Környezettudatosság, alkalmazkodás, innováció – Építészeti jóslatok építészektől 2025-re

Gyakorlati értelemben vett építészet mindig is volt. Ami viszont még az állandóságon túl jellemzi az iparágat, az a folytonos változás. Hogy pontosan merre tart ez az alakulás 2025-ben, arról Szabó Leventét, a Hetedik Műterem építész, ügyvezetőjét és Berecz Dánielt, a DVM group vezető tervezőjét kérdeztük.

Mit vár az új évtől? Merre mozdulhat az iparág?

Berecz Dániel (DVM group): Lakossági szférában vannak jelek az élénkülésre, illetve az ipari beruházások lehetnek idén továbbra is vezető szerepben. A többi építőipari szektor felzárkózását csak remélni lehet. Személy szerint azt várom, hogy a meglévő épületállomány korszerűsítése felé fordulnak a beruházók és ennek keretében megújulhatnak régi értékes épületek. Az irodapiacon a nagyvállalati vezetők döntéseit figyelem kíváncsian a COVID utáni időszakból visszatérő dolgozók munkahelyeinek új struktúráit illetően.

2025-ben is óhatatlanul fókuszban kell maradnia a környezettudatos, energiahatékony gondolkodásnak, ennek keretében van szükség a meglévő épületek bölcs hasznosítására

és az új épületek tekintetében pedig átgondolt, megtérülő beruházásokra.

Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem): Elvárások helyett kívánnék valamit. Mégpedig azt, hogy a mennyiség és a minőség minden tekintetben és minden eddiginél jobban szétnyíltnak tűnő ollója kezdjen el visszazáródni. Relatíve kevés, abszolút értelemben mégis sok az építészért kiáltó feladat országszerte, mégis nagyon ritka az a fajta építészeti tett, amely kulturális értelemben is akként tekinthető. Pedig az erre képes, elkötelezett, kevésbé vagy még nagyon fiatal építészek, építészműhelyek sora állna készen az ország bármely pontján a nagy léptéktől a legkisebb projektekig a felelősségvállalásra.

Anyaghasználat, formavilág tekintetében beszélhetünk trendekről? Ha igen, mit hozhat 2025?

Berecz Dániel (DVM group): Az anyaghasználatot mindig is meg fogja határozni az adott hely, funkció vagy éppen az építés elvárt időtartama. Öröm látni, hogy az elmúlt években egyre inkább teret hódít a környezettudatos gondolkodás az anyahasználatban. Mindig fel-felbukkan egy-egy újabb ötlet az újrahasznosított anyagok építőipari alkalmazására, melyek részben eltűnnek, de néhány közülük beválik és hosszabb távon is alkalmazzák az építőiparban. A formavilág szempontjából teljesen természetes, hogy vannak trendek, de ezeknek nem szabad öncélúnak lenniük. E tekintetben is

annak drukkolok, hogy a dizájnt az adott hely szelleme és a funkció határozza meg, ne pedig az uralkodó trend.
A Normafa Síház rekonstrukciója a Hetedik Műterem munkája
Fotó: Danyi Balázs

Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem): Ami trenddé válik, már rég elvesztette egyediségét, amely tulajdonság felismerésének és gyakorlásának képessége az igazságban megragadható szellemi és fizikai tartósság letéteményesének tűnik az építészetben. Ha ebben a lelassult, bizonytalan, küzdelmes időszakban meglátjuk azt is, hogy e képesség újratanulása soha vissza nem térő alkalom és befektetés a jövőnkbe, akkor majd beszélhetünk megújulásról. Legyen így ez már 2025-ben!

Ha három szóval kellene összefoglalni, mi jellemezheti dióhéjban a jövő évet építészeti szempontból, mit mondanának?

Berecz Dániel (DVM group): Környezettudatosság, alkalmazkodás, innováció

Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem): Miért – is – ne?

Beszéljünk a nagy visszatérésekről. Lesz olyan régi irányzat, technológia, alapanyag, szemléletmód, amely visszatér vagy erősödik?

Berecz Dániel (DVM group): „Az idő igaz, S eldönti, ami nem az” – írta Petőfi Sándor, és ha ez az idézet valamire érvényes, akkor az az építőipar. Évről évre jönnek elő új irányzatok és technológiák, melyek ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. Töredékük fennmarad ugyan, de a legtöbbször rá kell jönni, hogy az évtizedekkel korábban alkalmazott technológiák mennyire érvényesek tudnak lenni ma is.

Nehéz környezettudatosabb épületet mondani egy 100 évvel ezelőtti parasztháznál.

Noha az anyaghasználatukat a legtöbb mai építkezésnél nem is lehet alkalmazni, de a racionális, önmegtartóztató szemlélet, a helyi anyagok használata, valamint a passzív árnyékolás, a szellőztetés, a gazdaságos tájolás elveit biztosan követni lehet akár egy modern nagyberuházásnál is. Különösen egy gazdaságilag nehéz időszakban kell, hogy ennek a szemléletnek reneszánsza legyen.

A megfizethetőség és a környezettudatosság közötti egyensúly lesz az, amit társadalom leginkább keres, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Mi is ezen szemléletek mentén alakítottuk például az Andor Liget lakóingatlan fejlesztésünket.

Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem): Az építészetben egyfajta ciklikusság figyelhető meg. Igazán új ritkán van a nap alatt, ismétlődő, akár újként keretezett mintázatokkal annál inkább találkozhatunk. Amit most a gazdasági körülmények kikényszerítenek, az egyfajta józanság:

önmegvalósítások helyett az adott helyzetekben rejlő lehetőségek kiaknázását,

deklarációk helyett az empátiát, a nagy helyett a kis lépték felé forduló figyelmet, új helyett a meglévő helyzetek értékelését és így tovább.

Mi érdekli most leginkább a „hétköznapi embert" építészeti szempontból és mi várható jövőre?

Berecz Dániel (DVM group): Lakossági téren biztosan a csökkenő hitelkamatok kínálnak lehetőséget a magánberuházásokhoz egy esetlegesen vélelmezett jövőbeni ingatlan ár növekedést megelőzően. Ezeket a legnehezebb időzíteni, különösen annak, akinek csak „egy lövése van” saját lakóingatlanra költeni. A 2008-09-es válság óta tartó időszakban ezt lehet mondani, hogy mindig a „most” volt a legjobb időpont a magánberuházásra. Szerencsére a lakossági beruházásoknál is egyre inkább megfigyelhető a racionalitás és környezettudatos, zöld gondolkodás, amit a jogszabályi előírások is egyre inkább ösztönöznek.

Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem): A „hétköznapi ember” mi vagyunk: mindannyian, építészek és „nem építészek” együtt. Ennek felismerése az első lépés. A második pedig, de talán a tízezredik is az volna, hogy apránként beláttassuk magunkkal és a többi „hétköznapi emberrel” is, hogy

az építészet nem pusztán ingatlanfejlesztés, nem csupán építés.

Az építészet nem a privát vagy közösségi igények kielégítése mindössze, hanem mindezek szükséges előfeltételei valami igazán nagyszerű és közösségi ügynek, amelyhez a ma embere tudása legjavát adja azért, hogy ne a tegnapra kacsintó, ne is a holnap csalóka bűvöletében élő, ne a csak ma megvalósítható, jelen idejű szellemi állítások születhessenek térben és anyagban egyaránt.

A belsőépítészettel, dizájnnal kapcsolatos 2025-ös évre vonatkozó gondolatait Varró Zoltán, a Varrodesign alapítója osztotta meg a Hely.hu olvasóival korábbi cikkünkben.

Nyitókép: Unsplash / Noelephants Flying