A budapesti MOL Campus után Athénban is felhőkarcolót tervez a Foster + Partners. A görög főváros tengerparti fejlesztési övezetében épülő Riviera Tower 200 méteres magasságával messze túlszárnyalja majd az Akropoliszt, amely körülbelül 70 méterrel emelkedik a város fölé. A projekt élénk vitát váltott ki Görögországban, sokan attól tartanak, hogy az ikonikus ókori műemlék látképe visszafordíthatatlanul megváltozik.
Heves vitát váltott ki Görögországban az Athéni Riviérán épülő Riviera Tower, amely elkészülése után 200 méteres magasságával messze a görög főváros legmagasabb épülete lesz. A felhőkarcoló azért került a extrán a figyelem középpontjába, mert bizonyos nézőpontokból úgy tűnik, mintha a történelmi Akropolisz fölé magasodna.
A közelmúltban nagy visszhangot keltett egy fotó, amely teleobjektívvel készült Athén fölött.
A felvételen a még építés alatt álló torony szinte eltörpíti a világ legismertebb ókori műemlékegyüttesei közé tartozó Akropoliszt. A kép gyorsan elterjedt a közösségi médiában, ahol sokan a város történelmi látképének átalakulásától tartanak, mások viszont a modernizáció jelképét látják az új épületben.
5+1 athéni hely, amit az építészet szerelmeseinek látniuk kell!
A város élő építészeti tanulmány.
A számok önmagukért beszélnek. Az Akropolisz szikladombja körülbelül 70 méterrel emelkedik a környező városszövet fölé, a Riviera Tower viszont 200 méter magas lesz. A különbség látványos, különösen olyan fényképeken, amelyek optikailag összenyomják a távolságokat. A magyar közönség számára a projekt több szempontból is ismerős lehet.
A Riviera Towert ugyanaz a világhírű brit építésziroda, a Foster + Partners tervezi, amely a budapesti MOL Campust is jegyzi.
Magyar felhőkarcológia – A hazai magasházak története
A budapesti MOL Campus után Athénban is felhőkarcolót tervez a Foster + Partners. A projekt élénk vitát váltott ki Görögországban, sokan attól tartanak, hogy az ikonikus ókori műemlék látképe visszafordíthatatlanul megváltozik.
A magyar főváros jelenlegi legmagasabb épülete 143 méteres magasságával szintén jelentős vitákat váltott ki az elmúlt években. A beruházás ellenzői Budapesten is attól tartottak, hogy a torony megváltoztatja a történelmi városkép karakterét.
A párhuzam különösen érdekes annak fényében, hogy Budapest ikonikus épületei jóval alacsonyabbak. A Szent István-bazilika kupolája és az Országház központi tornya egyaránt 96 méter magas. Ez a magasság hosszú ideig szimbolikus jelentőséggel bírt a magyar fővárosban, és évtizedeken keresztül meghatározta a városképről szóló gondolkodást. Athénban hasonló kérdések kerültek előtérbe.
Az Akropolisz látványa ugyanis kiemelt kulturális értéknek számít.
Éppen ezért a görög jogszabályok több területen korlátozzák az épületek magasságát és szabályozzák a műemlék láthatóságát. Az elmúlt években több projektet is módosítani kellett vagy újra kellett tervezni amiatt, hogy egyes épületek túlzottan befolyásolták volna a történelmi panorámát.
5 tény, amit nem tudtál az Akropoliszról
Az Akropolisz nem csupán romok halmaza, hanem a nyugati kultúra márványba zárt önarcképe.
A Riviera Tower ugyanakkor nem önálló beruházás. Az épület az Ellinikó egykori repülőterének helyén megvalósuló, több milliárd eurós Athéni Riviéra-fejlesztés része.
A tervek szerint a tengerparti övezetben új lakónegyedek, szállodák, irodák, parkok, kikötők és szórakoztató központok jönnek létre.
A görög kormány a projektet az ország egyik legfontosabb városfejlesztési programjaként kezeli, amely hosszú távon jelentős gazdasági és turisztikai hatással járhat.
A támogatók szerint a torony új korszakot nyithat Athén számára, és megmutathatja, hogy a város képes egyszerre őrizni történelmi örökségét és alkalmazkodni a 21. század elvárásaihoz.
A kritikusok viszont attól tartanak, hogy a felhőkarcoló olyan vizuális precedenst teremt, amely később további magas épületek megjelenéséhez vezethet.
Akárhogyan alakul a vita, a Riviera Tower már most ugyanabba a kategóriába került, mint a budapesti MOL Campus. Mindkét beruházás jóval túlmutat saját funkcióján: építészeti, kulturális és identitásbeli kérdéseket vet fel arról, hogy meddig terjedhet a modern városfejlesztés egy olyan környezetben, ahol a történelmi látkép a nemzeti örökség egyik legfontosabb eleme.
Nyitókép: Vasszilisz Sztamosz, Facebook
