Adventi sorozatunkban híres építészek képzeletbeli karácsonyfáit alkottuk meg, hogy az ünnep fényét összekapcsoljuk a világ legszebb épületeivel. Elsőként Antoni Gaudí különös, organikus formavilágát ültettük át az ünnepi díszítés világába, így született meg a katalán mester karácsonyfája és egy hozzá illő dísz.
„Mutasd meg a karácsonyfád, megmondom, ki vagy!” A karácsonyfa sokat elárul a tulajdonosáról. Mesél arról, díszítője mit gondol az ünnepről, elárulja, hogy inkább a klasszikus formák és megoldások vonzzák, vagy az újító szellem vezérli. A fenyőből kiderül, hogy gazdája a letisztultságot és a harmóniát szeretné-e megteremteni a karácsonyi forgatagban, vagy azt vallja: ilyenkor nincs olyan, hogy túl sok, így a lehető legtöbb színt, szimbólumot és szívmelengető emléket ott szeretné látni az ágakon.
Ennek mentén szerkesztőségünk eljátszott a gondolattal, vajon milyen karácsonyfát állítottak a leghíresebb hazai és nemzetközi építészeink? A válaszhoz a mesterséges intelligenciát hívtuk segítségül. Sikerült eltalálnia a neves alkotók ízlését? Ennek megválaszolását az olvasóra bízzuk.
Az építészeti adventi kalendárium mindenesetre NEM EGYSZERŰ JÁTÉK, HANEM AFFÉLE HANGULATTEREMTŐ TISZTELGÉS A LEGNAGYOBB MESTEREK ELŐTT.
1. nap – Antoni Gaudí
Elsőként a katalán modernizmus látnoki alakját, Antoni Gaudít választottuk, akinek hullámzó formái, színpompás épületei és merész téralkotása csodálatosan illik a karácsony pompájához.
Antoni Gaudí 1852-ben született Reus városában, és ifjúkorától kezdve különös érzékenységgel fordult a természet formakincse felé.
Pályája a historizmus uralta korszakban indult, ám hamar hátat fordított a múlt stílusainak utánzását előíró akadémikus szabályoknak.
Abban a korban, amikor Európa és az Egyesült Államok építészetében egyre erősebben jelentkezett a szecesszió újító szelleme – az igény, hogy ne a régi mintákat kövessék, hanem egészen új forrásokból teremtsenek friss formanyelvet –, Gaudí Barcelonában sajátos, másokétól jól elkülöníthető irányt alakított ki.
A szecesszió sokféle építészeti törekvésnek adott teret, volt, aki az új anyagokban, például a vasbetonban találta meg inspirációját, mások a díszítőművészetben vagy a helyi hagyományokban. Ami mindannyiukat összekötötte, az a historizmusból való kivonulás szándéka volt, innen is ered a stílus neve, a szecesszió.
A katalán modernisme legnagyobb alakjaként Gaudí a gótika merész szerkezeteiből, a mór és marokkói építészet motívumaiból, valamint saját, határtalan képzeletéből merítve teremtette meg azt az organikus, görbületekben gazdag építészeti világot, amelyben a derékszög szinte teljesen háttérbe szorult, és a természet éltető, hullámzó formái kerültek előtérbe.
Legjelentősebb alkotásai közül kiemelkedik a Sagrada Família, amelyet 1883-ban vett át eredetileg neogótikus tervekkel, majd gyökeresen átformált. Az épület szimbóluma annak a rendkívüli építészeti kísérletezésnek, amely Gaúdira jellemző. A templom ráadásul különleges évfordulót is ünnepel, épp most lett száz éves az elő és egyetlen tornya, amit még a megálmodója is láthatott, ráadásul nemrég vált a Sagrada Família a világ legmagasabb templomává is.
A bazilika Antoni Gaudí kőből mondott imádságává vált, szinte fanatikus művész az élete utolsó évtizedeit teljes egészében a műnek áldozta. Nem hiába nevezték az Isten építészének és nyílt meg az út az esetleges szentté avatása előtt is.
100 éves a Sagrada Família első tornya, az egyetlen, amit még Gaudí is láthatott
Különleges évfordulót ünnepel a templom.
Másik híres épülete, a Casa Vicens már korai korszakában tanúskodik sokszínű ornamentikájáról és a keleti hatások iránti vonzalmáról.
A turisták másik kedvence, a Casa Batlló hullámzó, csont- és pikkelyszerű részleteivel az élő természet stilizált világát idézi meg, míg a Casa Milà – vagy ahogy Barcelonában nevezik, a „La Pedrera”, a kőbánya – monumentális, barlangszerű homlokzatával és szinte szoborszerű tömegével Gaudí kísérletező térszemléletének egyik legtisztább lenyomata.
A Güell Park organikus építményei és mozaikkal borított felületei pedig azt a fajta játékos, mégis átgondolt téralakítást mutatják, amelyben a természet, a mitológia és az építészet szerves egésszé olvad.
Gaudí karácsonyfája
A rövid hangolódás után lássuk, a mesterséges intelligencia szerint milyen karácsonyra és dísz illene Antoni Gaudíhoz!
