A mai napon született 1898-ban Enzo Ferrari, az olasz csúcsmárka, a Ferrari alapítója. Pontosabban ez a dátum szerepelt az anyakönyvében. A versenyautózás világának megkerülhetetlen alakjára emlékezve utánanéztük, hol is van Enzo Ferrari szülőháza és milyen állapotban van most.
Ha elkezdünk különböző cikkeket olvasni Enzo Ferrariról van, ahol február 18-a és olyan forrás is, ahol február 20-a szerepel a híres, olasz versenyautó-tervező születési dátumánál. Most kivételesen, viszont felesleges lenne a megbízhatatlan internetes információk miatt bosszankodnunk, mivel a Ferrari alapítójának gyakorlatilag tényleg két születésnapja volt.
A Rettenetes örömeim – Életem története című könyvben, így fogalmaz a kettő dátumról Enzo Ferrari:
„A hideg, a nagy hideg bizonyos szempontból végigkísérte az életemet, megannyi fontos pillanatban. Már akkor is jelen volt, amikor 1898. február 20-án Modenában megszülettem. Valójában február 18-án jöttem a világra, de édesanyám elmondása szerint abban a hónapban
akkora hó volt a környéken, hogy csak két nappal később tudtak anyakönyvezni.”
Szülőháza a vasút szomszédságában állt és egyfajta toldaléképületként kapcsolódott apja, Alfredo Ferrari fémmegmunkáló műhelyéhez. A könyv szerint a műhely akkoriban egy körülbelül száz méter hosszú, padló nélküli, hullámlemezből összeállított fészer volt. A házban az emeleten négy szoba, a földszinten pedig egy raktár állt.
„Hatvankét évvel később, nosztalgiából vezérelve visszatértem szülőházamhoz. Csak a csatornák tűntek el, az épület még mindig áll. Tégláin meglátszik az idő múlása, a köztük lévő habarcs, viszont új. A homlokzaton, bár már megfekedett és itt-ott hiányos is, még kivehető a felirat:
ALFREDO FERRARI SZERELŐMŰHELYE.”
Az épület sokáig lepusztult állapotban állt, majd 2012-ben helyreállították és egy hatalmas látogatóközpontot is felhúztak a területre. A körülbelül 5000 négyzetméter alapterületű új épület közrefogja az eredeti állapota szerint felújított szülőházat és műhelyt. A vállalat, illetve Modena városának hivatalos színéhez igazodva sárgára festett új épületet a londoni Future Systems studió tervezte.
A 3300 négyzetméternyi dupla ívű alumíniumból készült tető terveit hajóépítőkkel és burkolási szakemberekkel együttműködve dolgozták ki. Az egyedülálló rendszer kialakításához elengedhetetlen volt az organikus formák és a vízszigetelési módszerek alapos ismerete. A dizájnt, a tíz bemetszéssel az autók motorháztetején lévő légbeömlő nyílások ihlették. A tervezőnek fontos volt, hogy a két épület ne csak egymás mellett álljon, hanem egyfajta párbeszédet teremtsen a szülőház és az új múzeum között. A látogatóközpont maximális magassága 12 méter, amely megegyezik a házéval,
az „ölelő” pozíció pedig szintén a tisztelet és a megbecsülés szimbóluma.
A Ferrari apja által az 1830-as években épített kétszintes házat és műhelyt teljesen felújították. A ház és a műhely későbbi kiegészítéseit, átépített részeit eltávolították és két belső merevítő szerkezet kivételével, amelyeket az olasz földrengésvédelmi előírásoknak megfelelően helyeztek be, semmilyen változtatás nem történt.
Az épületegyüttes 2012 márciusa óta működik Museo Casa Enzo Ferrari néven a másik, maranellói múzeummal együttműködve. A modenai egység a Ferrari történet személyesebb részét mutatja meg, titkokat, ikonikus tárgyakat, Enzo Ferrari relikviákat.
A versenyautózás legendájának egyik legmeghatározóbb életeseménye mégsem a házban, hanem kint történt, egy augusztusi estén a modenai vámház gázlámpájának pislákoló fénye mellett. Ekkor mesélt ugyanis először Enzo Ferrari titkos vágyáról Peppinonak, a kamaszkori legjobb barátjának.
„Egy képes autós újság volt a kezemben, amelyet Torinóban nyomtattak, azzal próbáltam lecsapni a vérszívókat. Peppino, az egyik legjobb kamaszkori barátom váratlanul megkérdezte: »Te mi leszel, ha nagy leszel?« A modenai vámház gázlámpájának piskálokó fényénél ráböktem egy fényképre az első oldalon. Raffaelle De Palma – állt a képaláíráson – ismét főszereplő volt Indianapolisban, a nagy amerikai versenyen. »Autóversenyző leszek« – válaszoltam.”
