A Békés vármegyei Kondoros kastélya egykor mintagazdaság volt, ahol Petőfi István volt a gazdatiszt, s ami ma is várja a méltó újjáéledést.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására, Egy nap, egy műemlék címmel.
Ezekben a napokban Békés vármegyébe látogatunk el!
Szarvas és Békéscsaba között, Kondoros határában áll egy szebb napokat is megélt, újjáéledésre váró műemlék, a Batthyány László által építtetett vadászkastély. Igen tekintélyes múltja van, ugyanis gróf és báró Wenckheim Béla kezdeményezésére
e falak között alapították meg a történelmi Magyarország első vadászegyletét, az Alföldi Vadásztársulatot.
A romantikus-historizáló stílusú impozáns kastély építését 1844-ben kezdték meg, majd 1863 körül építették át feltételezések szerint Ybl Miklós tervei alapján: valószínű, hogy a kastély különleges építészeti stílusa neki köszönhető.
Az arisztokrácia jeles tagjai tették itt tiszteletüket, például gróf Andrássy Aladár, báró Eötvös József vagy éppen báró Orczy Béla, aki festményen is megörökítette a vadászatok izgalmát és hangulatát. Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke még fát is ültetett a kastélyparkban, ami a mai napig látogatható.
A szabadságharc leverése után is a vadászat révén fontos közéleti színtere maradt a kondorosi kastély a közéleti, politikai elitnek.
Az épületet Geist Gáspár építtette át, ő először csak bérelte, majd meg is vásárolta a birtokot. Ekkor egy új épületszárnnyal bővült a kastély, valamint feltételezhetően Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz stílusban kis kupolás kápolna is épült a kastélyparkban a Geist család számára.
Érdekesség, hogy a birtok uradalmi tiszttartója 1858-tól haláláig Petőfi István, a híres költő öccse volt,
aki a kastélytól nem messze a csákópusztai intézői lakban lakott (Nagymajor), és akinek irányítása alatt a birtok mintagazdasággá vált.
Petőfi István életéről és munkásságáról fennmaradt, hogy
mindvégig ápolta testvére, Sándor emlékezetét, és ő volt a költő fiának, a rövid életű Petőfi Zoltánnak is a gyámja.
A kondorosi gazdatiszt gondoskodott arról is, hogy a költő irodalmi és értéktárgyai a Nemzeti Múzeumba kerüljenek. Baráti kapcsolatban volt Jókai Mórral és Gyulai Pállal is.
Gazdatisztként sokat törődött Kondorossal, ott találjuk a falu újratelepítői között, még a község pénztárosi állását is elvállalta. Támogatta a helyi oktatás ügyét, alapítványt hozott létre a magyarul tanuló tót diákok számára. A megtakarításaiból végül Petőfi István 400 holdas birtokot vásárolt Dévaványán, ezt viszont nem sokáig élvezhette, 54 éves korában szívbajban elhalálozott. Ma a kondorosi iskola viseli Petőfi István nevét.
A II. világháború kezdetekor az utolsó tulajdonos, Geist Gyula a családjával elmenekült, a kastélyt kifosztották. A háború után államosították a birtokot, iskola, majd óvoda lett benne kialakítva.
A rendszerváltozás után önkormányzati tulajdon lett. 2015-ben rekonstruálták az egykori díszkertet, illetve rendbe hozták a kastélyparkot, továbbá új tetőt kapott a központi épület is.
2020-ra elkészült a kápolna felújítása, a kastély ugyanakkor jelenleg üresen áll, pedig remek kirándulóhely lehetne.
A kastély egy H alakú épület, egyik szárnya emeletes, öntött vasoszlopos loggiával,
a másik szárny oromzata svájci faoszlopokkal ékes. Több gazdasági épület megmaradt a birtokon: díszítésük elmarad a kastélytól, de homlokzataik színe megegyeznek.
Az E-örökség adatbázisában mint műemlék megtaláljuk a Batthyány-Geist kastély mellett az uradalomhoz tartozó cselédházat, a kastély agárházát, megmaradt parkkapuját, mind érdekes, jobb sorsra váró látnivalót.
Ha kíváncsi vagy a környék műemlékeire, böngészd az E-örökség oldalát!
Fotó: MTI, Rosta Tibor
