 32 késszúrással meggyilkolták.
Másnap találták meg holttestét, úgy, hogy bal kezében ekkor még mindig az Oltáriszentséget tartotta.
A gyilkosság helyszíne tehát Szentgotthárd–Zsida határában volt, ahol a hívek hamarosan templomot emelnek a vértanú pap emlékére. A tettes kiléte sosem tisztázódott, de a helyiek meggyőződése megingathatatlan, hogy Brenner Jánost a hitéért üldözték és ölték meg. A közösség a legnehezebb időkben sem feledkezett meg tisztelt és szeretett plébánosáról: emlékszoba, zarándokhely és emlékkereszt is őrzi nevét Szentgotthárdon és környékén.
A boldoggá avatástól a templomépítésig
Brenner János boldoggá avatási eljárása 1999-ben kezdődött meg, és 2008-ban zárult le az egyházmegyei szakasz.
Ferenc pápa döntése nyomán 2018. május 1-jén Szombathelyen, több mint húszezer hívő jelenlétében, hatalmas ünnepség keretében avatták boldoggá.
Ezután Szentgotthárdon több ezer zarándok járta végig utolsó útját a rábakethelyi templomtól a Zsida határában álló kápolnáig.
Most, 70 évvel pappá szentelése után, ünnepi szabadtéri szentmise keretében megtörtént egy új templom alapkőletétele.
A szertartást Déri Péter plébános vezette, az alapkövet dr. Székely János megyéspüspök áldotta meg, aki időkapszulát is elhelyezett a területen. Az eseményen Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere, papok, hívek és civilek is jelen voltak. A területet egyébként, ahol egykor az atya holttestét megtalálták, a Szombathelyi Egyházmegye vásárolta meg azért, hogy a hős káplán vértanúságának helyszínén templom épüljön, amelyet az ő tiszteletére szentelnek majd fel.
„A templomépítés, amit most elkezdünk, szítsa fel hitünket, mutassa meg hálánkat Isten felé. Kérjük, hogy Boldog Brenner János közbenjárására, az Úr áldja meg és segítő erejével oltalmazza azokat, akik a templom építésén fognak dolgozni” – fogalmazott a megyéspüspök. Szavai szerint a templom „a hit, az emlékezés és a hűség jele lesz” – egy olyan hely, amely nemcsak Brenner János emlékét őrzi, hanem a közösség hitét is erősíti.
A templom Kiss Gábor szentgotthárdi főépítész tervei alapján épül, az alapkőletétel a Brenner János 70 programsorozat egyik kiemelt eseménye volt.
