Teljes betelepülési tilalom. Elővételi jog a szomszédoknak. Betelepülők adója. A helyi közösségek példátlanul erős jogi eszközöket kapnának önazonosságuk védelmére. A hely.hu információi szerint a javaslat kormányzati támogatottsága is kérdéses.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátja a Helyi önazonosság védelméről szóló, „Lex gyüttment” törvénytervezetet. Az új szabályozás egyes települések (különösen a nagyvárosok agglomerációja és a Balaton vonzáskörzetének) népességváltozási problémáira válaszul született.
A jogszabály hely.hu által megismert előterjesztése nagyon erős eszközöket ad a helyi önkormányzatok és a már a településen élők (bizonyos értelemben őslakosok) kezébe, amivel meghatározhatják, ki vásárolhat vagy bérelhet ingatlant a településükön.
A helyi szuverenitás védelmében, a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat.
Ez az önvédelem elsősorban a települési közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, illetve a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja.
A védelem lényege, hogy a helyi közösség gátat szabhasson a nem kívánt lakosságnövekedésnek, illetve a nem kívánt társadalmi fejlődési irányoknak.
A betelepülők
A régi, zárt közösségek részéről az újonnan érkezettek megkülönböztetésének több tájegységünkön is megvannak a hagyományai. Hol bebíróknak, hol jöttmentnek, gyüttmentnek nevezték őket.
A történytervezet szerint betelepülő „az a természetes személy, aki a településen sem ingatlantulajdonnal, sem pedig lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.”
Ha a helyi önkormányzat a lakcímlétesítésre nem alkalmaz jogvédelmi eszközt, akkor az is betelepülőnek minősülhet, aki az előző 5 évben nem volt megszakítás nélkül a település lakosa. Ugyanakkor nem számítanak betelepülőnek az adott településen tanuló diákok vagy a szállóvendégek.
Elővásárlás, tilalmak és betelepülők helyi adója
A tervezett törvény nem határoz meg településméretet, a kisfalvaktól a nagyvárosokig bárki bevezetheti az azonosságvédelmi intézkedéseket, ha úgy dönt a képviselőtestület.
Az új szabályozás példátlanul erős eszközöket adna a helyi önkormányzatok kezébe:
- Kívánatos lakosságszám megállapítása
Az önkormányzat megállapíthat egy kívánatos lakosságszámot, ami nem lehet kevesebb, mint a település lélekszáma a döntés pillanatában. A törvény által lehetővé tett védelmi intézkedések alkalmazására azt követően nyílik mód, ha a lélekszám eléri ezt a határt. - Az ingatlanszerzés kizárása
Az önkormányzat kizárhatja a betelepülők ingatlanszerzését. Ebben az esetben csak a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkezők léphetnek fel vásárlóként, vagy akár bérlőként. - Elővásárlási jog
Az önkormányzat elővásárlási jogot írhat elő minden ingatlanszerzésre. Az elővásárlás jogosultsági sorrendje így alakul ebben az esetben:
1. más jogszabály erejénél fogva elővásárlásra jogosult,
2. az önkormányzat,
3. az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
4. az ingatlannal telekhatáros ingatlanon lakóhellyel rendelkező. - Az ingatlanszerzés feltételhez kötése
Kiköthető, hogy a betelepülők csak bizonyos feltétel(ek) teljesítése esetén szerezhetnek ingatlant. Előírható, hogy a betelepülő „a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen”. - A lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése
Az önkormányzat dönthet úgy, hogy a településen további lakcím nem, vagy csak önkormányzati hozzájárulással létesíthető. - Betelepülők adója
Az önkormányzat a betelepülést adófizetési kötelezettséghez kötheti, ennek szabályait a helyi adókról szóló törvény határozza meg.
Kétes politikai támogatás
A hely.hu információi szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet támogatottsága még a kormányzaton belül is kérdéses.
