Világszínvonalúnak ítélte a nemzetközi zsűri az idén átadott erőd rekonstrukcióját.
Újabb fontos nemzetközi elismerést kapott Budapest egyik legösszetettebb és legnagyobb figyelemmel kísért műemléki beruházása.
A világ egyik legjelentősebb építészeti seregszemléje, a World Architecture Festival 2026-os döntősei közé került a budapesti Citadella megújítása
A World Architecture Festival-shortlistre 416 épület, tájépítészeti alkotás, belsőépítészeti munka és jövőbeli terv került fel. Köztük van a 2026 tavaszán megnyitott Citadella is, amely az art1st design studio Kft. neve alatt, a Completed Buildings – Creative Re-use, vagyis az elkészült épületek kreatív újrahasznosítását értékelő kategóriában indul.
Nem egyszerűen egy újabb építészeti díj
A World Architecture Festival, közismert rövidítésével a WAF különlegességét nemcsak a nemzetközi mezőny mérete adja. Ez az egyetlen olyan globális építészeti díjprogram, amelyben valamennyi döntős személyesen, nyilvános zsűrizésen mutatja be a projektjét az építészszakma képviselői előtt.
A shortlistre került csapatoknak tíz percük van arra, hogy ismertessék az építészeti koncepciót, az alkalmazott megoldásokat és a projekt társadalmi, kulturális jelentőségét. Ezt nyolcperces kérdés-felelet követi a háromtagú kategóriazsűrivel. A kategóriagyőztesek ezután ismét prezentálnak a nemzetközi szuperzsűri előtt, amely végül kiválasztja az év épületét.
A 2026-os zsűriben 37 ország 164 szakembere vesz részt.
A szuperzsűri tagjai között a nemzetközi építészeti élet olyan meghatározó szereplői szerepelnek, mint Fernando Menis, Marlon Blackwell, Sanjay Puri vagy a Harvard Graduate School of Design professzora, Grace La.
A shortlist tehát nem pusztán egy oklevél vagy egy névsorban elfoglalt hely. A Citadella tervezőinek novemberben élőben kell megvédeniük a koncepciójukat, szakmai érvekkel bemutatva, hogyan lehetett egy elhanyagolt erődből nyitott, átjárható és használható közösségi helyet létrehozni.
A Citadella történetéhez illő kategória
A Creative Re-use kategóriába olyan meglévő épületeket és épületegyütteseket díjaznak, amelyek az átalakítást követően új funkciót kapnak. Nem egyszerű korszerűsítésről vagy restaurálásról van tehát szó, hanem arról, hogy egy korábbi struktúra új funkcióval és új jelentéssel folytassa az életét.
A Citadella esetében ez különösen erős építészeti és történeti feladatot jelentett. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után emelt erőd nem a város védelmére, hanem Pest és Buda ellenőrzésére épült. Fenyegető tömege másfél évszázadon keresztül az elnyomás és az elzártság emlékét hordozta, miközben belső területei hosszú időn keresztül alig voltak hozzáférhetők és rendkívül elhanyagolt állapotba kerültek.
A megújítás legfontosabb eredménye ezért nem pusztán az, hogy helyreállították a falakat és megszépítették a környezetet. A tervezők éppen az épület eredeti logikáját fordították meg: a bezárásra szolgáló erődöt megnyitották, az akadályból útvonalat, a katonai objektumból parkot, kiállítóhelyet és városi találkozópontot hoztak létre.
Ami eddig elválasztott, most összeköt
A megújítás koncepcióját Taraczky Dániel, az art1st design studio vezető tervezője készítette. Az erődfalakon létrehozott új bejáratok és átjárók immár összekapcsolják a Gellért-hegy két oldalát, miközben a keleti oldalon kialakított lépcsősor közvetlen kapcsolatot teremt a belső udvar és a Szabadság-szobor között.
Mindez komoly szerkezeti és műemléki kihívást jelentett. Egy erődöt eredendően úgy terveznek, hogy ne lehessen könnyen áttörni vagy megnyitni. Az új átjárók kialakításakor ezért az érintett falszakaszokat kőről kőre kellett visszabontani, folyamatosan biztosítva a megmaradó szerkezet állékonyságát. A történeti falazat megerősítésénél és újjáépítésénél az eredeti technológiát és a kibontott kövek jelentős részét is felhasználták.
A korábban elzárt, mintegy hatezer négyzetméteres belső udvar közparkká alakult, a Citadellát övező zöldterület pedig másfélszeresére, összesen körülbelül húszezer négyzetméterre nőtt. Új sétányok, kilátóteraszok, vendéglátóhelyek és akadálymentes felvonók létesültek, az erőd belsejében pedig egy teljes egészében üvegből kialakított gyalogoshíd is megjelent.
A több mint 1700 négyzetméteres nyugati rondellában kapott helyet A Szabadság Bástyája című állandó kiállítás, amely a magyar történelem szabadságküzdelmeit mutatja be. Az egykori rondellaudvarban víztükör és örökláng létesült, a történeti terek mellett pedig kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt segíti, hogy a Citadella ne egyszerű panorámapontként, hanem valódi programhelyszínként működjön.
Már a shortlist is komoly eredmény – de a verseny még nem ért véget
A WAF-shortlistre kerülés már önmagában is nemzetközi szakmai elismerést jelent. A döntősök nemcsak a fesztivál közönsége előtt mutathatják be munkájukat, hanem bekerülnek a WAF nemzetközi kommunikációjába és a World Buildings Directory gyűjteményébe is.
A végső megmérettetés azonban még hátravan. A Citadella tervezői november 18. és 20. között, a floridai Fort Lauderdale-ben megrendezett fesztiválon prezentálják majd a projektet a nemzetközi zsűri előtt. Innen először a Creative Re-use kategóriagyőzelméig, majd akár a Completed Building of the Year, vagyis az év elkészült épülete címig vezethet tovább az út.
A beavatkozás Magyarországon is komoly vitákat váltott ki, a nemzetközi szakmai elismerés pontot tehet ezekre is, hiszen ezek után nehéz azt állítani, hogy a Citadella megújítása elhibázott lett volna.
Ezúttal ráadásul egy olyan magyar műemléki beavatkozás kapott nemzetközi figyelmet, amely nem próbálta eltüntetni a hely ellentmondásos múltját. Ehelyett építészeti eszközökkel változtatta meg annak működését: ami egykor elválasztotta az embereket a várostól és egymástól, ma átjárható, zöld és közösen használható térré vált. Ez pedig éppen az a jelentés- és funkcióváltás, amelyről a kreatív újrahasznosítás legjobb példái szólnak.