Tipikus 20. századi magyar kastélysors után a kétezres években újjászületett a pápai Esterházy-kastély, amely évek óta régi fényében látogatható a kisalföldi városban.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Ezekben a napokban Veszprém vármegyébe látogatunk el!
Amennyi Esterházy-ág, annyi kastély:
hazánk egyik legbefolyásosabb történelmi arisztokrata családja szerte a Kárpát-medencében, de Ausztriában is kastélyokat, palotákat emeltetett magának.
Többjük ma is Magyarország legismertebb, leglátogatottabb műemlékei közé tartozik – igaz, néhányuknak sokáig kellett várnia a 20. századi hanyatlás utáni feltámadásra.
A legimpozánsabb Esterházy-lakok közé tartozik az elmúlt években szépen felújított pápai városi kastély. A kisalföldi történelmi város műemlék lakóházakkal teli központjában, a katolikus nagytemplom mögött álló Esterházy-kastély jellegzetes példája a magyar barokk építészetnek.
Egykor a Garaiak várkastélya állt itt, és annak középkori maradványait be is építették a török kor után újjászületett kastélyba. A háborús időket követően Esterházy Ferenc kezdte el kastéllyá alakítani a várat. 1743-ban Franz Anton Pilgram bécsi építész megtervezte az új kastélyt, a tervek látképe máig látható egy ottani festményen: akkor még négyszárnyú, körbezárt belső udvarral rendelkező kastélyról álmodtak. Végül a főhomlokzat nélküli három szárny valósult meg a tervekből.
Az épület érdekessége, hogy jellemző U-alakú elrendezésében a szárnyak nem derékszögben állnak egymáshoz képest,
hanem a múltból örökölt nyomvonalakhoz alkalmazkodva kissé szabálytalanul húzódnak, ez azonban inkább csak hozzátesz az ősi alapokon álló barokk kastély különlegességéhez.
A szabadon álló kastélyépület kétszintes szárnyakkal rendelkezik, az oldalszárnyak végén viszont háromszintes pavilonok zárják le a tömböt. A nem túlcicomázott, nemes arányokkal rendelkező kastélyt az ablakok íves szemöldökei díszítik, ahogy a manzárdtető is hatásos jellegzetessége az épületnek.
Odabent udvari folyosókról nyílnak a szalonok, illetve a kiszolgáló helyiségek. A bejárattól jobbra indulva a háromkarú, stukkódíszes, csehsüvegboltozatos díszlépcsőházba jutunk, amely a főemeleti szalonokhoz vezet. Az északkeleti szárny végében találjuk a kastély nyolcszögletű kápolnáját, melynek freskóit Joseph Ignaz Mildorfer készítette. A kápolna minőségi felújítását a rendszerváltás után Europa Nostra-díjjal jutalmazták.
A 2. világháborúig valódi főúri kastélyként funkcionált az épület:
ingóságokkal ékes szalonok, lovarda és szépen ápolt, hatalmas kert várták az egyébként nem túl gyakran idejáró főúri család tagjait.
„Az első emeleten a park felé néző két szobában volt a könyvtár ötezernél több kötetével. Köztük a várkastély vendégkönyvei, a birtokkönyv hat kötete és magyar, francia, német, angol, latin és görög nyelvű könyvek. Ezek legnagyobb részben történelmi és irodalmi művek. Az úgynevezett ezüstszobában egy cin evőkészlet, szarvasagancs nyelű evőeszközök, magyar díszruhák és szerelvényeik, díszkardok, gyémántok, fülönfüggők, karperecek és igazgyöngyök voltak az értékesebb tárgyak” – olvasható egy korabeli leltárban.
A 2. világháború itt is felforgatta a régi rendet. Az elmenekült, avagy kitelepített arisztokraták után üresen maradt kastélyok egyikeként a pápai épületbe szanatórium került, miközben a szovjet katonák elhordták vagy elégették a bútorzatot. 1961-től újra a városé lett a kastély, innentől kezdve könyvtár, óvoda, zeneiskola és művelődési ház egyaránt működött a falai között.
Egy kastély, amit a régi tulajdonosok leszármazottja éleszt újjá: Fehérvárcsurgó – Egy nap, egy műemlék!
Már igazi kulturális központ az elmúlt évtizedekben újjászületett Károlyi-kastély Fehérvárcsurgón.
Az ezredfordulóra rendkívül rossz állapotba került az épület, de szerencsére a kétezres években megindult a felújítása, és már egy évtizede egy szépen rekonstruált kastélyt látogathatunk meg Pápán járva.
Ma a nagyjából 1770 körüli állapotot láthatjuk viszont a kastélyban.
A látogatható termek nagy kincse az Ősök csarnoka, a régi Esterházyak arcképeinek hatalmas sorozata.
A Nádor-teremben a barokk kori, idealizált Pápa-látkép térül a betérő elé egy korabeli, hatalmas festményen, a főemeleten pedig szalonok, hálószobák és vendégszobák sora nyűgözi le a turistákat.
A pápai Esterházy-kastélyt a pusztulás évtizedei után ma már kívül-belül legszebb állapotában csodálhatjuk meg, a hosszú és átgondolt, aprólékos rekonstrukciós folyamat végeztével.
Forrás: E-Örökség
