Csütörtökön Salzburgban lép pályára a Ferencváros futballcsapata, ennek apropóján pedig nézzük, a gyönyörű barokk város és annak környéke rejt-e magyar vonatkozású izgalmakat.
Salzburg-napokat tart az FTC: csütörtökön Európa Liga-meccsen lép itt pályára a labdarúgócsapat, míg a jégkorongosoknak pénteken van itt jelenése egy bajnokin. Ez természetesen azt is jelenti, hogy több száz, több ezer fradista kel útra, hogy látogatást tegyen a szomszédos Salzburgban, így ennek apropóján összegyűjtöttünk 4+1 magyar vonatkozású salzburgi látványosságot.
Lehár Ferenc Bad Ischl-i villája
A német nyelvterületen Franz néven ismertté vált Lehár Ferenc a világ egyik leghíresebb operettszerzői közé tartozik. Révkomáromban született, de zenei tanulmányait Budapesten kezdte meg, és rövid katonakarmesterkedés után hamarosan saját kompozíciók is kikerültek a kezei közül. Elsősorban az operett műfajában sikerült kibontakoznia, a karrierje a századforduló után kevéssel indult be, és éveken belül hatalmas népszerűségre tett szert; A víg özvegy, Luxemburg grófja, vagy épp a Cigányszerelem a magyar operettirodalom legkiválóbb alkotásai közé tartoznak.
Sikerei révén 1912-ben a Salzburgtól bő 60 kilométerre lévő Bad Ischl-ben vásárolt egy 1840-es években épült biedermeier, majd klasszicizáló elemekkel ékesített villát, ott, ahol feleségét is megismerte. A város kulturális életét valósággal felpezsdítette, sok időt töltött itt, így végrendeletében a villát a városra hagyta: a berendezést szépen megtartották, tavaly pedig egy alapos restaurációt követően a nagyközönség előtt is megnyílt.
Mattsee és a helyi plébánia
Igen hosszú távollét után tért haza 1978-ban a Szent Korona, erre még talán olvasóink közül többen is emlékezhetnek, azt azonban már kevesebben tudják, hogy Salzburg és az attól 25 kilométerre található Mattsee központi szerepet töltenek be a történetben. A náci érdekeket szolgáló Szálasi Ferenc a puccsa során elrejtett koronát megkerestette, amellyel további legitimációt szeretett volna szerezni nemzetvezetői esküjéhez, majd a szovjet csapatoktól bújtatva Ausztriába vitte a többi uralkodói jelvénnyel együtt.
Kolostor, vasúti kocsi, kápolna
A Szent Jobb ezeréves útja.
Az 1945 áprilisi salzburgi koronatanácson úgy döntöttek, a Szent Jobbot és a koronázási palástot Mattsee plébánosának adják, a koronaékszereket pedig igen méltatlanul a település határánál egy benzineshordóba helyezik és elássák. Miután az amerikaiak elfogták a koronaőrség tagjait, hamar kiderült a rejtekhely, de a koronázási ékszerek csak hosszas huzavona után, 1978-ban kerültek vissza Magyarországra. A száraz tényeknek megfelelően annyi elmondható, a magyar államiság legfontosabb tárgyi emléke jelentős időszakot töltött el itt, amelyről a mattseei plébánia kiállításán természetesen bőséggel esik szó.
Red Bull Arena
A Ferencváros csütörtöki Európa Liga-ellenfele, a Red Bull Salzburg a 21. század magasan legsikeresebb egyesülete, akik 2014 és 2023 között sorozatban tíz alkalommal nyerték meg az osztrák Bundesligát. Az RB jogelődje, az Austria Salzburg 1933-ban került megalapításra, ám hosszú ideig csak kisebb sikereket ért el, mígnem 1994-ben bajnok lett. Az igazán nagy változást azonban a 2000-es évek hozták: 2005-ben a Red Bull megvásárolta az egyesületet és saját képére alakította, elidegenítve ezzel a szurkolók egy részét, illetve megutáltatva magukat az osztrák futballtársadalom többségével.
A sikerek mindenesetre jöttek, és a klub ekkor már – 2003 óta – egy teljesen új stadionban fogadta ellenfeleit, amit hamarosan szintén Red Bull névre kereszteltek. Az energiaital-vállalat átvétele eleinte csak kisebb átalakításokat hozott, ám a 2008-as, osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságra jelentősen, 30 ezer fős kapacitásra bővítették, és ebben az állapotban láthatják majd a magyar szurkolók is. További magyar kapcsolódása is van, hiszen itt kezdett el európai szinten is jegyzett bajnokságban és klubban focizni a magyar labdarúgás jelenlegi első számú sztárja, Szoboszlai Dominik, aki 2018-tól 2021-ig játszott az RB Salzburgban.
A salzburgi Sankt Erentrudis-plébániatemplom
Az alábbi épülettel kapcsolatban igen halovány a magyar kapcsolódás, ám említést már csak azért is érdemelhet, mert a templom ettől függetlenül is érdekes építészeti szempontból. Lantos Edit „A Salzburgi vázlat és a csonkolt téglatest” című tanulmányában pár Árkay Bertalan-skicc történetét dolgozza fel. Árkay az 1970-es évek elején felajánlkozott Brezanóczy Pál egri érseknél arra, hogy az általa tervezett, egri egyházmegyei kis templomokat szívesen megtoldaná tornyokkal, s mivel a visszajelzés pozitív volt, rajzolgatni kezdett.
Árkay, írja Lantos, az 50-es, 60-as években többször megfordult külföldön szakmai körutakon, így például Ausztriában is, egy általa írt levélben pedig egyik ceruzarajzára mint „salzburgi vázlatra” hivatkozik. A rajz egy „négyzetes főhomlokzatú, lapos tetős épületet” ábrázol, sok tekintetben klasszikus árkay-i jegyeket visel, ám elnevezése miatt feltételezhető, hogy az inspirációt egy konkrét salzburgi templom adhatta. Lantos kutatása szerint ez talán a Robert Kramreiter által 1961-re befejezett Sankt Erentrudis-plébániatemplom lehet, ami tehát – még ha egy-két csavarral is, de – így egy szeletke modernista magyar építészetet varázsol Salzburgba.
+1: A gödöllői Grassalkovich-kastély
És ha már csavar: a +1. pont azoknak szól, akik beleszerettek a salzburgi barokk épületekbe, és szeretnének ebből egy szeletkét magukkal vinni. A barokk stílus egyik legjelentősebb hazai importőre, Mayerhoffer András ugyanis épp Salzburgban született, 1690-ben, de már fiatalon Magyarországra került. Miután 1724-ben polgárjogot kapott Budán, belépett az építőmester céhbe, és építészként és kivitelezőként is dolgozott.
Orbán bejelentette: 40 milliárdot költenek a gödöllői kastélyra
20 milliárdot az OTP áll.
Fő alkotásának talán a gödöllői Grassalkovich-kastély számít, ami az elmúlt időszakban sokat szerepelt a hazai hírekben.
Az épületet, ami alaprajzában egy kettő U-alakot követ, az 1730-as évektől több szakaszban készítették el, majd az 1800-as évek második felében állami tulajdonba került, és királyi pihenő rezidenciává alakították. A II. világháború után állapota folyamatosan romlott, így a 90-es években felújították. Manapság múzeum, rendezvényközpont, valamint a Magyar Agrártudományi egyetem működik benne.