Ha azt gondoltuk, hogy a piramisokkal, a Macchu Picchuval vagy a Stonehenge titkával végére is értünk az építészeti rejtélyeknek, akkor tévedtünk.
A világ rejtélyes történelmi csodáitól egészen a szokatlan modern szerkezetekig számos furcsa építészeti alkotás létezik, amelyek rengeteg kérdést vetnek fel. Miért vannak ott? Ki építette őket? Milyen titkokat rejtenek a falak? Cikkünkben 10 olyan építményt mutatunk be, amelyeket szemlélve egészen biztosan több lesz a kérdésünk, mint a válaszunk.
Château de Montségur, Ariège, Franciaország
A Pireneusok szívében, egy kiugró szikla ormán, 1207 méter magasan áll a Château de Montségur. A szokatlan kastélynak bonyolult és sokak szerint igen misztikus története van.
A 13. század elején egy vallásos csoport telepedett le a környéken, és a kastély hamarosan a katar egyház székhelyévé vált. 1243-ban a pápa és a francia király úgy döntött, hogy fel kell számolni a vallási gyülekezetet, ezért közel egy évig tartó ostrom után több mint 200 katart végeztek ki, mert nem voltak hajlandók megtagadni hitüket.
A 15 napos fegyverszünet alatt néhányan elmenekültek a kastélyból, és állítólag magukkal vitték a katar kincseként emlegetett tárgyakat is. Otto Rahn német régész pedig úgy vélte, hogy a kastélyban őrizték a Szent Grált, a csodás gyógyító erejű kelyhet. Később ásatásokat végeztek a várban, de soha nem találtak kincset.
Érdekesség, hogy a kastélyban nyári napfordulókor ritka jelenség figyelhető meg: a nap sugarai áthaladnak a várfal két boltívén, és úgy tűnik, mintha kettészakítanák a kastélyt. A napot sok ősi építész használta tájékozódási pontként, ma pedig csodálatos látványt nyújt mindazoknak, akik összegyűlnek, hogy megcsodálják.
Skara Brae, Orkney, Egyesült Királyság
1850 telén heves vihar csapott le Skócia északkeleti partjára, amelynek köszönhetően feltárult egy eddig századokon át rejtve maradt hely. Az Orkney-szigetek főszigetén élő falusiak arra ébredtek, hogy a homokrétegek elsodródtak és több kis ház körvonalai kerültek elő a felszín alól.
Csak az 1920-as évek végén kezdődtek el a komolyabb régészeti munkálatok a helyszínen, amelyet ma Skara Brae néven ismerünk. Végül nyolc neolitikus lakóépületet tártak fel, amelyek Kr. e. 3180 körül épültek. Minden ház kőlapokból épült. A házakat fedett folyosók kötötték össze. Az egyszobás házakban „beépített” kő szekrények és ágyak, valamint egy központi tűzhely volt.
Az épületekben ékszereket, kerámiákat és szerszámokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy Skara Brae lakói földművesek, vadászok és halászok lehettek. De vajon miért hagyhatták el a települést 600 év után, látszólag sietve?
Kr. e. 2500 körül az éghajlat hidegebbé és nedvesebbé vált, így a kis part menti falu egy kevésbé vonzó lakóhely lett. A közeledő homok dűnék miatt fokozatosan megsüllyedtek a házak, amíg azok lakhatatlanná váltak. Ma ezek a hihetetlen lakóépületek az UNESCO világörökség részét képezik mint Európa legjobban megőrzött neolitikus faluja.
Sziklába vájt épületek, Petra, Jordánia
A világ hét új csodájának egyike, az ősi város Petra Kr. e. 400 és Kr. u. 106 között a nabateusok királyságának fővárosa volt. A jordániai vörös homokkő sziklákba vájt rendkívüli épületek a nyugati világ számára „elvesztek”, egészen az 1800-as évek elejéig.
A kőépítmények mögött nagy számban sírkamrák rejtőztek, ezért a korai felfedezők kezdetben arra következtettek, hogy Petra egy rejtélyes „sírváros”. A modern leletek azonban egy virágzó kereskedelmi központra utalnak, amelyben bonyolult teraszos kertek, medencék, fürdők és villák voltak. A 600 férőhelyes színházzal rendelkező hatalmas, önálló templomkomplexum pedig csak egy a felfedezések közül.
Becslések szerint a város fénykorában körülbelül 30 000 ember élt itt, akik a forró nyári hónapokat úgy vészelték át, hogy a téli esővizet több száz hatalmas sziklatartályba gyűjtötték, amelyeket a beduinok ma is használnak.
Az ősi város elhagyásának oka már egy ideje viszont nem rejtély. Az új útvonalak eltérítették a kereskedelmet a térségből, de a végső csapást 363-ban egy hatalmas földrengés mérte a helyre, amely Petra felét elpusztította. A tudósok szerint viszont Petra soha nem lett teljesen elhagyatott, és a völgyet az évszázadok során folyamatosan lakták és művelték. Érdekes módon a városnak csak 15 százalékát tárták fel. A nagy része még mindig a felszín alatt fekszik, várva, hogy felfedezzék.
Bruder Klaus Field Chapel, Észak-Rajna-Vesztfália, Németország
A hullámzó, idilli mezők között emelkedő furcsa betonépítmény fémből készült háromszög alakú ajtajával kissé földön kívülinek tűnik. A nevezetesség Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Mechernich nevű német városában található, és a látogatók „földön kívüli monolitnak” nevezik, mivel olyan, mintha legalábbis az idegenek dobták volna a mezőre.
Építése, vagyis maga a struktúra egyébként hasonlóan szokatlan. Az épületet 112 fa törzséből alakították ki, amelyeket egymáshoz támasztottak. A szerkezetet ezután 24 réteg betonba burkolták, majd a fa vázszerkezetet meggyújtották, így a belső tér elszenesedett.
Így alakultak ki a ma is látható feketére égett, hamuval borított falak, amelyeken a lángok nyomait is felfedezhetjük. A monolit 2005 és 2007 között készült. A svájci építész, Peter Zumthor tervezte egy helyi gazdákból álló csoport megbízásából, akik szentélyt akartak emelni Svájc védőszentjének, Nicholas of Flüenek, más néven Bruder Klausnak.
A kápolna tetején csepp alakú nyílás található, amely az eget és az elemeket engedi be a belső térbe, a padló pedig lehűtött, olvadt ólomréteggel van bevonva.
Waqra Pukará, Cusco, Peru
A sziklás ormokat idéző alakjával a felhők fölé nyúló Waqra Pukará, amelynek jelentése „szarvas erőd”, Peru egyik legrejtélyesebb helyszíne. Bár gyakran háttérbe szorul a mintegy 130 km-re fekvő Machu Picchu mellett, az ősi helyszín az ország egyik rejtett történelmi kincse.
Hatalmas mérete ellenére igen keveset tudunk róla. A teraszos szikla egyértelmű párhuzamokat mutat az inkák birodalmával, azonban Oscar Montúfar régész a BBC-nek elmondta, hogy régészeti leletek bizonyítják, hogy a hely korábbi kultúrákhoz is kapcsolódik, többek között a Pukará civilizációhoz, amely Kr. e. 1400 és 550 között virágzott. Ezen kívül a Tiawanaku, Wari, Canchis és inka civilizációk nyomai is egyértelműek. De mire használták a helyszínt?
Montúfar szerint a ma látható építmények maradványai az inkák idejéből származnak. De annak ellenére, hogy a helyet szarvas erődként ismerik, ő úgy véli, hogy nem katonai erődítmény vagy lakóhely volt. „Amikor az inkák Waqra Pukarába érkeztek, szent helynek nyilvánították, de az inkák előtti kultúrák is szertartásokra és zarándoklatokra használták” – mondta Montúfar a BBC-nek.
A hely spirituális jelentőségének egyik fontos jelzője az ajtókeretek részletes kidolgozása volt. Mindegyik háromszoros – három egymásba illeszkedő, bemélyedő – ajtókerettel volt ellátva. Ez az építészeti elem csak a kultúra legszentebb épületeinél volt használatos. Még Machu Picchuban sem található ilyen alaposan megmunkált részlet.
Derinkuyu, Kappadókia, Törökország
A történelmi Kappadókia régió Törökországban ősi csodákkal teli, és több lenyűgöző földalatti városnak is otthont ad, amelyek közül a legnagyobb a többszintes Derinkuyu.
A föld alatt több mint 61 méter mélyen elhelyezkedő várost, amely állítólag a földszinti házak udvarain található és rejtett ajtókon keresztül érhető el, egykor körülbelül 20 ezren lakták. Számos kényelmi szolgáltatással rendelkezett, többek között állatoknak szánt istállók, templomok és egy föld alatti iskola is volt itt.
De hogyan jött létre ez az ősi föld alatti település? A válasz egészen meglepő. A települést 1963-ban fedezték fel, amikor egy férfi házának felújítása során ledöntött egy falat a pincéjében, és egy rejtélyes alagúthálózatra bukkant. Végül kiderült, hogy ez az ősi Derinkuyu város, egy 18 emelet mélységű földalatti labirintus. A régészek szerint a barlangokat a Kr. e. 8. vagy 7. században hozták létre, és kézzel vájták a puha vulkáni kőzetbe.
Derinkuyu ma már látogatható, bár a városnak csak körülbelül 10 százaléka érhető el a turisták számára. Hihetetlen, hogy ez a titkos város valaki pincéjének falai mögött rejtőzött évszázadokon át.
Georgia Guidestones, Georgia, USA
Míg egyes vallási eredetű táblák és építmények az ókorból származnak, a Georgia Guidestones 1980-ban épült, de nem kevésbé rejtélyes. Az amerikai Stonehengeként is emlegetett helyszín hatalmas gránittáblákból áll, amelyek 4,9 méter magasak és 108 tonnát nyomnak. Az angol, spanyol, szuahéli, hindi, héber, arab, kínai és orosz nyelven – minden kőre egy-egy nyelven – felvésett szöveg egy 10 lépésből álló „Armageddon-útmutató”.
A misztikus emlékművet valaki Robert C Christian álnéven egy névtelen „hűséges amerikaiakból álló kis csoport” nevében rendelte meg.
Az összeesküvés-elméletek hívei már régóta hangoztatják a műemlék iránti bizalmatlanságukat, és 2022. július 6-án ismeretlen tettesek fel is robbantották azt. Annak ellenére, hogy egy térfigyelő kamera rögzítette a robbanást és egy ezüstszínű sedan távozását a helyszínről, a tettesek és indítékaik továbbra is rejtélyek.
A kár felmérése után a Georgia Bureau of Investigation (GBI) „biztonsági okokból” úgy döntött, hogy a köveket lebontja. Amerika Stonehenge ugyan végül megsemmisült, de az emlékmű megjelenésének és megsemmisítésének oka titok maradt, amelyre talán soha nem kapunk választ.
Katskhi-oszlop, Imereti, Grúzia
A Katskhi-oszlopnál nem nagyon létezhet extrémebb magaslati otthon. A 39,6 méter magas kőoszlopról lenyűgöző kilátás nyílik a Grúzia nyugati részén fekvő Imereti régióra. Az oszlop tetején egy ősi templom, egy sírkamra és egy kunyhó található. Az 1990-es évek eleje óta egyetlen lakója volt, Maxime Qavtaradze atya.
Az oszlop lábánál egy kolostor áll, ahol papok és bajba jutott emberek keresnek menedéket. Hetente néhányszor Maxime atya leereszkedett a létrán, hogy tanácsot adjon az oszlop lábánál álló embereknek, de a szerzetesek csigasorral is felküldtek neki ellátmányt, és minden nap felmásztak a templomba imádkozni, illetve istentiszteletet tartani.
Maxime atya aztán 2015-ben végleg lejött az oszlopról, majd a lenti Katskhi kolostor vezetője lett.
Normanton-templom, Rutland, Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság keleti részén, az East Midlands régióban található ez a királyi, ma már nem használt kápolna, amely Európa egyik legnagyobb mesterséges tavának partján áll, bár veszélyes elhelyezkedése miatt kétszer is meg kell nézni.
Magas dagálykor olyan, mintha a templom lebegne, amikor pedig a vízszint csökken, az alsó fele látszólag a sziklákba süllyed.
A valóságban a templom egy látványos optikai csalódás, amelyet Thomas Cundy Jr. álmodott meg a 19. század elején. Cundy a londoni Westminsterben található St John's Smith Square templomot vette alapul, de hogy honnan szerezte az ötletet a tükörképhez, nem tudni – lehet, hogy nem is szándékos volt.
Apró rejtett házak, Amszterdam, Hollandia
Amszterdam utcáin sétálva könnyen eljuthatunk a csatornákkal átszelt Jordaan negyedbe. Ha megszámoljuk a Westerstraat északi oldalán található házszámokat, feltűnhet, hogy hét cím hiányzik. Kis kutatással a hét hiányzó házat két épület között egy sarokban egymásra építve találhatjuk meg.
Az installáció azonban nem csak egy öncélú művészeti alkotás. Régen egy alacsony ajtón keresztül lehetett bejutni egy udvarra, amely a hét hiányzó házhoz vezetett, de azok eltűnése után miniatűr modellekkel helyettesítették őket egyfajta turista látványosságként. Az akció egy helyi reklámügynökség ötlete, amelynek a székhelye pont az épületben található.