A választások kapcsán általában a végeredményre figyelünk, az építészettel ilyenkor senki nem foglalkozik. Pedig akadnak olyan szavazókörök, ahol a voksolás egészen különleges terekben zajlik, néhány szerencsés választópolgár kifejezetten izgalmas épületekben adhatja le a szavazatát. Összegyűjtöttük a kedvenceinket!
A legtöbben megszoktuk, hogy a polgármesteri hivatalba, egy egyszerű általános iskolába vagy éppen a helyi tornacsarnokba megyünk szavazni.
Ezek a helyek funkcionálisak, de ritkán jelentenek esztétikai élményt.
Van azonban néhány szerencsés szavazókör, ahol az országgyűlési választás egyben ikonikus épületek felfedezését is jelenti, mutatjuk a legkülönlegesebb helyszíneket, ahol szavazhatunk vasárnap!
Tihany, egykori apátsági magtár
A tihanyi magtár, vagyis granarium a település hagyományos képéhez igazodó, hatalmas, tömbszerű épület, a népies formavilágot tükröző későbarokk épületek szép példája, amely megőrizte eredeti karakterét. Egyszerű, höbörcsös vakolattal borított homlokzata és robosztus kialakítása a funkcióból következik.
A belső tér eredetileg termények tárolására készült, ennek megfelelően nagy, jól átszellőztethető helyiségekkel.
Ma közösségi funkciót lát el, művelődési házként és könyvtárként működik, így a tihanyiak egy olyan épületben szavazhatnak, amely összeköti a falu régmúltját a jelenével.
Az ezeréves múlt jövője – Így született újjá a Tihanyi Bencés Apátság
Az utóbbi hat évben példaértékű műemléki felújítás és bővítés zajlott Magyarország egyik legikonikusabb szakrális épületegyüttesében.
Pannonhalma, Gyógynövénykert, Kertészeti Iroda
A Pannonhalmi Bencés Főapátság gyógynövénykertje nem egyszerű látványkert, hanem tudatosan szerkesztett rendszer, amely a középkori kolostorkertek hagyományát viszi tovább.
Elrendezésének egyik fontos előképe a Sankt Gallen-i kolostorterv, amely a szerzetesi élet ideális térszervezését írta le.
A kert parcellái tematikusan rendezettek, a növényeket gyógyászati és illóolaj-előállítási szempontok szerint csoportosítják. A szabályos kiosztás, az utak hálózata és a domboldalra felfutó struktúra jól átlátható rendszert ad. A hozzá tartozó építmények – köztük a voksolásnak helyet adó iroda – visszafogottak, a hangsúly egyértelműen a kert rendjén és működésén van. Ha az ember ilyen helyen szavaz, máris kevésbé ideges.
1000 éves történelem és természeti kincsek Pannonhalmán
Pannonhalma bővelkedik történelmi és természeti látnivalókban.
Eger és Komárom, egy épület kétszer
Ritka, hogy két különböző városban szinte azonos iskolaépület áll. Az egri EKKE Gyakorló Iskola és a komáromi Petőfi Sándor Általános Iskola egyazon terv alapján épült, mindkettő Wälder Gyula építész munkája, az 1920-as és 1930-as évek neobarokk építészetének kiváló példája.
Adventi kalendárium 3. nap: Wälder Gyula karácsonyfája
A kalendárium harmadik ablakában Wälder Gyula tradicionális, mégis egyedi stílusát ültettük át az ünnepi díszítés világába.
Egerben az épület a tudatosan kialakított városszövet része, amely Eszterházy Károly rendezett telekosztási elképzeléseinek köszönhetően ma is jól áttekinthető. Az iskola tömbszerű, kétemeletes kialakítását az ablakok egyenletes ritmusa határozza meg, amit a főhomlokzat hangsúlyos elemei oldanak. A kapuk díszítése kifejezetten gazdag: barokkos kagylóhéjak, voluták és virágos kővázák jelennek meg, a középső kapu fölött pedig erkély kapott helyet.
A homlokzaton Pallas Athéné alakja és a tudás jelképe, a bagoly is feltűnik, egyértelmű utalásként az épület funkciójára.
Komáromban ugyanez a terv valósult meg, egy konkrét városi igény nyomán. A trianoni békeszerződés következtében a város elvesztette polgári iskoláját, ezért a két világháború között új épületet kapott. Az épület szimmetrikus szerkesztése, díszes oromzatai és igényesen kidolgozott részletei jól mutatják, milyen reprezentatív szerepe volt akkoriban az oktatásnak. A két épület közötti szinte teljes azonosság különleges építészeti helyzetet teremt.
Salgótarján, József Attila Művelődési Ház
A salgótarjáni József Attila Művelődési Ház a város híres későmodern központjának egyik kulcsépülete. Nagy fesztávú terei és határozott tömegformálása a korszak középület-építészetének jellegzetességeit mutatják.
Az egyik legizgalmasabb eleme az emeleti szinten található nagyméretű mozaik, amely a korszak képzőművészeti és építészeti együttműködésének jó példája.
Az épület eredetileg is közösségi funkciókra készült, ennek megfelelően tágas, jól használható terekkel rendelkezik, amelyek vasárnap ideiglenesen a választásnak adnak helyet.
Nógrád betonszíve: Salgótarján – VIDEÓ
Salgótarján városközpontja a Kádár-kor egyik legizgalmasabb öröksége.
Sárospatak, A Művelődés Háza
A sárospataki Művelődés Háza és Könyvtára Makovecz Imre és a hazai organikus építészet kiemelkedő alkotása, amely ma már műemléki védelem alatt áll. Az épület nem egyetlen nagy tömegként jelenik meg, hanem tagolt, egymásra kapcsolódó elemek rendszeréből áll.
A belső térszervezés különösen izgalmas: eltérő belmagasságú terek, galériák és átlátások kapcsolják össze a különböző funkciókat.
A könyvtár és a közösségi terek együttese komplex használatot tesz lehetővé. A felújítások során az eredeti koncepciót megtartva korszerűsítették az épületet, így ma is jól értelmezhető a tervezői gondolkodás.
Legmenőbb, legutolsó, leg... – Az 5 „legMakoveczebb” épület a 90. évfordulóra
90 éve született Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legmeghatározóbb figurája.
Nekünk ezek a kedvenc épületeink, melyek április 12-én ideiglenesen szavazókörré alakulnak, ám számos más meglepetés is várhatja a választókat.
Vasárnap tehát érdemes egy pillanatra felnézni a szavazólapról, nézzük meg, milyen házba léptünk be
– mert néha maga az épület is mesél arról, hogyan gondolkodunk a közösségről.
