A Gellért-hegy és a Citadella Budapest egyik legismertebb helyszíne. Ahogy pedig az lenni szokott, az ismertség és a szövevényes történet a városlakók képzeletét is megmozgatta. A falakhoz az idők során legendák, városi pletykák és különös történetek kapcsolódtak, például szellemekről és rejtett alagutakról. Ahogy a többéves felújítás a végéhez közeledik, a Citadella múltja és jövője egyszerre kerül reflektorfénybe.
A Gellért-hely sziklás, bokrokkal borított orma már önmagában is hordoz valami rejtélyes, misztikus hangulatot. Annak ellenére, hogy manapság leginkább kirándulóhelyként gondolunk rá, a történelem során több babona sejtelmes helyszíne volt a hegy. Egyes néphiedelmek szerint boszorkányok találkozóhelye volt egykor. Papok feljegyzéseiben és boszorkányperek dokumentációiban is több említés utal a Gellért-hegyre.
Sánta Pilát, vagyis eredeti nevén Vörös Ilonát 1741-ben Pakson égették meg egy ilyen pert követően. A feljegyzés szerint az alábbi párbeszéd hangzott el a vallatás során:
„Mit szoktatok csinálni midőn a Szent Gellért hegyére mentek?
Táncolunk mint a forgószél és hamar elmúlik.
Hogyan tudod és hányszor?
Mivel magam is ott voltam egyszer Szent Gellért hegyein.
Hogyan mentél oda és mi állaton?
Holl macskán, holl gyermeken.
Seprűn jártál-e?
Nem jártam, de el lehetett volna mennyi rajta.”
(Forrás: Kordos Szabolcs: Egy város titkai)
Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont a Gellért-hegyet képzelték az ország központi boszorkány-helyszínének. Kordos Szabolcs a város titkait leleplező könyvsorozat szerzője szerint a magyarázat egészen a hegy névadó legendájához vezethető vissza, ahogy arról tanulmányában Dömötör Sándor is írt. Amikor 1046-ban a legenda szerint innen vetették le a mélybe Gellért püspököt, akkor gyakorlatilag összeforrt a helyszín története a pogány rítusok világával.
Mit titkolózik ennyit ez a város?
Kordos Szabolcs: Egy város legújabb titkai című könyvéről
Más források szerint a Gellért-hegy misztikumához az is hozzátett, hogy az itt feltörő forróvízű forrásokat egykor az ördögtől eredőnek vélték, illetve a rejtély faktort az is növelte, hogy furcsa alakok jártak a környéken, mivel a barlangok kiváló búvóhelyeknek bizonyultak mindazoknak, akik valamiért éppen el akartak tűnni a túl kiváncsi tekintetek elől.
Később kevésbé varázsos okokból, de a mámor továbbra is a történet része maradt, amikor a 20. század tájékán a bozótos elhanyagolt terület a prostituáltak és az újkori szekták praktikus rejteke volt.
Kiderült, mikor nyit a megújított Citadella!
Még márciusban megnézhetjük, milyen lett.
A mostanra már jóval békésebb hegyen azóta főként kutyát sétáltató párokkal, fiatalok kisebb társaságaival és családokkal találkozhattunk, ha vadulás és boszorkányok nyomát keressük, akkor pár idegesebb varjúval kell beérnünk.
A boszorkány hegy tetején
A Gellért-hegyen magasodó Citadella a hosszú évtizedek alatt szintén kellő inspirációt adhatott az embereknek találgatásokra és pletykákra. Története szorosan összefonódik a magyar történelem egyik traumatikus korszakával, így sokan alapvetően kellemetlennek érezték a magaslaton álló robosztus építményt. Az erőd az 1848–49-es szabadságharc leverése után, 1850 és 1854 között épült a Habsburg hatalom parancsára, ráadásul kifejezetten azzal a céllal, hogy katonai erővel is ellenőrizni lehessen Budapestet. Így már megszületésekor az elnyomás jelképe lett, sokan akkoriban pedig
a „magyar Bastille”-ként emlegették.
A magaslat egyébként már jóval az erőd megépítése előtt is fontos stratégiai helyszín volt. A Gellért-hegy a történelem során hadászati pontként szolgált, és már a korábbi századokban is figyelőhelyként tekintettek rá.
A Citadella későbbi története sok fordulatot hozott. Az osztrák csapatok kivonulása után az erőd elveszítette eredeti funkcióját, majd az évtizedek során volt kaszárnya, fogolytábor, katonai bázis és turisztikai látványosság is. A 20. század második felében a hegy tetején állították fel a Szabadság-szobrot, amely mára Budapest egyik legismertebb jelképe lett.
Eddig nem látott képek a felújítás előtti Citadelláról
Egy rendhagyó műemlék története.
A rendszerváltás után azonban az épület állapota romlani kezdett. Az erőd egyre inkább elhanyagolt lett, és különféle vállalkozások működtek benne. Végül 2020-ban indult el az a nagyszabású felújítás, amelynek célja az volt, hogy a zárt katonai objektumból újra a város élő része legyen.
A rekonstrukció során nemcsak az épületet újították meg, hanem az egész területet átalakították. A cél az volt, hogy a korábban zárt erőd megnyíljon a látogatók előtt és közösségi térként kapcsolódjon vissza Budapest életébe.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a munkálatok a végéhez közelednek és a tervek szerint a Citadella teljes egészében 2026. március 28-án nyílhat meg újra.
A megújuláshoz kapcsolódóan egy kiállítás is nyílt Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története címmel, amely a helyszín több évszázados történetét és az átalakítás folyamatát mutatja be. A tárlat azt a hosszú utat is ismerteti, amely során az egykori katonai erőd fokozatosan kulturális és közösségi térré alakul.
Egy erőd hatástalanítása és új élete
Bemutatták a Citadella múltját és jövőjét.
Még több titok?
A Citadella és a Gellért-hegy környéke viszont azon túl, hogy történelmi emlék és hamarosan egy pezsgő kulturális tér lesz, továbbra sem vehetjük el a tőle azt a dobogós címet, hogy kétségtelenül a város egyik legmisztikusabb helyszíne is.
A hegy legendája: Szent Gellért tragédiája
Az egyik legismertebb történet a már említett, hegyhez kapcsoló eredet legenda, vagyis inkább névadó legenda. A történet szerint a 11. században Szent Gellért püspököt pogány lázadók egy hordóba zárták, majd legurították a meredek hegyoldalon a Dunába. Ennek emlékére nevezték el később a hegyet Gellért-hegynek.
Bár ez az eset elméletileg történelmi alapokon nyugszik, a részletek az évszázadok során legendává formálódtak.
A „gellérthegyi Bastille” átka
A Citadellát a város lakói sokáig ellenségesen szemlélték, mert az elnyomás jelképének tartották. A 19. században még az a szóbeszéd is elterjedt, hogy az erőd „átkozott hely”, amelyet a fogoly magyar honvédek kényszermunkája épített fel.
Egyes történetek szerint éjszakánként még sokáig hallani lehetett a rabok hangját a falak között, bár erre természetesen semmilyen bizonyíték nincs.
A titkos alagutak története
A Citadella alatt állítólag kiterjedt alagútrendszer húzódik. A városi legendák szerint ezek az alagutak a hegy gyomrában kanyarognak, és egyesek még a Duna partjáig vagy a budai várig is elérnek.
A történészek szerint valóban léteztek kisebb katonai járatok és raktárak az erőd alatt, de a hatalmas föld alatti labirintus inkább a képzelet szüleménye.
A Szabadság-szobor árnyéka
A hegy tetején álló Szabadság-szobor a második világháború után került a Citadella mellé. A szoborhoz is kapcsolódott néhány városi legenda.
Az egyik szerint bizonyos ködös éjszakákon a szobor árnyéka „mozdulni látszott” a hegy oldalán, amit a helyiek néha misztikus jelként értelmeztek. Valójában azonban a jelenség pusztán a különleges domborzat és a városi fények játékának eredménye.
Megvannak a Magyarország 365 fotópályázat díjazottjai
A felállványozott Szabadság-szobor is nyertesek között.
Kincsek a hegy gyomrában
A kincsekről szóló történetek talán a leggyakrabban előforduló városi mondák. A legenda úgy tartja, hogy a hegy alatt rejtett ládák és hadizsákmányok maradtak a különböző korszakokból a török időktől a világháborúkig.
A felújítás során végzett régészeti feltárások valóban találtak különböző korokból származó tárgyakat, például kelta, római és török kori leleteket, valamint második világháborús lőszermaradványokat, de a kincskeresők legnagyobb fájdalmára sem hatalmas piros „X”-re, sem titkos kincseskamrákra nem bukkantak.
