Békés vármegye talán legismertebb műemléke Gyula vára: a középkori örökség emléke egy sok pusztuláson átesett, sokat látott vidéken. Folytatódik Egy nap, egy műemlék sorozatunk az E-Örökség tartalmairól.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Ezekben a napokban Békés vármegyébe látogatunk el!
„Az ős várnak meglevő maradványa kis részét teheti az eredetinek, s ugy látszik, hogy a belső vár maradt meg az enyészettől; – néhány év előtt a békésmegyei fegyenczek egy része itt őriztetett s ez lehetett oka, hogy a nagy istálló a vár s kastély közé emeltetett; – most sörházzá alakult Kerecsényi László hajdani büszke laka, külfalain meglátszanak török ágyúk pusztitó nyomai, sok kisebb-nagyobb golyó a falba vakolva rozsdádzik, de tömör – egy öl szélességű falai még sokáig daczolhatnak a legkitartóbb ellenséggel – az idővel” – olvashatjuk másfél évszázaddal ezelőttről, a Vasárnapi Ujság 1856-os számában, és milyen igaz: a vár ma is áll és büszke falai továbbra is dacolnak az idővel, esetleg az építésügyi hatóságokkal.
A téglavár építésének története a 15. század elejére nyúlik vissza, amikor is a Marótiak birtokolták a környéket. 1403-ban Zsigmond király adományozta a gyulai uradalmat Maróti János macsói bánnak. A vár jellegzetessége, hogy nem dombra épült, hanem sík területre:
eleinte nem is volt hadászati jelentősége, hazánkban ez az egyetlen ilyen jellegű, gótikus stílusú téglavárunk.
A Maróti-család kihalása után a tulajdonjog visszaszállt az uralkodóra, Hunyadi Mátyásra: a király a fiának, Corvin Jánosnak adományozta tovább az erődítményt, aki feleségével, Frangepán Beatrixal többször is megfordult a várban. Brandenburgi György őrgróf örökölte aztán Beatrixtól az erősséget, aki a közeledő török veszély miatt a 16. század elején fokozatosan alakíttatta át végvárrá, ekkor kapott tölgyfacölöpökből és a cölöpök közé döngölt agyagból készült palánkerődítést is.
1566-ban a vár – annak ellenére, hogy Eger és Szigetvár mellett az egyik legerősebb végvárnak számított – török kézre került, akik 1695-ig kényelmesen be is rendezkedtek a vidéken. Az erődítést egy palánkfalakból és vizesárkokból álló többszörös védelmi rendszer vette körül, a palánkfalak szélessége helyenként a 12 métert is meghaladta, így nem volt könnyű dolga az ellenségnek. A védők mentségére legyen szólva, hogy hatalmas túlerővel néztek szembe – mintegy 30 ezer török ostromló állt szemben a hozzávetőlegesen 2000 főre becsült várvédővel szemben –; 63 napig tartották a várat, de a készletek kimerülése és a kitörő vérhasjárvány miatt a várkapitány, Kerecsényi László úgy döntött, hogy feladja a várat.
„Nagyot sóhajt illyenkor a múltban élő magyar ember, s kárhoztatja magában Kerecsényit – miért nem tudott e várnak hös Zrinyije lenni, dúlatta volna e várat egészen rommá, temette volna magát, s társait a romok alá inkább, mint e hősien harczolt várőrséget a szavát tartani nem szokott török által felkonczoltatni engedje, s magát a hegyes szegekkel bevert hordó-, vagy selyemfej általi dicstelen halálnak adja” – dohog a több száz évvel későbbi békeidőkben, 1856-ban a Vasárnapi Ujság korabeli szerzője.
A török kiűzése után a várat gazdasági célokra használták, 1720-1795 között megyeházként is funkcionált,
hiszen katonai jelentőségét addigra elveszítette. Később cselédlakások voltak benne, majd tartósan lakatlanná vált az épület.
1956 után indul meg a vár régészeti feltárása, ami 1961-ig tartott. 1964 óta színház működik falai között nyaranta.
A vár felújítása 2006-ban ICOMOS-díjat kapott.
A huszadik században értékes műemlékként hírnevet szerzett erősség ma kiállításoknak, turisztikai eseményeknek ad otthont, de így is a középkori magyar várépítészet egyik legépebben fennmaradt emléke.
Nézd meg a várat 3D-ben is az E-örökségoldalán!
Fotó: E-örökség
