Várhatóan 2026 év elejére fejeződnek be az Esztergomi Bazilika felújítási munkálatai, amely során új burkolatot és hőszigetelést kaptak a kupolák, és megújult a templomtérben lévő kövezet is. A székesegyház jelenleg is látogatható, igaz, több helyen állványok segítik a munkát, illetve a déli harangtorony is zárva tart a látogatók elől.
A jelenlegi bazilika helyén, az esztergomi Várhegyen már Szent István is építtetett egy templomot Szent Adalbert és a Boldogságos Szűz tiszteletére, ezt azonban 1180-ban tűzvész pusztította el. Ugyan III. Béla idején megpróbálták helyrehozni, de a török időkben újra megsérült és lebontották az épületet. A jelenlegi bazilika tervezése Hild József nevéhez fűződik, felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett, az Esztergomi mise bemutatását pedig maga a szerző, Liszt Ferenc vezényelte. A második világháborús károkat követően a bazilika több felújításon is átesett, a jelenlegi, 2018. óta tartó munkálatok alatt szinte teljesen megújul az egyházi épület.
A felújítás első ütemében a keleti homlokzat, az impozáns portikusz felújítása készült el.
A kupola külső és belső rekonstrukciója 2024 februárjában fejeződött be.
Lebontották a régi burkolatot, felújították a belső és külső szerkezetét, valamint új hőszigetelést kapott. A templomtérben megújult a kövezet és a szentély stalluma, továbbá új kőtömb oltárt és ambót (szószék, pódium) kapott a templom.
Templomtér
Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig pontosan 100 méter magas, ezzel világviszonylatban is tekintélyes méretű épületnek számít. A monumentális méretek már a díszes kapukon is szembetűnőek, az épületbe belépve a méretes főoltárkép vonja magára a figyelmet. Michelangelo Grigoletti velencei művész 1856-ra elkészült alkotása a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe (13.5 x 6.6 méter).
A templomtér a felújítási munkálatok alatt is látogatható, a misék aktuális rendje a bazilika weboldalán követhető nyomon.
Altemplom
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusú altemplom, amely főpapi és kanonoki temetkezőhely is egyben. Kazinczy így ír róla: „Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja…”
Érdekesség, hogy a bazilika építésénél egészen a Várhegy szikla alapzatáig ástak le, hogy biztosítsák az épület stabilitását. A kupolát tartó falak vastagsága az altemplomban így 17 méter lett.
Bakócz-kápolna
A bazilika belseje rejti a XVI. században épült Bakócz-kápolnát, mely az egyetlen építészeti emlék, mely az egykori Szent Adalbert székesegyházból megmaradt. Eredetileg nem itt állt, de 1822-23-ban a bazilika építésekor Packh János építőmester bravúros módon, 1600 darabra fűrészeltette. A darabokat -akár egy óriási építőjátékot- az új helyén újra összeillesztették, így sikerült megőrizni az utókor számára.
Főszékesegyházi Kincstár
Az első szinten található kincstárban megtalálhatók a mindenkori főszékesegyház egykori liturgikus eszközei csakúgy, mint a 19. századi műpártolás és műgyűjtés során vásárolt műalkotások. Itt őrzik többek között az ún. Koronázási eskükeresztet, Zsigmond király nagyobbik szarvserlegét és az ún. Mátyás-kálváriát a XV. századból.
Kupolakilátó és Panorámaterem
400 lépcsőfok vezet a kupolában található kilátóig, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik Esztergom városára, a Dunára és a környező tájra. Aki pedig inkább kényelmesebb módon, egy kávé mellett élvezné a mesés panorámát, a második emeleti szinten lévő Panorámaterem kávézójában erre is van lehetőség.
Melocco szobor
A bazilikától 2-3 perces sétára található a Macskaút, azaz az egykori középkori feljáró felső bejárata, ahol Melocco Miklós alkotása, a Szent István megkoronázása szobor kapott helyet. A monumentális alkotás mellett szintén pazar kilátás nyílik a Dunára, Esztergom-Vízivárosra és a szlovákiai Párkányra is.
Nyitókép: MTI
