Kivégzés, bunyó, kirándulás és mulatozás – a Citadella nemcsak Budapest egyik legismertebb pontja, hanem a magyar film emlékezetes helyszíne is. A felújítás apropóján felidézzük azokat a klasszikusokat, amelyek jelenetei a Gellért-hegy tetején születtek.
Március 28-án megnyílik a felújított Citadella. A Gellért-hegy tetején álló erőd története sokáig az elnyomó hatalomról, a megfélemlítésről szólt, most azonban új szerepet kap: megnyitják a tereit, átjárhatóvá válik, és közösségi helyszínként éled újjá.
A Citadella közben végig jelen volt a magyar filmben is.
A rendezők újra és újra visszatértek ide, és minden korszak mást látott bele ugyanabba az épületbe.
Hol forgott a Hunyadi? – Mutatjuk a népszerű sorozat helyszíneit
Mi sem akartunk kimaradni a buliból, összegyűjtöttük a forgatási helyszíneket!
A kőszívű ember fiai (1965)
Jókai Mór regényének filmváltozata a szabadságharc utáni megtorlások idejébe visz, a történet a Baradlay család sorsán keresztül mutatja meg a korszak drámaiságát. Baradlay Jenő kivégzésének jelenetét a Citadellán forgatták, a választás részben kényszer volt:
a jelenet az Újépületben játszódik a regényben, a mai Szabadság tér helyén álló hírhedt laktanya és börtön azonban a forgatás idején már nem létezett.
A Citadella így egy eltűnt helyszínt helyettesített, és közben erős vizuális keretet adott a jelenetnek, a robosztus falak és a komor tér jól illeszkedik a történet súlyához.
Magyarországon forgott, de pontosan hol? – Felkutattuk A brutalista hazai helyszíneit
A néző számtalan ismerős épületet láthat a vásznon, sokat azonban nem is olyan könnyű azonosítani.
Az elvarázsolt dollár (1986)
A Bujtor István nevéhez kötődő film a nyolcvanas évek egyik legismertebb magyar akció-vígjátéka. Ötvös Csöpi figurája egyszerre kemény és humoros, a történet pedig tele van látványos jelenetekkel.
A Citadella belső tereiben zajló bunyó igazi közönségkedvenc.
A boltíves folyosók és szűk átjárók jól kihasználhatók akciójelenetekhez, a helyszín sejtelmes hangulata jól illik egy bűnbarlanghoz.
Egyiptomi történet (1962)
Ez a kevésbé ismert, gyerekekkel készült film egy játékos, fantáziával átszőtt történetet mesél el.
A korszak ifjúsági kalandfilmjeire jellemző módon a hétköznapi környezet és a képzelet világa keveredik benne, amint az 1956-ban Egyiptomba szökő gyerekek útját kísérjük végig.
A Citadella egy rövidebb jelenet helyszíneként tűnik fel, maga az épület nem is látszik, ám a panoráma azonnal felismerhető.
Forró vizet a kopaszra! – mulatozás a belső terekben
A hetvenes évek népszerű vígjátéka egy szélhámos történetét meséli el, aki különféle trükkökkel próbál érvényesülni, miközben folyton bajba keveredik. A film humora nagyrészt a helyzetkomikumokra és a karakterek közötti játszmákra épül.
A Citadella falai között zajló jelenetekben egy hangos, kissé kaotikus mulatozás bontakozik ki.
A szereplők isznak, énekelnek, egymást ugratják, miközben a háttérben végig ott van a kisebb-nagyobb átverések hangulata is.
Hol forgott a Bridgerton? – Megmutatjuk a negyedik évad legszebb helyszíneit!
Megmutatjuk, mely ikonikus brit épületek kelnek életre a képernyőn, és hogyan lehet őket meglátogatni!
Édes Anna (1958)
Kosztolányi Dezső regényének filmváltozata egy zárt, feszültségekkel teli világot mutat meg. A történet középpontjában egy csendes, fiatal nő áll. A Citadellán forgatott jelenetben a cselédek kirándulni mennek a rétre. Ritka alkalom ez számukra a felszabadultságra, a többiek nevetgélnek, lazítanak.
Anna azonban nem tud kapcsolódni ehhez a hangulathoz, szó szerint nem tud kikapcsolni.
Hirtelen felpattan és elszalad, mintha valami belső feszültség törne ki belőle. Ez a jelenet fontos előjele a történetnek, megmutatja, hogy Anna képtelen a felszabadultság megélésére, és már itt kirajzolódik az a belső disszonancia, amely később tragédiához vezet. Ennek a feszültségnek tökéletes háttere a Citadella robosztus épülete.
Egy hely, sok történet
A Citadella ezekben a filmekben mindig más szerepet kap. Hol történelmi díszlet, hol akcióhelyszín, hol egy rövid jelenet háttere, hol egy lélektani pillanat tere. A felújítás után ezek a jelentések tovább bővülnek, az épület új használata új történeteket hoz magával – akár a filmvásznon is.
Forrás: Basa Balázs és Názer Ádám
