Az építőiparban nincs két egyforma projekt, de egyvalami biztos: ha egy beruházás rosszul szervezett, az költségnövekedéshez, csúszásokhoz és rengeteg fejfájáshoz vezet. Ezt a problémát ismerte fel Benkei Sándor, a PMSZ Építési Tagozat elnöke, az Óbuda Group műszaki igazgatója, aki az integrált projektmegvalósítás (IPD=Integrated Project Delivery) módszertanának hazai úttörője.
De hogyan jutott el idáig, és miért hisz ennyire ebben a megközelítésben? Erről beszélgettünk vele egy kávé mellett.
30 év, 7 ország, számtalan tanulság
Benkei Sándor több mint harminc éve dolgozik az építőiparban. Volt kivitelező, tervező, projektmenedzser, dolgozott külföldi és magyar beruházásokon, így széles rálátása van az iparág szerződéses struktúráira. Ahogy meséli, pályafutása során az általa legsikeresebbnek tartott projektek sokban hasonlítottak az IPD elveire – csak akkor még nem tudta, hogy ez a módszertan neve.
„Az építőiparban az egyes szereplők – a beruházók, a kivitelezők és a tervezők – gyakran ellenérdekelteknek gondolják magukat. Az IPD filozófiája viszont éppen ennek az ellenkezőjére épít: minden fél érdeke közös legyen, hogy a projekt időben, költségkereten belül, jó minőségben elkészüljön” – mondjuk.
Mi is az az IPD, és miben más?
Az integrált projektmegvalósítás (IPD) egy olyan szerződéses struktúra, amelyben a projekt legfontosabb szereplői – a beruházó, a tervező és a kivitelező – már a legelejétől közösen dolgoznak, nem pedig külön-külön, egymástól független szerződések mentén.
„A hagyományos építőipari modellben a tervezés és a kivitelezés teljesen különválik, ami rengeteg felesleges módosítást és extra költséget szül”
– magyarázza Benkei. A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb változtatás a kivitelezés elején történik, amikor már nagyon drága módosítani. Az IPD ezzel szemben azt az elvet követi, hogy már a koncepciótervezéskor minden érintett asztalhoz ül, és közösen optimalizálják a terveket.”
A magyar piac készen áll az IPD-re?
Bár az IPD a világ számos országában sikeresen működik, Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ennek egyik oka a jelenlegi szabályozás, amely az állami és önkormányzati beruházások esetében nem teszi lehetővé ezt a típusú szerződéses együttműködést.
„A németek például már évekkel ezelőtt felismerték, hogy a nagy infrastrukturális beruházásaik problémái – mint a hamburgi filharmónia vagy a berlini repülőtér csúszásai és költségtúllépései – az elavult szerződéses rendszerekből fakadnak. Létrehoztak hát egy reformbizottságot, amelynek egyik fő javaslata az IPD bevezetése volt.
Mi, Magyarországon is tanulhatnánk ezekből a tapasztalatokból.”
Innováció a magyar építőiparban
Benkei Sándor szerint az építőipari innováció nemcsak a technológiáról szól, hanem a munkamódszerek és a szemlélet megváltoztatásáról is. A BIM (Building Information Modelling – épületinformációs modellezés) és az IPD együtt egy teljesen új munkakultúrát eredményezhetne, ahol a projektinformációk minden érintett számára átláthatók és elérhetők egy közös adatplatformon (CDE=Common Data Environment).
„A magyar építőipar nyitott a digitalizációra, de még mindig hiányzik a »mindset change«,
azaz a gondolkodásmód változása. A nagyobb hatékonyság és kevesebb problémás projekt érdekében érdemes lenne kipróbálni egy pilot projektet, amelyben az IPD elveit alkalmazzuk.”
A mesterséges intelligencia és az IPD
A mesterséges intelligencia és az adatelemzés is egyre nagyobb szerepet kap az építőiparban. Benkei Sándor szerint ezek az eszközök hatalmas segítséget jelenthetnek a projektek optimalizálásában, különösen a tervezés és a kivitelezés közötti átmenet során.
„Nálunk az Óbuda Groupnál már egy éve működik egy munkacsoport, amely a mesterséges intelligencia építőipari alkalmazását vizsgálja. A célunk, hogy olyan eszközöket találjunk, amelyek csökkentik az emberi hibákat, gyorsítják a döntéshozatalt, és átláthatóbbá teszik a projekteket.”
A kínai beruházók és az innovatív szemlélet
Egyik legérdekesebb tapasztalatát Benkei Sándor a legnagyobb kínai magyar beruházás során szerezte, ahol első lépésként a projektstruktúrát kellett átalakítaniuk. A kínai építőipar erősen hierarchikus rendszerben működik, de a teljesítmény és a szakmai tudás rendkívüli mértékben számít.
„A projekt során egy hagyományos, a német beruházóknál bevált és alkalmazott organigramot mutattunk be a kínai vezetőknek, de végül közösen úgy alakítottuk át a rendszert, hogy beruházó és a mi PM csapatunkból az egyenlő szinten lévő szereplők egymás mellé kerüljenek. Ez hatalmas áttörést hozott:
az együttműködés hatékonyabbá vált és a projekt sokkal gördülékenyebben haladt.”
Az oktatás és a fiatal generáció szerepe
Benkei Sándor szerint az IPD sikeres elterjedéséhez elengedhetetlen a jövő mérnökeinek képzése. Az Óbuda Group több egyetemmel is kapcsolatban áll, és igyekszik a hallgatókat a nemzetközi jó gyakorlatokra megtanítani.
„A lányom is építésznek tanul, így első kézből látom, hogy a fiatalok már sokkal inkább nyitottak az új technológiákra és a nemzetközi módszerekre.
A legnagyobb akadály még mindig a nyelvismeret hiánya – sok magyar mérnök nem tud külföldi szakirodalmat olvasni, pedig rengeteg hasznos anyag áll rendelkezésre.”
Egy életre szóló tanulság: „a mérnök szavahihetősége”
Benkei számára az építőipar nemcsak egy szakma, hanem egy életfilozófia is. Az építési projektmenedzsment egy nagyon sokrétű és sokféle tudást integráló feladatkör. Egy történetet mesél el az apósáról és a fiáról, amely jól összefoglalja, hogyan látja a saját szerepét.
„Egyszer a fiammal és az apósommal építettünk egy faszerkezetet. Az apósom nem értett egyet az egyik döntésemmel, és megkérdezte a fiamtól: »Apád tényleg mindenhez ért?« A fiam egy pillanatig gondolkodott, majd így felelt:
»Igen, papa, de van, amihez tényleg.«”
Amihez biztosan nagyon ért Benkei, az a szereplők tudásának, tapasztalatának, érdekeinek integrálása.
Mit hoz a jövő?
Benkei Sándor szerint az IPD hazai elterjedése nem szabályzási vagy üzleti kérdés, hanem csupán idő kérdése. Az állami beruházások jelenlegi szabályozásának módosítása és a magánszektor fokozott nyitottsága nélkül azonban nehezen fog terjedni.
„A magyar építőiparnak ki kell néznie a határon túlra, és tanulnia kell a nemzetközi tapasztalatokból. Nem kell újra feltalálnunk a kereket, csak alkalmaznunk kell azokat a módszereket, amelyek máshol már beváltak” – állítja.
S bárhogy fejlődik is az ipar, szerinte van, ami nem változik: „a mérnök legfőbb értéke a szavahihetőség és a szaktudás. Ebből akkor sem szabad engedni, ha azzal pillanatnyi előnyt lehet szerezni.”
A világot jobbá tenni közös felelősségünk
Ahogy a beszélgetés végére értünk, világossá vált számomra, hogy Benkei Sándor nem csupán egy kiemelkedő szakember, hanem olyan stratégiai szemléletű vezető is, aki elhivatott az építőipar fejlesztése és az együttműködés új alapokra helyezése iránt, miközben látja a feladatok emberi oldalát is. Vallja, hogy egyetlen projekt sem lehet igazán sikeres a bizalom, az együttműködés és a szavahihetőség nélkül. Az IPD is ezt a szemléletet hordozza, így adva meg egy jobb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb jövő lehetőségét.
Egy mondattal talán így lehetne összefoglalni a beszélgetésünk tanulságát:
„a siker nemcsak az innováción, hanem a tisztességen és a kitartáson is múlik.”
Borítókép: Benkei Sándor (Óbuda Group); Készítette: Kaiser Ákos
