A 21.században az üveg az építészet egyik meghatározó alapanyagává vált. Az egykor leginkább csak a nyílászárókra korlátozódó felhasználás a technológia fejlődésével, mostanra jóval bőségesebb lehetőséget kínál a tervezőknek. Az üveg meghatározó eleme lett az épületek megjelenésének és sok esetben a működésének is. A belsőterek kialakításánál, a fenntarthatósági mutatók csiszolásánál egyszerre csúcstechnológiás anyag és művészi dizájnelem.
Az üvegtechnológia fejlődése az egyrétegű üveglapoktól, egészen a mai háromrétegű, speciális gázbetétekkel ellátott rendszerekig jelentős változáson ment keresztül. Korábban az üvegfelelületek elhelyezésénél kifejezetten ügyelni kellett a tájolásra, hőmérsékletre, napsugárzásra a túlzott, hirtelen hőnövekedés miatt. Mostanra ez már nem jelent akkora problémát, ami jóval nagyobb rugalmasságot jelent a tervezőknek, építészeknek.
Cikkünkben néhány példa során bemutatjuk az üveg sokszínűségét, illetve, sorra vesszük a klasszikus és a jelenleg is népszerű felhasználási módokat külföldi építészeti megoldásokon keresztül. Természetesen, a hazai hagyományokra is kitérünk és mutatunk olyan kortárs épületeket is, ahol az üveg dominál.
Belsőépítészeti perspektívák: a terek javítása üveggel
2024-ben az üvegtégla továbbra is népszerű, különösen a belső terekben. A téglák mostanra túlléptek a hagyományos, egyszerű, moduláris elemként betöltött szerepükön. Az átláthatóság, az arányok és a formai tényezők variációinak felfedezésével
a tervezők az üveget nem pusztán síkfelületként, hanem masszív, tapintható, tömeggel és szilárdsággal rendelkező anyagként definiálták újra.
Az üvegtégla Magyarországon a 80-as években élte fénykorát, majd nagyjából 2015-től ismét felívelőben van, és azóta is találkozhatunk klasszikus üvegtéglás felületekkel az új épületeknél. Legnagyobb előnye a fényáteresztőképessége, ezért gyakran használják olyan helyiségekben, ahol nincs alapvetően természetes fényforrás. De fürdőszobai paravánként, dekorációként, nyílászáró helyett is alkalmazzák.
Az üveg eredendő átláthatósága és tisztasága ma már gyakran párosul olyan felületekkel, amelyek finom, atmoszférikus hangulatot árasztanak. A JINS Holdings tokiói székházában a védőkorlátok a funkcionalitást, a fényvisszaverő képességet és a művészetet ötvözik a prizmás laminált lemezekkel.
Ez az anyagstratégia a JINS márkaépítési irányzatával is összhangban van. Mint szemüvegmárka, kihasználva a fény, a fényvisszaverő képesség és a spektrális színek kölcsönhatását, feltűnő, emlékezetes belső esztétikát teremt.
A könnyű, egyrétegű, beltéri panelek, különböző tükörfelületek vagy savmaratott textúrák beépítve, részleges áttetszőségükkel egyedi hatást keltenek.
A GO TODAY SHAiRE SALON ezeket a válaszfalakat a fodrászatban a privát szféra védelmére használja, miközben fenntartja az átláthatóság és a térbeliség érzetét.
Az üveg újradefiniálása: hibrid és kísérleti alkalmazások
Az üveg mint építészeti anyag olyan módon fejlődött az évek során, amely megkérdőjelezte hagyományos definícióit és alkalmazási formáit. A tervezők újragondolták az üveg anyagi tulajdonságait, szerkezeti képességeit és szerepét az épületek identitásának formálásában.
A MAD Architects által tervezett, nemrég elkészült One River North a hagyományos üveghomlokzat újragondolásával példázza ezt az innovatív szellemiséget. A tervezés egyedi peremprofilokat és különleges ívű üvegpaneleket integrál, amelyek illeszkednek az épület organikus ürességéhez.
Az üveg formálta egyedi geometriai struktúrák egyik legmarkánsabb példája Budapesten a Bálna épülete. A közvéleményt erősen megosztó komplexumot Kas Oosterhuis, a holland ONL építésziroda egyik vezetője tervezte. Mivel hazánkban nem volt túl gyakori az ilyen non-standard típusú házak építése, ezért az akkori cikkek szerint jelentősen felkavarta az „álló vizet”.
A kivitelezés során bőven akadtak bonyodalmak, ám az vitathatatlan, hogy az eredetileg CET-nek nevezett, Bálnaként ismertté vált épület meghatározó eleme lett a pesti Duna-part látképének.
A kifinomult üveg: az egyszerűség és a kiválóság kombinációja
Egyes projektek nem az üveggel kapcsolatos változásokat mozdítják elő az anyag határainak megkérdőjelezésével vagy a fenti példáknál is megmutatott újragondolásával. Ebben az esetben az üveg alkalmazását, gyakorlatilag a tipikus felhasználási módját tökéletesítik aprólékos részletekkel, izgalmas panelfelosztásokkal vagy éppen lenyűgöző méretekkel.
A Brooks + Scarpa Steeplechase House a modern üveg használatának szépségét testesíti meg a síküvegpanelek precíz alkalmazásával. Ezek a részletek az anyagot a projekt központi elemévé tették, ezáltal a ház főhomlokzata az épület jellegzetes „szimbólumává” vált. A projekt kiemeli az egyszerűség tartós eleganciáját, amelyet a jól összehangolt kézműves munka és a gondos részletek eredményeznek.
Az egyszerű, elegáns és mégis markáns üvegfelületek sorát Budapesten például a Szervita téri Szervita Square Building irodaház erősíti. A DVM Group nevéhez fűződő épület esetében a tervezőket két kiemelt cél vezérelte.
Az egyik egy lágy, hullámzó kontúrokkal határolt, fénnyel jól ellátott és a környezetének is fényt engedő épülettömeg kialakítása, a másik a tér és az épület intenzív kapcsolatának megteremtése.
Mindenképpen érdekes részlete a térnek, a más korok építészeti alkotásai között helyet kapó monumentális üvegfalakkal határolt irodaház, amely tükröződő felületeivel reflektál környezetére.
Ha már óriás üvegfalak, nem hagyható ki a sorból a Magyar Zene Háza sem. A Sou Fujimoto tervezte épület közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felülete
a maga nemében nemcsak Magyarországon, hanem Európában is rekordere.
A fal 94 darab egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll, amelyeket speciális üvegbordák, tartógerendák támasztanak.
Színes hagyományaink
Amikor üvegről és építészetről beszélünk, fontos megemlítenünk hazánk díszes, szecessziós üvegablakait is.
Az iparművészeti szempontból is jelentős emlékek közül több már csupán csak fényképen maradt meg az utókor számára, azonban néhány épület még őrzi Róth Miksa, Waltherr Gida vagy éppen Rippl-Rónai József kreativitásának nyomát.
Róth Miksa műhelyéhez a századforduló több jelentős köz- és magánépületének üveg munkái fűződnek. Róth sok esetben tervezőként és kivitelezőként is részt vett a munkában. Mindig ügyelt a természeti motívumok valósághű ábrázolására, amelyhez az adott üvegdarab formai, felületi árnyalatait virtuóz módon használta fel az Iparművészeti Múzeum üvegműhelyeket bemutató leírása szerint.
Waltherr Gida leginkább üvegfestészeti munkáiról volt híres. A művészt az 1896-os millenium kiállítás alkalmával arany érdemkereszttel is jutalmazták. Munkái közül kiemelkednek többek között a budai Mátyás-templom, az Országház vagy a debreceni Városháza Kernstok Károly tervezte üvegablakai.
Rippl-Rónai József egyik ismert terve a Japán Kávéház üvegablaka, amelyet pont a fent említett Róth Miksa készített el Tiffany-üvegekből formált, virág motívumokkal. Szerencsére ezek az üvegablakok nem csak archív felvételeken tekinthetők meg.
A manapság is látható díszes üvegek között kiemelkedő még Sztehló Lili munkája, a Városmajori Jézus Szíve-templom szentélyének ablaka. A grafikus, festő, üvegfestő művész számos templomi üvegablaktervet hozott létre. Sztehló készítette a mohácsi városháza, a győr gyárvárosi templomok és a pécsi belvárosi templom üvegablakait is.
