Adventi kalendárium 3. nap: Wälder Gyula karácsonyfája

Adventi sorozatunkban híres építészek képzeletbeli karácsonyfáit alkottuk meg, hogy az ünnep fényét összekapcsoljuk a világ legszebb épületeivel. A kalendárium harmadik ablakában Wälder Gyula tradicionális, mégis egyedi stílusát ültettük át az ünnepi díszítés világába, így született meg a barokk szerelmesének karácsonyfája és egy hozzá illő dísz.

A karácsonyfa sokszor többet árul el rólunk, mint hinnénk. Megmutatja, hogyan viszonyulunk az ünnephez: a hagyományos megoldások állnak közel hozzánk, vagy inkább kísérletezünk a formákkal és színekkel.

Van, aki a nyugodt, letisztult összhatást keresi, mások szerint ilyenkor minden emléknek, motívumnak és színnek helye van a fa ágai között.

E gondolat mentén szerkesztőségünk felvetette a kérdést: vajon milyen karácsonyfát állítottak volna neves hazai és külföldi építészeink? A válasz kereséséhez ezúttal a mesterséges intelligenciát hívtuk társul. Hogy sikerült-e ráéreznie az alkotók ízlésére, azt az olvasók dönthetik el.

Építészeti adventi kalendáriumunk azonban nem csupán játékos kísérlet, hanem egyben tisztelgés is a legnagyobb mesterek előtt, akik munkájukkal hosszú időre meghatározták környezetünk arculatát.

3. nap – Wälder Gyula

Adventi sorozatunk harmadik részében Wälder Gyula szellemiségét idézzük meg, akinek munkássága máig meghatározó része a magyar építészettörténetnek.

Wälder Gyula leghíresebb műve a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumból és a Szent Imre-templomból álló épületegyüttes, mely 1926 és 1938 között épült
Fotó: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Facebook és MTI/Jászai Csaba
Életműve jóval sokrétűbb, mint ahogyan azt a közvélemény tartja: pályája során több irányzatban is magabiztosan alkotott.

Pályakezdésében felfedezhető a szecesszió hatása, később pedig a neobarokk stílus vált nála meghatározóvá, mely országos ismertséget hozott neki és leghíresebb munkáit is ebben a stílusban alkotta.

Eger arculatát szintén látványos neobarokk épületekkel formálta, például a Korona Szállóval és a Polgári Iskolával, Gyöngyösön pedig olyan nélkülözhetetlen épületeket tervezett, mint a víztorony
Fotó: Magyar Építőművészet, Fortepan/Somlai Tibor és Fortepan/Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ/VÁTI

Az 1930-as években a modern építészet felé fordult, és a korszak újító formakincsét saját ízlésére formálva expresszionista megoldásokkal gazdagította. Ennek eredményeként épületei egyszerre őrzik a hagyományt és keresik a korszerűség lehetőségeit.

Bár elsősorban neobarokk munkáról ismert, fiatalon olyan magyaros szecessziós házakat tervezett, mint a wekerletelepi Kós Károly tér sarkán álló épület. Az 1930-as években a modernizmus felé is nyitott, kiemelkedő művei a budapesti Madách téri téglaházak és a Holitscher-ház
Fotó: MTI/Jászai Csaba, Faludi Imre, Róka László

Budapesten számos jelentős alkotása áll: a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a Szent Imre-templom együttese ma is ikonikus látvány, ahogy a Madách tér jellegzetes téglahomlokzatú épületei is. Vidéken főként iskolák és középületek őrzik kézjegyét. Egerben különösen aktív volt, itt a város barokk karakteréhez igazodva tervezett új épületeket, Gyöngyös településképe szintén több ponton kapcsolódik nevéhez.

Wälder Gyula munkássága megmutatja, miként lehet egyszerre hűnek maradni a tradíciókhoz és érzékenyen reagálni az új építészeti törekvésekre.

Adventi kalendáriumunk e napján az ő alkotóerejére és sokoldalúságára emlékezünk.

Wälder Gyula karácsonyfája

Wälder Gyula karácsonyfáját és díszét természetesen neobarokk stílusban, a rá jellemző elemekből tervezte meg a mesterséges intelligencia
Fotó: MI

Nézd meg az adventi naptárunk többi, már kinyitott ablakát is: ITT.

Érdekel, mi a helyzet nálunk? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Adatvédelmi nyilatkozat