Az Európai Bizottság egyszerre mind a 27 tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást indított. Az ok egyszerű és beszédes: egyetlen ország sem tudta határidőre átültetni az épületek energiahatékonyságáról szóló új uniós szabályokat.
A tagállamoknak 2026. május 29-ig kellett volna saját jogrendjükbe beépíteniük az úgynevezett EPBD-irányelvet. Ez azonban sehol sem sikerült maradéktalanul, ezért az Európai Bizottság júliusban hivatalos felszólítást küldött valamennyi uniós országnak.
Kötelezettségszegési eljárások rendszeresen indulnak egy-egy tagállam ellen, az viszont jóval ritkább, hogy ugyanazért a mulasztásért egyszerre mind a huszonhetet elővegyék.
Felmerül a kérdés: ha mindenki lekéste ugyanazt a határidőt, biztosan csak a tagállamokkal van baj?
Nagy változást hozna az új szabályozás
Az EPBD célja, hogy jelentősen csökkenjen az európai épületek energiafogyasztása és kibocsátása.
Az új szabályok ösztönöznék a rossz energetikai állapotú ingatlanok felújítását, fokozatosan háttérbe szorítanák a fosszilis fűtést, és egyre nagyobb szerepet szánnának a hőszivattyúknak, a megújuló energiának és a korszerű épületgépészeti rendszereknek.
Papíron ez jól hangzik, a megvalósítás azonban már jóval nehezebb.
A 27 tagállam ugyanis teljesen eltérő helyzetből indul.
Más az épületállomány állapota, mások a lakosság pénzügyi lehetőségei, és az sem mindegy, hogy mennyi szakember áll rendelkezésre a korszerűsítésekhez.
A zöld átállásnak ára van
Az új szabályok komoly piacot teremthetnek a hőszivattyúk, hőszigetelések, intelligens szabályozórendszerek és más energetikai megoldások gyártóinak.
Több európai iparági szervezet ezért azt sürgeti, hogy a tagállamok minél gyorsabban vezessék be az előírásokat.
Fontos kérdés viszont, hogy ki fizeti mindezt.
Egy teljes energetikai felújítás vagy egy korszerű fűtési rendszer több millió forintos kiadást is jelenthet egy család számára. Az uniós szabályozás új követelményeket előírhat, a lakosság pénztárcáját azonban nem lehet rendelettel vastagabbá tenni.
Magyarországot is érinti
Magyarország ugyanúgy érintett az eljárásban, mint a többi 26 tagállam.
Ez azért fontos, mert az EPBD hazai bevezetése a következő években
az építkezőket és a felújítókat is közvetlenül érintheti.
Változhatnak az energetikai követelmények, a fűtési rendszerekre vonatkozó előírások, és nagyobb szerepet kaphatnak a hőszivattyúk, a megújuló energiaforrások és az automatizált megoldások.
Túl gyors lenne a tempó?
Az épületek korszerűsítése kulcsfontosságú az uniós klímacélok teljesítéséhez, az elmúlt években azonban egymás után érkeztek az új energetikai előírások, amelyeket a tagállamoknak rövid idő alatt kell átültetniük.
Most előállt egy meglehetősen beszédes helyzet: mind a 27 ország ugyanabból a „vizsgából” csúszott ki.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy az uniós célok teljesíthetetlenek. Arra viszont rámutat, hogy nemcsak a célok, hanem a végrehajtás tempója is számít.
Ha ugyanis ugyanazt a feladatot ugyanarra a határidőre egyetlen tagállam sem tudja maradéktalanul teljesíteni, akkor azt is érdemes vizsgálni, mennyire volt reális a menetrend.
