Békés vármegyében járunk, közel a román határhoz, itt találjuk Mezőhegyest, a lótenyésztésről híres, Világörökség-várólistás ménesbirtokot. Folytatódik E-Örökség cikksorozatunk!
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu most sorozatot indít az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Aktuális cikkeinkben Békés vármegyét járjuk be!
Mezőhegyes története összefonódik a lótenyésztéssel:
II. József, a kalapos király 1784-ben rendelkezett a Császári és Királyi Ménesintézet létrehozásáról,
ezzel is hozzájárulva a török pusztítás után elnéptelenedett alföldi vidék újraélesztéséhez, valamint az osztrák örökösödési háború során megcsappant lóállomány stabil biztosításához. A lótenyésztés szenvedélye a környéken azóta is töretlen. A mezőhegyesi birtok azért is egyedülálló, mert
nemcsak magyar viszonylatban, hanem egész Európát tekintve is a legrégebbi állami birtoknak minősül.
A katonai célok érdekében a lóállomány folyamatos utánpótlására volt szükség, ez pedig folyamatos munkalehetőséget is teremtett. II. József Csekonics József vezérőrnagyot bízta meg a ménesbirtok irányításával. Első ütemben a legszükségesebb létesítmények épültek fel, két kaszárnya, istálló és lovarda, a következő években pedig számos újabb épülettel bővült a birtok, magtár, állatkórház a beteg állatok ápolására állatkórház, fedett lovarda, elemi iskola, amelyek közül sok ma is áll még, immár védettség alatt.
Válogatás a mezőhegyesi műemlékekből:
Ménesparancsnoki épület
1790-ben épült copf stílusban, Jung József tervezte, 1880-ban emeleti faverandával bővült.
Déli reprezentatív kaszárnya
Jung József tervezte copf stílusban, 1790-ben épült, jelenleg lakások vannak benne kialakítva.
Hotel Centrál, benne a tiszti kaszinó
Eklektikus–neoreneszánsz stílusú, műemlék épület a ménesbirtok 100 éves fennállásának évében, 1885-ben épült a település központjában. Külön jellegzetessége a fachwerkes szerkezetű oromfal és az óratorony. Belső terében díszterem áll, helyenként megmaradt a kazettás famennyezet, valamint a falak alsó részén a faburkolat.
Városháza
A mezőhegyesi városháza a Hotel Centrál épületével szemben található. Eredetileg a Mezőhegyesi Állami Ménes nőtlen gazdatiszteknek adott otthont, innen ered korábbi neve: „nőtlen tiszti lak”.
1787-től a takarmánynövény-termesztés beindulásával fokozatosan kettévált a mezőhegyesi birtok gazdasági tevékenysége: egyrészt mezőgazdasági termelési munka folyt, emellett a fő tevékenység a ménes, vagyis a lótenyésztés maradt. Az elkövetkező közel 80 évben
a kiválóan fejlesztett ménesbirtok hamarosan európai hírnévre tett szert,
ismert mezőhegyesi tenyésztett lófajta volt a nóniusz.
„Mezőhegyes nagyurai, carossierek, még pedig szépek, melyek impozáns test mellett mozgékonyak és különösen mély talajban nem hagyják cserben az utast, de városban is bármely uralkodó díszfogatját képezhetik, gidrán sárgák, hazánk állattenyésztésének egyik gyöngye... mely nehezebb lovas alá paripákat és a gazda számára erős mozgékony, munkás lovakat szolgáltasson és a mezőhegyesi félvér átalán pejek; ennél sikerült az, mit kevés tenyésztő ért el: létesíteni maradandó félvér törzseket, melyek az ehez kötött kívánalmakat betöltik, az angol eredeti félvérekkel a versenyt kiállják, s vérszilárdságot nyerve, mint jelleget adók az ország lótenyésztésében hasznosan hatni képesítettek”. (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876, 48.szám)
Az 1860-as évektől további fejlesztésként gulya- és mangalicatenyésztés is beindul, szántóföldek, legelők és telepített erdősorok szabdalják a tájat. A kiegyezés eredményeképpen 1868-tól a birtok magyar tulajdonba került. Ebben az időben négy Államménes volt az országban: „1. arabs telivér és félvérek Bábolnán; 2. angol telivér, félvér és norfolk számára Kisbéren, mely ménes a mult nyáron a „Kisbér" nevü mén által világhírre tett szert; 3. a kisebb hegyi lovak javítása és a régi erdélyi jelleg fölelevenitésére Fogarason tenyésztetnek a Conversano és Majestoso törzsek, ez tehát a harmadik vagyis hegyi ménes, végre 4. Mezőhegyes” – olvasható a Vasárnapi Ujság 1876-os 48.számában.
Kozma Ferenc és Gluzek Gyula irányításával a mezőhegyesi birtok fénykorát élte,
európai viszonylatban nézve is az egyik legkorszerűbb állami gazdálkodást sikerült megszervezni. Lóversenyeket tartottak, altiszti képzés is indult, a nyugati oldalon angolkert és kaszinó, ezen kívül posta, kórház, gyógyszertár, de még szeszgyár is működött a gazdaságban:
A dinamikus fejlődésnek a II. világháború vetett véget. A birtok értékeit, felszereléseit elszállították, vissza nem kerültek. A '90-es évek elejéig nem túl sikeres mezőgazdasági kombinátként tartották életben, továbbra is növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, de 1992-re elkerülhetetlenné vált a csőd.
Mezőhegyes ménesbirtoka, immár Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven ma már újra feléledőben van, a komplexum a Világörökség várományosa lett.
Forrás, mai fotók: E-örökség; Nemzeti Ménesbirtok
