Cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében a világ vezető innovációs központjait, vállalatait és szakmai ökoszisztémáit mutatjuk be, amelyek meghatározhatják az építésgazdaság jövőjét.
Cikksorozatunk első részben feltártuk, hogyan válik az adat stratégiai erőforrássá a mesterséges intelligencia és a generatív tervezés révén. A második részben megmutattuk, miként alakul át a fizikai kivitelezés világa a robotika, a digitális ikrek, a fejlett anyagok és a moduláris megoldások hatására. Most pedig elérkeztünk a cikksorozat lezárásához. Ahhoz a ponthoz, ahol kiderül, kik és milyen intézményi háttér áll mindennek a globális átalakulásnak a hátterében.
Átalakuló építőipar 2.
A terep forradalma: autonóm gépek, új anyagok és adatvezérelt infrastruktúra
Áttekintjük azokat az innovációs központokat, vállalatokat, szabványalkotó szervezeteket és képzési ökoszisztémákat, amelyek világszinten meghatározzák az építésgazdaság következő évtizedét.
Globális innovációs központok
Az építésgazdaság megújulását világszerte olyan tudásközpontok és innovációs ökoszisztémák formálják, ahol kutatók, mérnökök, fejlesztők és iparági szereplők szoros együttműködésben keresik a következő évtizedek kihívásaira adható válaszokat. Ezekben a központokban új technológiák és olyan tervezési, kivitelezési és működtetési módszerek születnek, amelyek fokozatosan alakítják át az épített környezet szabványait és gyakorlatát.
Európában az ETH Zürich nemzetközileg elismert szerepet tölt be az építészeti robotika, az anyagtudomány és az automatizált kivitelezési eljárások kutatásában.
Az Egyesült Államokban az olyan egyetemek, mint az MIT és a Stanford, a digitális tervezés új paradigmáival, valamint az adatvezérelt és mesterséges intelligencián alapuló tervezési és projektmenedzsment-eszközök fejlesztésével járulnak hozzá az ágazat átalakulásához.
Ázsiában és a Közel-Keleten Szingapúr, Dubai és Szaúd-Arábia nagyléptékű városfejlesztési programjai szolgálnak kísérleti terepként az intelligens infrastruktúrák, az integrált városüzemeltetés és az új építéstechnológiák alkalmazására.
2025 az ingatlanfejlesztések új korszaka itthon és a nagyvilágban
Lássuk, mi zajlik Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben.
Ezzel párhuzamosan London az építészeti fenntarthatóság, az alacsony kibocsátású városfejlesztés és az energiahatékony épületállomány megújításának egyik meghatározó európai központjává vált.
A déli féltekén és Afrikában olyan városok, mint Melbourne és Nairobi, a körforgásos építészet gyakorlati megvalósításán keresztül járulnak hozzá az új szemlélet elterjedéséhez, helyi adottságokra épülő, adaptálható mintaprojektekkel.
Ezek a kezdeményezések együtt rajzolják ki azt a globális hálózatot, amely az építésgazdaság hosszú távú megújulásának letéteményese.
Ezekből a műhelyekből érkező tudás nem marad meg elméleti szinten: technológiák, tervezési módszerek, szabványok és képzési modellek formájában áramlik át más országokba, így a hazai infrastruktúra-fejlesztések is profitálnak belőle. A globális innovációs központok tehát nem pusztán földrajzi helyek, hanem a szakmai fejlődés csomópontjai, ahol a jövő építőipara ténylegesen formát ölt.
A jövőt formáló cégek és intézmények
Az építésgazdaság fejlődése mögött olyan technológiai szereplők állnak, amelyek nem pusztán eszközöket fejlesztenek, hanem teljes iparági folyamatokat gondolnak újra. A Highways Today által kiemelt vállalatok – köztük a Bentley Systems, a Trimble, a Liebherr, az AtkinsRealis és a Septentrio – különböző területeken, mégis közös irányba mutatva alakítják át az építőipari működést. Megoldásaik egyszerre támogatják a digitalizációt, a precíziós kivitelezést, a projektbiztonságot és a fenntarthatóságot.
A Liebherr önvezető gépei
A Bentley digitális infrastruktúra-platformjai a tervezés és üzemeltetés integrációját gondolják újra. A BIM-rendszerek összekötik az információs rétegeket a kivitelezési valósággal. A Trimble precíziós pozicionálási technológiái lehetővé teszik, hogy a helyszíni munka milliméter-pontossággal kövesse a tervezett modelleket, miközben automatizált munkafolyamatokkal gyorsítja az ütemet. A Liebherr robotizált gépei a nehézipari feladatokat teszik biztonságosabbá és hatékonyabbá, az AtkinsRéalis pedig integrált tervezési metódusokkal kapcsolja a mérnöki szakágakat egy koherens rendszerbe. A Septentrio fejlett navigációs megoldásai tovább erősítik ezt az ökoszisztémát, megbízható pozicionálást biztosítva a gépek és üzemeltetési folyamatok számára.
Az AtkinsRéalis integrált tervezési metódusa
A technológiai fejlődést szolgáló szereplők mellett hasonlóan fontos szerepet töltenek be a változásban a szabványalkotó szervezetek is. Az ISO ( International Organization for Standardization), a CIB (International Council for Research and Innovation in Building and Construction) és a BRE ( Building Research Establishment) világos, egységes keretrendszert építenek ki ahhoz, hogy az újítások globális környezetben is biztonságosan és következetesen használhatók legyenek.
ISO
Az ISO egy olyan globális szabványügyi szervezet, amely egységes nemzetközi szabványokat hoz létre a minőség, a biztonság és a hatékonyság biztosítására különböző iparágakban.
CIB
Ez egy globális szakmai szervezet, amely az építésgazdaság, az építészeti kutatás, a fenntarthatóság és az innováció területén működő intézmények, egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok együttműködését koordinálja.
BRE
A BRE az Egyesült Királyság egyik legrégebbi és legmeghatározóbb építésügyi kutatóintézete, amely nemzetközi szinten is irányt mutat az épített környezet minőségének, biztonságának és fenntarthatóságának fejlesztésében. Tevékenysége a fenntartható építés, az épületenergetika, a tűzvédelem, a szerkezeti teljesítményvizsgálat, az anyagkutatás és a digitális építés területére is kiterjed.
Képzés és utánpótlás
Az építőipar átalakulása nem csupán technológiai kérdés; legalább ennyire emberi tényező is. A modern projektek mögött komoly szakembergárda áll. Nekik naprakész tudásra, adatértési képességre és digitális kompetenciákra van szükségük. A Highways Today által támogatott képzési irányok jól mutatják, hogy az iparág szakmai alapjai folyamatos mozgásban vannak.
A tudásátadás és utánpótlásképzés tehát kulcsfontosságú. A digitális eszközök használata, a fenntartható szemlélet és az adatalapú döntéshozatal újfajta gondolkodást követel meg, amelyre a klasszikus oktatási struktúrák önmagukban nem mindig nyújtanak választ.
A hely.hu több cikke is arra hívja fel a figyelmet, hogy a képzési ökoszisztéma jelentős átalakuláson megy keresztül, a megfelelő oktatáson rengeteg minden áll vagy bukik.
A szakmát nemcsak tanítani kell, vonzóvá is kell tenni
Beszélgetés a BKSZC Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Technikum igazgatójával.
Szakmai rendezvények
Az iparági fejlődéshez elengedhetetlenek azok a fórumok, ahol a tudás személyes találkozásokon keresztül áramlik. A nemzetközi konferenciákon, kiállításokon és workshopokon a kutatók, mérnökök, beruházók és technológiai cégek közvetlen párbeszédet folytatnak.
A BIM World Munich, a Trimble Dimensions+, a Digital Construction Week, a ConExpo–Con/Agg és a World of Concrete évek óta a globális innovációs térkép meghatározó pontjai. Itt körvonalazódnak a gépesítés új irányai, a projektmenedzsment friss módszerei és a fenntarthatóság gyakorlati keretei.
Magyarországon az olyan események emelkednek ki, mint az INFOTÉR CONTECH, AI Summit Budapest vagy a PropTech Hungary Konferencia, ahol a nemzetközi trendek közvetlenül kapcsolódnak a hazai valósághoz.
Gyakran Ismételt Kérdések
Miként járulhat hozzá a generatív mesterséges intelligencia a projekttervezés hatékonyságához?
A generatív mesterséges intelligencián alapuló tervezési eszközök lehetőséget adnak arra, hogy rövid idő alatt több, egymással összehasonlítható tervváltozat készüljön. Ezek a megoldások elsősorban előzetes szinten képesek költség-, anyaghasználati és fenntarthatósági becslések készítésére, amelyek támogatják a tervezői döntéshozatalt. A mérnök így nem egyetlen tervváltozatból indul ki, hanem egy strukturált alternatívahalmazból választhat, ami hozzájárulhat a tervezési ciklusok lerövidítéséhez és a későbbi módosítások számának csökkentéséhez.
Milyen szerepe lehet az autonóm gépeknek a kivitelezésben?
Az autonóm vagy félautonóm munkagépek elsősorban jól körülhatárolható, ismétlődő feladatok esetében alkalmazhatók eredményesen. Használatuk hozzájárulhat az egyenletesebb munkavégzéshez, a hibaarány mérsékléséhez és bizonyos munkafázisoknál a baleseti kockázat csökkentéséhez. Bár alkalmazásuk még nem általános, megfelelő környezetben segíthetnek a munkaerőhiány kezelésében, miközben az emberi szakemberek nagyobb hozzáadott értékű feladatokra összpontosíthatnak.
Hogyan támogatja az üzemeltetést a digitális iker megközelítés?
A digitális iker modellek a fizikai építményekhez kapcsolódó adatokat integrálják egy központi rendszerbe, amely rendszeres vagy közel valós idejű frissítésekkel követi az épület állapotát. Ez lehetővé teszi a terhelési viszonyok, az energiafelhasználás és az üzemeltetési eltérések jobb áttekintését. Az így nyert információk hozzájárulhatnak a karbantartás tervezhetőbbé tételéhez és a nem várt meghibásodások számának csökkentéséhez, különösen nagyobb léptékű vagy összetett létesítmények esetében.
Milyen előnyei lehetnek a moduláris és előregyártott rendszereknek?
Az előregyártott és moduláris építési megoldások ellenőrzött körülmények között készülnek, ami általában egyenletesebb minőséget eredményez. A helyszíni szerelés rövidebb időt igényelhet, és kedvezően hathat a logisztika átláthatóságára, valamint az építési hulladék mennyiségének csökkentésére. Megfelelő előkészítés és projektméret esetén ezek a rendszerek hozzájárulhatnak a költségek és a határidők jobb tervezhetőségéhez.
Hogyan jelenik meg a zérókarbon célkitűzés az építésgazdaságban?
A kibocsátáscsökkentési célok egyre inkább megjelennek az építőipari döntésekben, az anyagválasztástól kezdve a tervezési és üzemeltetési szempontokig. Az alacsonyabb karbonintenzitású anyagok, az energiahatékony épületüzemeltetés és a megújuló energiaforrások alkalmazása már ma is elérhető eszközök. A fejlettebb megoldások – például új típusú kötőanyagok vagy önjavító anyagok – jelenleg korlátozott körben alkalmazhatók, de hosszabb távon hozzájárulhatnak az épületállomány kibocsátásának mérsékléséhez.
Miért meghatározó a képzés és az utánpótlás kérdése?
Az építőipar digitalizációja és technológiai megújulása olyan ismereteket és készségeket igényel, amelyek folyamatos frissítése nélkülözhetetlen. A szakmai továbbképzések, az iparági együttműködésekre épülő oktatási programok és a rugalmas tanulási formák segíthetik elő, hogy az új technológiák a gyakorlatban is fenntartható módon épüljenek be a mindennapi munkafolyamatokba.
Úton a digitalizált, fenntartható és rugalmas építőipar felé
Az építésgazdaság átalakulása során a technológiai fejlesztések és a fenntarthatósági szempontok egyre inkább összekapcsolódnak. A mesterséges intelligencia, az automatizálás, a digitális modellezés, az új anyagok és a moduláris rendszerek egymást erősítő eszközökké válnak.
A Construction Innovation Month tapasztalatai alapján ma az iparág nem pusztán meglévő módszereket fejleszt tovább, hanem fokozatosan új működési logikára áll át. Ebben az a nemzetközi kutatóhelyek, iparági fejlesztések és szabványalkotási folyamatok és az új oktatási helyek játszák a főszerepet.
Highways Today. (2025). Construction Innovation Month https://highways.today/editorial-roadmap/construction-innovation-month/
