Az európai országok legszebb épületeit választották ki, majd ezeket rangsorolták.
Budapest egyik legfontosabb jelképe, a Duna-parti Országház került az élére annak a rangsornak, amelyben Európa országainak legszebb építészeti alkotásait állították sorrendbe. Az első helyezett magyar Parlament mögött a bécsi Belvedere-palota és a Genfi-tó partján álló Chillon vára végzett.
A tízes lista történelmi palotákat, várakat és kolostorokat éppúgy tartalmaz, mint 21. századi koncerttermet és felhőkarcolót.
Kik és hogyan választották ki a győztest?
A rangsort a brit loveEXPLORING utazási és történelmi témájú portál állította össze szakértők döntése alapján, akik minden európai országból kiválasztották a legszebb épületet, majd ezeket rangsorolták.
A felújítás is hozzájárulhatott az Országház sikeréhez
A Steindl Imre tervei alapján 1885 és 1902 között felépült Országház egyszerre középület, nemzeti jelkép és Budapest városképének meghatározó eleme. Alaprajzában barokk szerkesztési elvek érvényesülnek, homlokzatán elsősorban a gótika, belső díszítésében pedig a reneszánsz formavilága jelenik meg.
A 268 méter hosszú épület tömege a 96 méter magas kupolában éri el csúcspontját. Hatását jelentősen erősíti elhelyezkedése: a Dunára néző, csaknem teljesen szimmetrikus homlokzat a folyó túlpartjáról és a budai hegyekből is Budapest látképének egyik főszereplője.
A nemzetközi elismerés aligha választható el attól, hogy az Országház és környezete az elmúlt évtizedekben látványosan megújult. A homlokzat kőanyagának cseréje és restaurálása több évtizeden át tartott, az utolsó nagy külső szakaszokat pedig 2013 végére fejezték be. Az épület homlokzati szobrai és részletgazdag kőfaragványai ismét teljes szépségükben jelenhettek meg.
Ezt követte a Kossuth Lajos tér teljes rekonstrukciója. A 2014 tavaszára elkészült térből eltűnt az addig meghatározó gépjárműforgalom, az aszfaltburkolat és a rendezetlen infrastruktúra. Egységes díszburkolat, új parkstruktúra, nagyobb zöldfelület és gyalogosbarát közösségi tér alakult ki. A tervezési program egyik kimondott célja az Országház építészeti jelentőségét kiemelő reprezentatív városi tér létrehozása volt.
Európa tíz legszebb építészeti alkotása a rangsor szerint
1. Országház – Budapest, Magyarország
Épült: 1885–1902
Tervező: Steindl Imre
A magyar Országgyűlés állandó épületére kiírt tervpályázatot 1883-ban Steindl Imre Alkotmány I. jeligéjű munkája nyerte meg. Az építkezés 1885-ben indult, a Parlament pedig 1902-re készült el, bár az Országgyűlés már az 1896-os millenniumi ünnepségek idején használatba vette egyes reprezentatív tereit.
Az épület mérete, részletgazdagsága és folyóparti elhelyezkedése külön-külön is kivételes, együtt azonban Európa egyik legerősebb városképi kompozícióját hozzák létre. A Duna felőli homlokzat tornyainak, fiatornyainak, szobrainak és mérműves ablakainak tömege fölött emelkedő kupola távolról is könnyen felismerhető nemzeti és városi jelkép.
A közelmúltbeli homlokzati helyreállítás és a Kossuth tér rendezése nem változtatta meg Steindl épületét, hanem ismét olyan környezetet teremtett körülötte, amelyben annak eredeti építészeti ereje teljesebben érvényesülhet.
2. Belvedere-palota – Bécs, Ausztria
Épült: 1712–1723
Tervező: Johann Lukas von Hildebrandt
A bécsi Belvederét Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciájaként emelték. Az Alsó-Belvedere építése 1712-ben kezdődött, a felső palota pedig 1723-ra készült el. A két épületet és a közöttük húzódó franciakertet Johann Lukas von Hildebrandt, a közép-európai barokk egyik legfontosabb mestere tervezte.
A Belvedere különlegessége nem csupán a két palota gazdag homlokzati és belső kialakításában, hanem az építészet, a kertművészet és a Bécsre nyíló panoráma egységében rejlik. Mária Terézia később az udvari gyűjtemények kiállítóhelyévé alakíttatta a Felső-Belvederét, amely így a világ egyik korai nyilvános múzeuma lett.
3. Chillon vára – Veytaux, Svájc
Kialakulása: elsősorban a 11–13. században
A Genfi-tó sziklás szigetére épült Chillon vára nem egyetlen építész terve alapján és nem egyetlen építési periódusban készült. A helyszínen már a középkor korai szakaszában is állhattak erődítmények, a vár első írásos említése 1150-ből származik. Mai alakjának meghatározó részei a Savoyai-ház uralma idején, főként a 12. és 13. században jöttek létre.
A vár épületei három belső udvar köré szerveződnek, miközben falai és tornyai szinte közvetlenül a tó vizéből emelkednek ki. Festői megjelenését a Genfi-tó, a környező hegyek és az egymásra rétegződő középkori épülettömegek együttese adja.
A mai látványban a 19. század végétől megindult műemléki helyreállításnak is fontos szerepe van. A több évtizedes restaurálást többek között Ernest Burnat, Albert Naef és Otto Schmid irányította.
4. Kylemore-apátság – Connemara, Írország
Épült: 1867–1871
Tervező: James Franklin Fuller építész és Ussher Roberts mérnök
A ma apátságként ismert épület eredetileg Kylemore Castle néven, Mitchell Henry orvos, üzletember és politikus családi rezidenciájaként épült. Alapkövét 1867-ben helyezték el, a viktoriánus kastély pedig az 1870-es évek elejére készült el. James Franklin Fuller építész és Ussher Roberts mérnök a korszak legmodernebb műszaki megoldásait is alkalmazta az épületben.
A hegyoldal és a Pollacappul-tó közé illesztett neogótikus épület romantikus hatását tudatosan komponálták meg. A kastélyt részben a sziklafalba mélyítve helyezték el, hogy homlokzata pontosan a tó felé forduljon és visszatükröződjön a víz felszínén.
Az épületet 1920-ban belga bencés apácák vásárolták meg, és ettől kezdve vált apátsággá.
5. Trevi-kút – Róma, Olaszország
Épült: 1732–1762
Tervező: Nicola Salvi; befejezte Giuseppe Pannini
A római Trevi-kút valójában nem önálló épület, hanem egy palotahomlokzattal egyesített monumentális barokk szökőkút. A tervezésére kiírt pályázat után Nicola Salvi kapta meg a megbízást, és 1732-ben kezdődött meg a kivitelezés. Salvi 1751-es halála után Giuseppe Pannini vezette tovább a munkát, amely 1762-ben fejeződött be.
A kompozíció középpontjában Ókeanosz alakja áll, körülötte sziklák, tengeri lovak és allegorikus szobrok alkotnak szinte színházi díszletet. A víz, a szobrászat és a Palazzo Poli homlokzata egyetlen összefüggő barokk térré olvad össze.
6. Würzburgi rezidencia – Würzburg, Németország
Épült: 1720–1744; a belső kialakítás 1780 körül fejeződött be
Főépítész: Balthasar Neumann
A würzburgi hercegérsekek rezidenciáját 1720-ban kezdték építeni Balthasar Neumann tervei alapján. Az épület szerkezetkész állapotát 1744-re érte el, de a belső terek művészi kialakítása még évtizedekig folytatódott, és csak 1780 körül fejeződött be.
Neumann mellett Johann Lukas von Hildebrandt, Maximilian von Welsch és más építészek is részt vettek a részletek kidolgozásában. A palota legismertebb tere a hatalmas boltozattal lefedett díszlépcsőház, amely fölött Giovanni Battista Tiepolo monumentális mennyezetfreskója húzódik.
A rezidencia nem egyetlen stílus vagy nemzeti hagyomány eredménye: az osztrák, dél-német, francia és itáliai barokk elemei különleges egységben találkoznak benne.
7. Avaz Twist Tower – Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
Épült: 2006–2008
Tervező: Faruk Kapidžić, ADS Studio
A lista egyik legfiatalabb szereplője a szarajevói Avaz Twist Tower, amelyet 2006 és 2008 között építettek. A Faruk Kapidžić által tervezett, csavarodó tömegű torony a Dnevni avaz médiavállalat székházaként készült.
A mintegy 172 méter magas, üveg- és acélhomlokzatú épület látványosan eltér a rangsor történelmi palotáitól, kolostoraitól és váraitól. Csavarodó formája azt az érzetet kelti, mintha a torony felfelé haladva folyamatos mozgásban lenne.
Az épület a háború utáni Szarajevó modernizációjának és gazdasági újjáépítésének egyik legismertebb városképi jelképe lett.
8. Mont-Saint-Michel apátsága – Normandia, Franciaország
Kialakulása: a 10. századtól a 16. századig
Tervező: több korszak és több, részben ismeretlen mester munkája
A Mont-Saint-Michel nem egyetlen épület, hanem egy sziklás árapályszigetre telepített, évszázadok alatt kialakult erődített kolostor és település. Az első bencés közösség a 10. században telepedett meg a szigeten, a román stílusú apátsági templom építése pedig a 11. században kezdődött.
A templom korai építési programjához gyakran kapcsolják a lombardiai származású Guillaume de Volpiano, más néven William of Volpiano nevét, az együttes azonban olyan hosszú időn keresztül épült és alakult át, hogy egyetlen tervezőhöz nem köthető. A román kori részek mellé a 13. században emelték a La Merveille, vagyis „A Csoda” néven ismert gótikus kolostori épületegyüttest, a szentélyt pedig a 15–16. században lángoló gótikus stílusban építették újjá.
A tengerből kiemelkedő szikla, az egymás fölé tornyosuló épületek és a csúcson álló apátság Európa egyik legdrámaibb építészeti látványát alkotják. Az 1897-ben elkészült neogótikus toronysisak és az aranyozott Szent Mihály-szobor tovább erősítette a sziget függőleges hangsúlyát.
9. Harpa koncert- és konferenciaközpont – Reykjavík, Izland
Épült: 2005–2011
Tervezők: Henning Larsen Architects, Batteríið Architects; a homlokzatot Ólafur Elíasson közreműködésével tervezték
A reykjavíki Harpa építése 2005-ben kezdődött, és a 2008-as izlandi pénzügyi összeomlás miatt majdnem félbemaradt. Végül állami szerepvállalással fejezték be, és 2011-ben nyitották meg.
Az épületet a dán Henning Larsen Architects és az izlandi Batteríið Architects tervezte. Legismertebb eleme a dán–izlandi képzőművész, Ólafur Elíasson közreműködésével kialakított üveghomlokzat, amely az izlandi bazaltoszlopok geometrikus formavilágát idézi.
A több mint ezer, üvegből és acélból álló geometrikus elem a napszaktól, az időjárástól és a mesterséges megvilágítástól függően folyamatosan változó képet mutat. A Harpa 2013-ban elnyerte az Európai Unió kortárs építészeti díját, a Mies van der Rohe-díjat.
10. Királyi Palota – Amszterdam, Hollandia
Épült: 1648–1665
Tervezők: Jacob van Campen és Daniël Stalpaert
Az amszterdami Királyi Palotát eredetileg nem uralkodói rezidenciának, hanem városházának építették. Az építkezés 1648-ban kezdődött Jacob van Campen tervei alapján, a munkálatok későbbi irányítását pedig Daniël Stalpaert városi építész vette át. Az épület 1665-re készült el teljes egészében.
A holland klasszicizmus egyik főműve Amszterdam 17. századi gazdasági és kereskedelmi hatalmát fejezte ki. Monumentális, ugyanakkor szigorúan szerkesztett homlokzata, központi tengelye és gazdag szobrászati programja a rendezett és jól kormányzott város eszményét jelenítette meg.
Az egykori városházát 1808-ban, Louis Bonaparte uralkodása idején alakították királyi palotává. Napjainkban a holland uralkodó hivatalos fogadásainak és állami eseményeinek egyik helyszíne.
Lehet-e egyetlen legszebb épületet választani?
Európa több ezer éves építészeti örökségében aligha lehet vitathatatlanul kijelölni egyetlen legszebb alkotást. Más szempontok alapján a római Pantheon, a firenzei dóm, a párizsi Sainte-Chapelle, a granadai Alhambra vagy Antoni Gaudí valamelyik barcelonai épülete is esélyes lehetne az első helyre.
Az eredmény mégis rámutat valamire. A budapesti Országház nemcsak Magyarország számára fontos nemzeti jelkép, hanem nemzetközi összehasonlításban is Európa egyik legismertebb és legnagyobb hatású építészeti alkotása. Az elmúlt évek helyreállításai pedig megmutatták, hogy egy kiemelkedő műemlék megítélését nemcsak maga az épület, hanem annak állapota, közvetlen környezete és a városi térben való megjelenése is alapvetően befolyásolja.