A Magyar Építész Kamara és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös sorozatának második kötete a 2000 és 2010 között átadott épületeket veszi számba – az ezredforduló utáni korszakot, amikor a magyar építészet új lendületet kapott. A kötet több mint 370 épületet mutat be a legkülönbözőbb funkciók és szemléletek mentén: templomoktól és iskoláktól kezdve kulturális központokon át egészen a lakóépületekig.
A válogatás célja, hogy képet adjon a korszak építészeti sokszínűségéről: a hagyományos, nemzeti gyökerekből építkező alkotásoktól a formabontó, posztmodern kísérletekig minden megtalálható benne.
A 2000-es évek a magyar építészet egyik legizgalmasabb időszaka volt. Egyszerre volt jelen a racionalitás és a kísérletezés, az anyagszerűség és az elvontság, az új technológiák megjelenése és a kézműves tradíciók újrafelfedezése.
Számos egyházi beruházás is ekkor valósult meg: letisztult, emelkedett formákban, a kortárs szellemiség és a hagyomány közötti egyensúlyt keresve.
Mi épült 2000 óta? – Itt a Magyar Építészet könyvsorozat legújabb kötete!
A kortárs magyar építészet legmagasabb színvonalát képviselő válogatás a 2000 és 2010 közt átadott épületeket mutatja be.
A Magyar Építészet 2000–2010 kötet azokat a műveket gyűjti össze, amelyek leginkább meghatározták az ezredforduló utáni hazai építészeti arculatot. A válogatást szakmai bizottság felügyelte, a döntéseket pedig a szakmai díjak, publikációk és az építészeti minőség sokoldalúsága alapján hozták meg. A cél nem csupán az volt, hogy dokumentáljanak egy korszakot, hanem hogy bemutassák, milyen széles spektrumon mozgott a magyar építészet ebben az időszakban – és hogy ezek a művek ma is érvényesen meséljenek a korról, amelyben születtek.
A kötet – akárcsak elődje, a 2010–2020 közötti időszakot bemutató első rész – egy nagyobb vállalkozás része.
A maimagyarepiteszet.hu oldalon elérhető digitális gyűjteményével együtt egyedülálló, kutatható adatbázist kínál mindazoknak, akik a kortárs magyar építészet iránt érdeklődnek.
A sorozat ezzel archivál és emellett hidat is képez a szakma és a nagyközönség között, megmutatva, mennyi tehetség, innováció és érzékenység rejlik a 21. század magyar építészetében.
A hagyományos – Szent Donát Borház, Csopak
A Balaton-felvidék egyik legszebb dombján, Csopakon áll a 2002-ben emelt Szent Donát Borház, amely a hely szelleméhez méltó eleganciával kapcsolja össze a hagyományos formákat a kortárs szemlélettel.
Szűcs Endre épülete a borászat kulturális és építészeti örökségét egyaránt idézi: kupolaboltozatos pincéje a történelmi kastélypincék atmoszféráját eleveníti fel, míg az emeletes présház-szárny a vidék parasztbarokk építészetének jellegzetes formáit viszi tovább.
A bal oldali traktus tornácos házra emlékeztet, mégis finom arányokkal és játékos részletekkel jelzi, hogy kortárs alkotásról van szó. A Szent Donát borház építészeti és szemléleti szintézis:
a természet, a mesterség és az építés harmóniáját mutatja fel egy olyan időszakból, amikor a magyar építészet újra felfedezte a táji identitásban rejlő értéket.
Öt géniusz a magyar építészetben – Dél és Nyugat szelleme
A magyar táj és építészet jellegzetességeiről, Dél és Nyugat szelleméről Hamvas Béla nyomán gondolkozunk.
A megosztó – Lehel Csarnok, Budapest
Kevés épület váltott ki akkora vitát az ezredforduló utáni magyar közéletben, mint a Lehel téri piac új csarnoka. Ifj. Rajk László 2002-ben épült alkotása egyszerre merészen személyes és tudatosan közösségi. Az új épület nem kívánta eltörölni elődje spontánul kialakult rendjét: megőrizte annak logikáját, rétegeit, és rájuk építette saját posztmodern, szimbolikus architektúráját. A színes, hullámzó tetőforma, a fák lombját idéző pillérek és a konstruktivista szerkezeti elemek különös, játékos együttese mind a városi élet vibrálását közvetítik.
A csarnok ugyanakkor – akár egy kortárs mese – tudatosan provokál: aki belép, egyszerre érezheti a piac zsibongását és a modern város teatralitását.
A Lehel Csarnok így vált a korszak egyik legtöbbet vitatott, mégis legtöbbet idézett épületévé: a szabálytalanság, az egyéni látomás és a közösségi funkció merész szintézisévé.
Szavazz Budapest TOP10 megosztó épületéről – Miért utáljuk, amit később megszeretünk?
Szeretjük vagy utáljuk? Íme Budapest tíz épülete, ami így vagy úgy, de rendesen felborzolta a közvéleményt.
Az emelkedett – Avasi Jezsuita Központ, Miskolc
A 2000-ben befejezett Avasi Egyházi és Oktatási Épületegyüttes Ferencz István életművének egyik csúcspontja, és a korszak egyik legfontosabb spirituális építészeti teljesítménye. A monumentális, mégis emberléptékű komplexum – templommal, gimnáziummal, rendházzal és parókiával – a miskolci panelrengeteg közepén a közösség új centrumaként született meg.
A nyerstégla falak, az Árpád-kori előképeket idéző egyhajós templom és az észak-olasz példákra visszavezethető torony szimbolikus ereje egyszerre közvetítenek erőt és békét.
Ferencz István építészete nem monumentalitással, hanem arányossággal és szellemi mélységgel teremt tekintélyt: a kötöttségekből erényt, a helyi adottságokból formát kovácsol. Az Avasi Jezsuita Központ méltán került nemzetközi figyelembe, hiszen egy olyan épület, amely valóban képes „kaput nyitni” a város és a hit, az ember és a közösség között.
Átadták a szakma legrangosabb díjait a Magyar Építészet Napján
Kós Károly születésnapján tartott ünnepen átadták a legrangosabb magyar építészeti díjakat. Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket.
A Magyar Építészet 2000–2010 nem pusztán válogatás, hanem korszaklenyomat: láthatóvá teszi, hogyan kereste a magyar építészet az identitását a 21. század elején.
A hagyományt újraértelmező, a formákkal bátran kísérletező és a szellemiséget újragondoló épületek együtt rajzolják ki azt a sokszínű képet, amely az ezredforduló utáni évtizedet jellemezte.
A három bemutatott ház – a hagyományos, a megosztó és az emelkedett – csak ízelítő ebből a gazdag anyagból, de jól mutatják, milyen változatos, izgalmas és bátor volt a magyar építészet 2000 és 2010 között.
