Hogyan ad gyakorlati versenyelőnyt az MI a BIM-ben, az ütemezésben, a robotikában és az üzemeltetésben? Helyszíni beszámoló az AI Summit Budapest 2025-ről.
Szeptember 8–9-én a Városligetben zajló AI Summit Budapest három helyszínen – a Magyar Zene Házában, a Néprajzi Múzeumban és az RTL Liget Centerben – mutatta meg, mit tud a mesterséges intelligencia a tervezéstől az üzemeltetésig az épített környezetben.
A kétnapos programot egy, az Inda Playen közzétett AI-generált nyitóvideó indította, amely megalapozta az esemény innovatív hangulatát. A szervezők összegzése szerint több mint 3500 résztvevő hallgatott meg több száz hazai és nemzetközi előadót; 50 kerekasztal-, 15 pódiumbeszélgetés, közel 20 workshop és bemutató, illetve több mint 125 előadás, 10 stand és 3 digitális kiállítás töltötte meg a két napot.
A témák a lehető legszínesebbek voltak – AI és jog, egészségügy, média, vállalkozás, épített környezet, Ipar 5.0 –, mindebből kitűnt, hogy szinte nincs olyan terület, ahol a mesterséges intelligenciának ne lenne keresnivalója.
A mesterséges intelligencia ma már nem ígéret, hanem valóság. A konferencia világosan jelezte, hogy az ágazatunkban a digitalizáció stratégiai kényszer.
„aki nem lép, lemarad – a következő lépés pedig az AI.”
Mit jelent ez az építőiparnak?
Az építőipar számára az AI Summit üzenete egyértelmű: az AI már a kivitelezés terepén is döntő tényező.
A hazai AI-stratégia három pillére – a történeti adatvagyon hasznosítása, a robotikai fejlesztések és a szuperszámítógépes háttér – kézzelfogható eszközt ad a BIM-alapú tervezéshez, a digitális ütemezéshez és a jogi döntéstámogatáshoz, ami KKV-szinten is azonnali előnyt hozhat.
Úgynevezett „terepi oldalról” mindezt a HUN-REN SZTAKI élő demonstrációi tették tapinthatóvá: Az autonóm ipari megoldások, a „Spot” robotkutya és az automatizált vizsgálati eljárások azt mutatják, hogy a robotika ma már képes közvetlenül javítani a minőségellenőrzést, a munkaterület-monitorozást és a munkavédelmet.
Niche-területek: a magyar építőipar igazi terepe
A magyar építőipar valódi terepe a specializált niche-ekben van: ahogy az MKIK alelnöke, Balog Ádám is hangsúlyozta: nem a globális platformok másolása hoz tartós előnyt, hanem a saját, pontosan körülírt területek fejlesztése. Ebben az AI kézzelfogható partner: az ügyfélszolgálati automatizálás, a minőségellenőrzési algoritmusok és az épületfenntartási robotika bevezetése rövid idő alatt mérhető hatékonyságnövekedést hoz.
Ezt a szemléletet erősítette a HUN-REN SZTAKI jelenléte is: kutatóik autonóm robotikai megoldásokat – köztük a „robotkutyát” – és ipari automatizálási alkalmazásokat mutattak be, amelyek a minőség-ellenőrzéstől a munkaterület-monitoringig, egészen a baleset-megelőzésig gyorsabbá és biztonságosabbá teszik a kivitelezést.
Nagy nevek, konkrét tanulságok
Az eseményen számos neves szakember szólalt fel, akik nagyon is konkrét tapasztalatokat osztottak meg.
Dr. Frederik G. Pferdt, a Google korábbi innovációs nagykövete, a The last human invention: AGI? előadásában a kreatív, kísérletező szervezeti kultúra fontosságát hangsúlyozta.
Bryony Cole, a Sextech vezető szakértője, a kapcsolataink és az ügyfélélmény jövőjéről beszélt. Rámutatott, hogy a kivitelező–megrendelő kommunikációban AI-ügynökök és konverzációs felületek adatokkal mérhetően nagyobb gördülékenységet hoznak.
Dr. Tilesch György, a PHI Institute alapító elnöke, az AI-stratégia, az etika és az irányítás metszetét vizsgálta. Az építőiparban mindez az adat-szuverenitás, a felelősségi mátrix és az auditnyom kérdéseiben válik kézzelfoghatóvá.
A hazai előadók között Tari Annamária és Dr. Peták István is szerepelt. Ők az emberközpontúság és a felelős beépítés fontosságát hangsúlyozták.
Kiberbiztonság témában Keleti Arthur, a mesterséges intelligencia jövőjének és a kiberbiztonságra gyakorolt hatásának kutatója az adataink védelméről és a kockázatos mintázatokról beszélt; rámutatva, hogy a vállalati AI-bevezetése biztonságtervezés nélkül félkarú óriás.
Etika, adatvédelem és a jövőállóság
Az AI Summit egyértelművé tette, hogy a technológiai előrelépés csak szilárd etikai és jogi keretek között lehet stabil: ezek nélkül nincs felelős MI-használat.
A nyitó napon – a Visionary Stage kiemelt programpontjaként – több előadó is hangsúlyozta: a projektekben kezelt érzékeny információk, például tervek, szerződések, személyes adatok védelme nem mellékes kérdés, hanem a sikeres digitalizáció előfeltétele.
A konferencia világossá tette, hogy az AI-kormányzás valójában innovációs engedély: ha tiszták a szerepek és felelősségek – ki dönt, ki ellenőriz, ki a felelől –, ha van auditnyom és hozzáférés-szabályozás, akkor a bevezetés gyorsabb és kockázatmentesebb.
Miért most?
A hazai kutatói-ipari szereplők mozgása alapján látszik: a következő ciklusban még közelebb kerül egymáshoz a K+F és a piaci alkalmazás. Az AI Summit színpadjain és a kapcsolódó intézményi bejelentések alapján nem kérdés többé, hogy a robotika, a nagy teljesítményű számítástechnika és a vállalati adatkultúra már együtt kezelendő stratégiai téma.
Az MI nem elvesz, hanem hozzárak
Mit hoztunk haza az eseményről? Azt, hogy aki ma adatban erős, az MI-vel még erősebb lesz. A következő tendereket nem a látványos prezentációk döntik el, hanem a pontos előrejelzések, a kevesebb utómunka és a gyors, megalapozott döntések. Az MI nem fenyegetés, hanem finom szerszám: ha most kicsiben elindulunk – rendet vágunk az adatokban, lefuttatunk egy fókuszált pilotot, és világossá tesszük a felelősségi rendet –, holnap már mérhetően jobb lesz a költség- és ütemfegyelem. A következő évek sorsfordítóak: akik évtizedes rutinnal is hajlandók újratanulni és skálázni, azok nemcsak tartják a tempót, hanem megsokszorozzák a versenyképességüket;
„valójában nem az MI-től érdemes tartani, hanem attól, ha nem használjuk ki időben a benne rejlő lehetőségeket.”
