Köszönhetően egy francia kutatási projektnek.
Francia restaurátorok és műemlékvédelmi szakemberek egy olyan mesterséges intelligencia alapú eszköz létrehozásán dolgoznak, melynek segítségével pontos képet kaphatnának arról, hogy a klímaváltozás milyen hatással lehet hosszútávon a műemlékekre – írja a The Art Newspaper.
Ann Bourgès, a francia Kulturális Minisztérium Francia Múzeumok Kutatási és Restaurálási Központjának vezető műtárgy- és műemlékvédelmi kutatója szerint az ötlet négy évvel ezelőtt, egy Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd nyomán született meg.
„Azt a következtetést vontuk le, hogy számszerűsíteni kell a klímaváltozás hatásait a műemlékvédelem terén
– magyarázza Bourgès. – És ahhoz, hogy ez lehetővé váljon, konkrét mérési eredményekre van szükségünk. Eddig azonban kifejezetten nehéz volt egyenként megállapítani, hogy az adott műemlékre épp milyen hatással lehet az éghajlat változása az elkövetkezendő ötven, száz évben.
Bourgès, valamint négy további, hasonló területen dolgozó és kutató szakember négy évvel ezelőtt egy olyan projektet indított útnak, melynek célja épp a felvázolt probléma kiküszöbölése volt. A cél első körben az, hogy három franciaországi műemlék változásait kövessék le,
az eredményeket pedig betáplálják egy MI-modellbe, ami ezek alapján megjósolta a jövőt.
Adèle Cormier például már két éve gyűjt adatot a XIII. századi, gótikus stílusban épült strasbourgi katedrális tornyának homokkőből készült talapzatáról, illetve a burgundiai Autun közelében található bibracte-i régészeti lelőhelyről, ahol egy gall települést tártak fel a XIX. század végén. Eközben David Roqui azért felel, hogy az MI-modell ne csak számbeli adatokat, de képeket és hangfelvételeket is fel tudjon dolgozni.
Mivel a klímaváltozás egy globálisan tapasztalható jelenség, és a műemlékeknek adott esetben speciális mikroklímája is lehet, Bourgès-ék egy olyan eszközt fejlesztettek ki, ami mindezt képes figyelembe venni. De kihívást jelentett az is, hogy a hőmérsékletet, a páratartalmat és a széndioxidot is számos különböző módon mérik a világ különböző pontjain, sőt, még országokon belül is, így ezeket is közös nevezőre kellett hozni.
Az elmúlt három év adatait a francia kormányzat Espadon nevű nemzeti digitalizációs platformján fogják
ingyenesen, nyílt forráskód mellett elérhetővé tenni,
ami Bourgès reményei szerint felnyitja majd az emberek szemét.
„Ez remek módja annak, hogy összegyűjtsük és láthatóvá tegyük, milyen hatásai vannak az éghajlatváltozásnak – magyarázza. – Ha például meg tudjuk mutatni, hogy egy fal száz éven belül elveszíti vakolatának vagy festésének a felét, az emberek rögtön felfogják a probléma súlyát.”
Mint kiderült, a mesterséges intelligencia segítségével hidaink állapotát is valós időben követhetjük. Hogy miképpen, arról Joó Attilával, a BridgeAID startup egyik alapítójával beszélgettünk:
Mesterséges intelligenciával válhat hatékonyabbá a hídkarbantartás
Interjú Joó Attilával, a BridgeAID atyjával
Forrás: The Art Newspaper
Nyitókép: A strasbourgi katedrális. Gzen92 | Wikimedia Commons
