Várjátékok, tömlöcök, sárkányok és lovagi tornák várják idén is a családokat Magyarország kedvenc váraiban.
Sümegi vár
Gyerekek és felnőttek egyaránt rajonganak a Sümegi várért, amely Veszprém vármegyében, a Balatontól kb. 25 km-re fekszik. A meredek hegytetőre épült vár Magyarország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely 2023. óta felújítva és új interaktív tárlattal fogadja a látogatókat.
A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje az 1260-as években épült, majd a XIV. században, az Anjou-királyok idején került sor a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére.
A vár nagyobb bővítéseit a XV. század folyamán végezték, majd miután a Veszprémi Püspökség ide menekült a törökök elől, a palotaszárny barokk stílusú átalakítást kapott. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban a várat felgyújtották, erősségeit lerombolták, ettől kezdve két és fél évszázadon keresztül ki volt téve az időjárás viszontagságainak.
A vár keleti szárnyában megtekinthetjük az egykori kaszárnyát, a várnagyi házat, a sütőházat, a középkori konyhát, a Csabi-tornyot, valamint az északkeleti gyilokjárót is. A várudvarban a gyerekek próbára tehetik az ügyességüket és a bátorságukat a hétfejű sárkány legyőzése közben, emellett a patkódobást, az aranyhal horgászatot és a hordólovaglást is kipróbálhatják.
A Történelmi Élményparkban hadigép-kiállítás, török ostromtábor és Történelmi gyermek játszópark kapott helyett, utóbbiban játszóvár, mászófalak, ökrös szekér és lovas mérleghinta várja a kicsiket.
Szigligeti vár
A Balaton várának is nevezik a Szigligeti várat, amely a mesés panoráma mellett különleges családi programokat és látnivalókat kínál.
A vár legrégebbi részeit a pannonhalmi bencések építették 1260–1262 között, majd királyi kézbe került és a török elleni harcok során része lett a végvárrendszernek. Ám vesztét nem az oszmánok, hanem egy villámcsapás okozta 1697-ben, amelynek során felrobbant az egyik toronyban őrzött puskapor, és a tűzben leégtek a vár épületei.
A Szigligeti vár az év minden napján fogad látogatókat, akik megnézhetik a “Balaton vára” élményalapú kiállítást, a barokk konyhát, a fegyverkiállítást és a várkápolnát.
Idén a várban rendezett programsorozat a Várkapunyitó hétvégével indul, amelyre április 5-én kerül sor solymászbemutatóval, történelmi bajvívó bemutatóval és bűvészműsorral.
Visegrádi Fellegvár
A gyerekbarát várak sorából nem maradhat ki a Visegrádi Fellegvár sem, amely nemcsak a Dunakanyar, hanem egész Magyarország egyik legszebb panorámáját kínálja.
A vár építési munkálatai a XIII. század közepén, a tatárjárást követően kezdődtek IV. Béla király és felesége tervei alapján. Károly Róbert uralkodása idején vált Visegrád az ország fővárosává, a híres 1335-ös királytalálkozóra is ezen a helyen került sor. A Fellegvárat később Mátyás király is korszerűsítette, a reneszánsz jegyeket Mátyás itáliai feleségének, Beatrix királynénak köszönhetjük.
Mi mindent lehet látni a Visegrádi Fellegvár területén? A látogatók megtekinthetik a vártörténeti kiállítást, a középkori fegyvertörténeti kiállítást, valamint a Panoptikumot, amely az 1335. évi Visegrádi Királytalálkozót idézi meg. A gyerekek kedvence továbbá az Úri vadászat a középkorban című tárlat, de a szabadtéri sólyomreptetés is népszerű program.
Egri vár
Megújult vártörténeti kiállítással, moziteremmel és izgalmas fesztiválokkal várja a családokat Eger város szimbóluma. Ki ne ismerné az egri vár történetének leghíresebb eseményét, az 1552. évi török ostromot, amelynek során Dobó István visszaverte a mintegy harmincszoros túlerőben lévő szultáni sereget. Érdekesség, hogy a diadal tiszteletére minden nap 15:52-kor ágyúlövés dördül el a várban és ezen eseményt dolgozza fel Szász Attila „Eger 1552” című rövidfilmje is, amely újdonságként megtekinthető az Egri vár mozitermében.
2026 kiemelt programja az Apródfesztivál, amelynek két napja során a gyerekek kézműves foglalkozások, játékos feladatok és hagyományőrző csapatok közreműködésével ismerhetik meg Eger és az Egri vár múltját.
Boldogkői vár
A legenda szerint egykor tündérek éltek Boldogkő várában, amely látnivalóival és panorámájával ma is elvarázsolja az idelátogatókat.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében magasodó vár építésének pontos ideje nem ismert, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Az első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV. Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől.
A történelem során a vár számtalan alkalommal cserélt gazdát, többek között Brankovics György, Mátyás király, I. Rákóczi György is birtokolta, az államosítás előtt pedig a Zichy család volt a tulajdonos.
Boldogkő várában egész évben látogatható a régészeti- és hadtörténeti kiállítás, a pénztörténeti kiállítás, a zászló- és címerkiállítás, a kovácsműhely, illetve a várbörtön.
A toronyban kapott helyet Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása, továbbá a Lovagterem, a Hálószoba és a Konyha is érdekes látnivalókat tartogat. A vár legnépszerűbb pontja az ún. Oroszlánszikla, amely egy egyre elkeskenyedő, a végén több mint 20 méter magas sziklajáró. Igazi kaland a meghódítása!
Aki pedig a fárasztó vártúra után megéhezik, az autentikus Castrum Boldua középkori étteremben kóstolhat ínycsiklandó ételeket.
