Az apátság szerint nem tájékoztatták őket előre az akcióról.
Komoly konfliktus alakult ki az elmúlt hónapokban a nagyváradi önkormányzat és a premontrei rend között: a Mihai Eminescu Főgimnázium, a premontrei templom és a rendház is ugyanabban a Roman Ciorogariu utcai épületben működik, s míg az önkormányzat szerint az apátság az iskolához tartozó helyiségeket használja, addig a premontreiek szerint ezek a terek őket illetik.
Az ügyet bíróságra vitték, ami az önkormányzatnak adott igazat.
Februárban és áprilisban így kétszer is megpróbálták kilakoltatni Fejes Rudolf Anzelm apátot, és az akció nagy port kavart a sajtóban, mivel utóbbi alkalommal méltatlan módon, épp mise közben törték a premontreiekre az ajtót.
Közben újabb fordulatot vett az ügy, szerda hajnalban ugyanis önkormányzat alkalmazottak és rendőrök jelentek meg a rendháznál, és nemes egyszerűséggel áttörték a sekrestyéhez vezető falat. A premontrei apát ugyan rendőrt hívott, de érdemi segítséget nem kapott. Ezután a reggeli misét ugyan meg tudta tartani, de a sekrestyét még a beöltözéshez sem használhatta. Az apát a Facebookon arról írt: „A történtek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházi autonómiát és a tulajdonhoz való jogot”. A jogvita egyébként még le sem zárult, a kilakoltatás elleni fellebbezés tárgyalása június közepén lesz esedékes.
Egy másik posztjában azt állítja, a rendőrök szerint a polgármesteri hivatal időben tájékoztatta az apátságot a beavatkozásról,
de ő erről semmiféle hivatalos értesítést nem kapott.
Az önkormányzattól a helyszínen azt mondták, az ingatlan nem a premontreiekhez tartozik, és az eljárás így jogszerű, illetve hozzátették: azért nem tájékoztatták előzetesen az apátságot a fal áttöréséről, mert nem szerették volna, ha a hívek a helyszínre gyűlve megakadályozzák az intézkedést.
A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság közleményben tiltakozott az akció ellen. Mint fogalmaztak, „a Prépostság egyházi közvagyonának elidegenítéséhez a Szentszék engedélye szükséges, annak hiányában az aktus ipso iure semmis. […] A Prépostság ellen nincs és nem volt semmiféle jogerős kilakoltatási határozat. Székhelyünket a román állam 1948 óta folyamatosan elismeri”.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség még áprilisban közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban,
melyben kompromisszumos megoldást javasoltak.
A párt elnöke, Kelemen Hunor tegnapi Facebook-posztjában is erre utalt vissza, amikor azt írta: „Mi továbbra is kompromisszumos megoldást javasolunk, de ehhez az kell, hogy a nagyváradi önkormányzat még a számára kedvező bírósági döntés birtokában is higgadtan, körültekintően és a közösségi következményeket mérlegelve járjon el”.
A nagyváradi premontrei templom építése 1741 és 1766 ment végbe, míg a gimnáziumnak otthont adó szárnyat a XVIII. század végétől építették ki. Mindkét épület természetesen műemléki besorolást élvez.
Forrás: Telex, Facebook
Nyitókép: A nagyváradi premontrei templom. Czeglédi Zsolt | MTI
